Vetés és Aratás, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 2. szám

Egy édesanya levele Tizenkilencedik születésnapodon jövök Hozzád, hogy anyai szeretetem minden me­legével köszöntselek. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, hogy 18 boldog, együtt töltött ünnep után most nem lehetünk együtt, nem ölelhetünk meg, nem együtt kérjük a mi Urunk gazdag áldását életedre. A másik szemem nevet, mert örülök és hálás vagyok Istennek, hogy Téged megtartott olyannak, amilyen vagy: testben, lélekben, szellemben ép és egészséges (hisszük, hogy ilyen szeret­nél maradni továbbra is), s hihetünk abban, hogy a mi Urunk megtart nemcsak a mienk­nek, hanem magának is! Ez a mindennapi könyörgésünk, de szeretnénk, ha ezért Te is imádkoznál naponta s magad is igyekeznél arra, hogy Isten akarata szerint élj. „Enge­delmeskedjetek azért az Istennek, de állja­tok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Köze­ledjetek az Istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok!” (Jak 4,7-8). Ez a mi kérésünk is hozzád, fiam, ezen a szép ünnepen! Úgy szeretném, ha félelemmel járnád földi vándorlásodat, tudva, hogy nem veszendő holmin váltattál meg, hanem Jézus Krisztus vérén. Szeretném, ha nem könnyelműen élnél, hanem mindig abban a hitben, hogy egyszer számot kell adnod a földi életedről Annak, aki megváltott. Fiam, nagyon szeretném, ha nem úgy olvas­nád ezeket a sorokat, mint vallásos szóla­mokat, hanem mint olyan valakinek a kéré­seit és intelmeit, aki nagyon szeret téged, aki élete vége felé járva rájön, hogy kár és szemét minden, ami nem Istenen és Krisztu­son keresztül a miénk, s ami nem „felülről” van. Te fiatal vagy, előtted az élet. Semmi­képpen sem azt akarom mondani, hogy aszkéta légy, ne érdekeljen semmi. Igen, szeresd a szépet, a zenét, mindazt, ami az életedet itt széppé teszi, de csak addig, amíg az nincs lelked kárára. Ha egy helyen rést tört a Sátán, akkor nagyon könnyen és hamar kiszélesíti azt a rést. Ne engedd, hoßy belépjen életedbe s ott úrrá lehessen. Állj ellene! Te sokat olvastál már, korodhoz képest eléggé ismerheted az életet, tudhatod, hogy néha milyen könnyű megindulni a lejtőn, s akkor nincs megállás. Egy könnyelmű óra, akár udvarlás, akár ivás, akár egyéb téren; elég egy meggondolatlan ígéret, egy pohár bor, és már nem vagy a magad ura. Nagyon vigyázz, hogy ezt az első lépést ne tedd meg! Mindig légy annyira józan, hogy ne tégy könnyelmű lépést. Gondolj elsősorban Jé­zus Krisztusra s azután reánk, hogy egyi­künknek se okozz szomorúságot és nehéz perceket. Az első meggondolatlan lépés után sokkal könnyebben jön a többi, s ak­kor már a Sátán útján jársz. Fiam, mindig úgy igyekezz élni, hogy ne kelljen megbán­nod azokat a lépéseket, amiket tettél. Min­dig hallgass a lelkiismeretedre és azokra, akik szeretnek téged, akik aggódva nézik minden lépésedet. Én hiszek a mi Urunkban, hogy megtart Téged a magáénak, az Ő útján, de benned is bízom, Fiam, hogy te is igyekezni fogsz az Ő útján járni. Hiszek abban, hogy még fiatal életedet sem fogod nélküle élni, hanem mindenben meglátod az Ő segítségét és aka­ratát. Ne tégy az Úr akarata ellen soha! Ebben a hitben gondolunk rád születésna­podon, s imádkozunk érted, hogy mindig örömünk lehessen benned - s öröme lehes­sen a mi Urunknak is!... Áldjon meg az Úr és őrizzen meg téged! Nagy-nagy szeretettel, imádkozó lélekkel ölellek. Nagyon szerető Édesanyád. 45

Next

/
Thumbnails
Contents