Vetés és Aratás, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 4. szám

evolúció útján jön létre. Azt Isten megteremtette, nem nekünk kell fokozatosan megteremteni. Számunkra az adatott, hogy öltözzük fel az új ember cselekedeteit. így mondja egy másik helyen Pál: „Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentéi és szerettei - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet” (Kol 3,12). A „Vörös-tenger” - a kereszt - másik oldalán Egyiptom van, korbács és rabszolgaság, itt pedig a puszta, de végigjárhatod hitben, mert én ezen az oldalon vagyok - mondja az Úr. Az új élet, a feltámadás erejével le tudod vetkőzni az óember cselekedeteit, vágyait, csábításait, kívánságait. A vele való közösségben azonosulni tudsz az Ő ítéletével az óembert illetően, és akkor halottnak tudod számítani magad a bűn számára. Az óember megfeszítése a páli kinyilatkoztatás jellemzője, annak az evangéliumnak titkához tartozik, amit egyedül ő hirdetett.

A világkorszakok alatti nagy összeütközésre, az igazság és a hazugság kibékíthetetlen ellentétére világít rá az Efézusi levél az „ó” és az „új” ember képével. így tesz bizonyságot az apostol a Kolossá levélben: „Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából (a hazugság birodalmából), és Ő vitt át minket szeretett Fiának országába (az igazság és valóság királyi uralmába)” (Kol 1,13). Akiknek életében ez valóság, azoknak mondja Pál a 25. versben: „Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat (valóságot), mindenki a felebarátjának (embertársának), mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak.” Nemcsak a hívők egymás közt! Az emberiség nagy családja minden tagjának. Micsoda isteni távlat és mélység van ebben a versben!

„Ha haragusztok is, ne vétkezzetek!” - olvassuk a 26. versben. Lehetséges egy embernek úgy haragudni, hogy nem vétkezik közben? A görög szöveg visszaadásának nehézségét mutatja a sokféle fordítás. Károliban: „Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek!” A Szentírás szellemével ellenkezik a harag, ezért szólít fel a 31. versben annak kivetéséről a hívők közül. Egy másik fordítás kérdő mondat alakjában adja vissza a verset: „haragusztok és nem vétkeztek?” Ezt látszik igazolni a vers további része és a 27. vers (a két vers egybetartozik!). Ha mégis valakit hatalmába kerít a harag, „akkor a nap ne menjen le a ti haragotokkal, se helyet (helyzetet) ne adjatok az ördögnek”. Aki nem számol le azonnal a szívében lévő haraggal, felháborodással, az kedvező helyzetet teremt az ördögnek (átdobónak), aki nem rest és azonnal kihasználja a lehetőséget. Ne áltassuk magunkat azzal adott esetben, hogy van jogos harag, mert ezzel máris tálaljuk a lehetőséget az ördögnek. Ezzel is, és még sok mással, megszomorítjuk szerető Atyánkat. „Neszomorítsátok meg az Isten Szent Szellemét" (30. v.).

Mindent vessetek ki életetekből, ami az óember cselekedete - mondja az apostol, és a 28-31. versekben sok dolgot név szerint is felsorol. Legtöbbje olyan, hogy hirtelen arra gondol az ember, ez nem hívőknek szól. Köztük ilyenekről szó sem lehet. Tekintsünk azonban őszintén szívünkbe, és nézzünk szét gyülekezetünkben: azonnal meglátjuk, hogy jogos az apostol felszólítása, figyelmeztetése. Mi is magunkra vehetjük.

Elhagyva azokat, gyakoroljuk inkább magunkat a 32. versben felsoroltakban, az új, a fiatal ember tetteiben, mert az minket is épít - a gyülekezetét és a Testet is: „Váljatok pedig egymás iránt kedvesekké, gyengéden könyörületesekké, kegyelmesen bánva egymással, amint Isten is kegyelmesen bánt veletek Krisztusban.”

Ezzel elérkeztünk a 4. fejezet végéhez és majd továbblépünk az Efézusi levél gyakorlati részében a következő alkalommal. Addig gyakoroljuk magunkat az eddig tanultakban! M. 5.

125