Vetés és Aratás, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
BIBLIAI SZIMBÓLUM Ág, sarj, csemete = élet a halálból Istennek úgy tetszett, hogy valamennyi nép közül a leggonoszabból (Ez 16,47) szülessen meg hústest szerint a Fia. Ezért Jézus Krisztus „gyökér a szikkadt földből” (1. „Gyökér” - Ézs 53,2), vesszószál Isai törzsökéről (Ézs 11,1). Ő a sarjadék, aki jogot és igazságosságot szerez e földön. Négyszer nevezi az írás Jézus Krisztust sarjnak illetve csemetének: 1. mint királyt (Jer 23,5), Máté evangéliumának megfelelően, amelyben az Urat mint királyt látjuk; 2. mint szolgát (Zak 3,8), Márk evangéliumának megfelelően, amely Krisztust mint szolgát ábrázolja; 3. mint férfit vagy embert (Zak 6, 12), Lukács evangéliumának megfelelően, ahol Jézussal mint Emberfiával és a világ Üdvözítőjével találkozunk; 4. mint Urat vagy Istent (Ézs 4,2 - az Úr csemetéje), János evangéliumának megfelelően, amely az Úr Jézust „Logos”-nak (Igének) és Isten Fiának mondja. Csupán két, jelentéktelennek látszó ígéretet idézünk a sarjról: „Azon a napon Isai gyökeréből támadt sarj hoz fognak járulni a népek, mert zászlóként magaslik ki a népek közül, és székhelye dicsőséges lesz” (Ézs 11,10 vö. lMóz 49,22). Milyen is lesz az, amikor a nemzetek, amelyek eddig elvetették Isten Fiát, tudakozódnak majd utána! Az IMózes 49,22 Józsefről, Jézus Krisztus egyik legmagasztosabb és legtisztább előképéről szól. Azt írja róla, hogy „ágai átnyúlnak a kőfalon”. Az Úr Jézus áldásos és életet árasztó műve minden elválasztó falat, minden elszakasztó sövényt és minden kárhoztató gátat áthidal, mígnem Isten Fia az Atyja jótetszését sikeresen célba nem viszi (Ézs 53,10). Milyen csodálatos, hogy Isten az elvetett és megátkozott népből, az emberiség fájának ebből a száraz ágából (Lk 23,31) támasztotta a teremtett világnak a megígért életsarjat, Jézus Krisztust, a „Csemetét”, az új teremtés kezdetét! Valóban, a mi Atyánk a Krisztus Jézusban életet támaszt a halálból (Róm 11,15). A Biblia átalakít Egy csendes-óceáni sziget közelében a múlt század végén elsüllyedt egy angol hajó. A hajótörötteket befogadták a bennszülöttek. A megmenekült kapitányt a törzsfőnök látta vendégül kunyhójában. Az angol gúnyolódó volt, és amikor a kunyhóban a bennszülöttek nyelvén egy Újszövetséget meglátott, kinevette azt az „együgyű” könyvet, amiben az ő hazája „felvilágosodott” emberei már nem hisznek.- Kapitány - mondta a törzsfőnök -, ne csűfolódjék ezen a könyvön, mert ma ez mentette meg az ön életét. Mielőtt ez a könyv kunyhómba került, egyetlen hajótörött sem maradt életben, aki a mi szigetünkre vetődött. Ez a könyv változtatott meg bennünket. Közülünk ma is nagyon sokan, anélkül hogy tudnák, azokból a befolyásokból és erőkből élnek, amelyeket a Bibliának köszönhetünk. 11
