Vetés és Aratás, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 4. szám

A TEREMTETT VILÁG BIZONYSAGTETELE- FIATAL OLVASÓINKNAK -Dr. Erich Hitzbleck mérnök Hogyan lesz a vízből takaró? A víz nagy Teremtőnk csodálatos találmá­nya. Ugyanis olyan tulajdonságokkal látta el, amelyekre általában alig ügyelünk, amelyek fölött azonban csodálkozunk, ha természettudósok fölhívják rájuk figyel­münket. Ezek közül háromról szeretnék most valamit elmesélni. Itt van először az a tulajdonság, amely által a Teremtő földünk mérsékelt égövű tájain megvédi a növényvilágot és az állatokat, nehogy megfagyjanak. Tudod-e, hogyan csinálja ezt? Ehhez hatalmas mennyiségű vizet hóvá változtat, és ezzel kedvesen betakarja, mint valami meleget tartó takaróval a talajt. Amiképpen éjszakára te is beburkolódsz egy meleg gyapjútakaróba, úgy gondosko­dik a hótakaró is arról, hogy mindaz, ami alatta van, kifelé ne adhasson le sok me­leget. Elzúghat fölötte a legjegesebb vi­har, lent azonban a hideg nem képes át­hatolni rajta. Noha a hó nem más, mint megfagyott víz, tehát jég, mégis olyan finom és laza szer­kezetű, hogy számtalan levegővel teli hé­zagot tartalmaz. Közben nem a parányi jégkristályocskák azok, amelyek a meleget visszatartják, hanem a köztük tárolt leve­gő, mivel ez igen rossz hővezető. Más meleget tartó anyagoknál - így a gyapjú­nál, a vattánál, a habszivacsnál és sok egyébnél - ugyanez a helyzet. Rendkívül praktikus körülmény az, hogy a mennyei takarót a tavasz közeledtekor nem kell nagy üggyel-bajjal eltakarítani. Ez csöndben és észrevétlenül elolvad, és megitatja a növényvilágot a mindig óhajtott nedvességgel. Most talán azt kérdezed, miért van a hónak olyan csodálatos fehér színe, hi­szen a jég nem ilyen. Ez a parányi jég­kristályocskák megszámlálhatatlan tükör­sima lapocskájának a következménye, amelyekben a nap visszatükröződik. Bár a természet télen mintegy halottnak tűnik, az élet a hótakaró alatt, ha lassab­ban is, de továbbfolyik. Sok állat téli álmát alussza alatta földi üregekben, föld alatti járatokban vagy más védett helyeken. Má­sok mint bábok, tojások vagy lárvák várják a tavasz kezdetét. A növények is életmo­torjuk üresjáratában várják az új rajtot. Ez az egyetlen feladat, amellyel a Teremtő ellátta a havat? Úgy gondolom, nem. Gon­dolj csak arra a sok örömre, amellyel Ő télen bennünket, embereket, megajándé­koz. Ezek is a mi szerető mennyei Atyánk ajándékai, aki nem akarja, hogy az állatok­hoz hasonlóan a téli időszakban csupán meleg szobánkban kuksoljunk. Szépérzékünk kielégítése céljából Ő min­den évben egy csillogó, fehér mesevilág pompájába öltözteti a különben oly kopár és egyhangú téli vidéket. Azonkívül lehető­séget ad fiatalnak és öregnek számos téli sportra. Az első cikkemben már megemlítettem azt az igeverset, amely szerint minden ember tudja, hogy van Isten, mivel - noha Ő ma­ga láthatatlan - örök hatalma és isteni nagysága teremtményeiből fölismerhető. És éppen ezért tartogat a hó is a természet titkaiba mélyebben behatoló természettu­dós számára még egy nagy meglepetést. Ha ugyanis egy hópehely egyetlen kristá­­lyocskáját nagyító vagy mikroszkóp alatt 110

Next

/
Thumbnails
Contents