Vetés és Aratás, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
Szemek vallomása Mások gazdagságát, jaj, irigyen lestem, szenvedőt meglátni közben elfeledtem. Hiú csillogáson szemem hogy fennakadt! Szemek kívánsága táplált rossz vágyakat. Hányszor néztem hátra bálvánnyá kövülten, így a rendelt céltól távolabb kerültem. Megláttam parányi szálkát más szemében, de a gerendát se, ha - tükörbe néztem. Aki biztatást várt, nem néztem szemébe, fölötte bámultam üres messzeségbe. Ki hívebben szolgált, de csöndben, szerényen: fennen hivalkodva, gőgösen lenéztem.- Kinek szelíd szemét tövis összevérzi: hányszor tudtam én ót közönyösen nézni! Szemem vétkeiért akit szembeköptek: szemgyógyító írral, Jézus, Te gyógyíts meg! Fülek vallomása Kígyó sziszegését bár oly halk, meghallom, idegen kulcslyukhoz fülem odatartom. Hiúság vásárán ha nagydobot vernek, alaptalan pletyka: csemege fülemnek. Idegtépő ricsaj, vad világi lárma bennem is visszhangzik, két kagylómba zárva. Szívemig eljut-e a halk és szelíd szó, zárt kamra csendjében mindenen átható? Szenvedő embertárs segítségért kiált; nálam sokszor mégis süket fülre talált. Igehirdetés szólt, vagy csendes párbeszéd, jaj, meg nem hallottam Isten üzenetét! Eseményeken át érkezett üzenet- fölserkentette tán rest, süket fülemet?- Ki hallod a halk szót a hangzivatarban: Jézus, Dávid Fia, Te könyörülj rajtam! Siklós József: „Szádhoz a kürtöt!” c. verseskötetból 1981 34 Tetőtől talpig — «Üsten mérlegért
