Vetés és Aratás, 1983 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám
4. A test, a lélek és a szellem összefüggése A test, a lélek és a szellem nem anorganikusán, csupán technikailag függ össze egymással, mint pl. három egymásra helyezett tégla, hanem ezek között szerves (biológiai) kapcsolat áll fenn az alárendeltségi viszony dacára. Legmagasabb rendű elemünk ugyanis a szellem, azután a lélek, és e kettő vezetése alatt él a test. Mechanikailag a lánc egymásba kapcsolódó szemeihez is hasonlítható ez, de még ennél is nagyobb a belső összefüggésük. Melyek a szellem és a lélek fő szervei a testben? Sok szellemi munka után a fejünkben (az agyban) érzünk fáradtságot, mert gondolkodó és alkotó szellemünk fő eszköze, mondhatnánk székhelye az agy. Míg az emberszabású majmok agya csak 400-500 g súlyú, addig a normális emberi agy 1200-1500 g között mozog. Mint már említettem, az emberi test összes szervei fejletlenebbek az állatokénál, csupán az agya emelkedik ki aránytalan méretével és belső szerkezetével, mert ez az ember hatalmas szellemének a fő eszköze. Szellemünk az agyból sugároztatja ki a fent említett erőit és irányítása alatt tartja egész testünket is. Szó sem lehet arról, hogy bármelyik szervünk saját uralma és irányítása alatt tartaná az agyat, de fordítva minden szervünk működése szellemünk hatása alatt áll. Igaz, hogy a szív hajtja a tápláló vért az agyba, de az is igaz, hogy mind a szív, mind pedig az agyat tápláló vérerek gazdag beidegzést nyernek az idegrendszer részéről, és az egész vérkeringés is az idegrendszer vezérlete alatt áll. A szellem és az agy normális működéséhez a test szerveinek mint szerszámoknak is lehetőleg egészségeseknek kell lenniök. Ha egy szerv veleszületett okból vagy betegség folytán nem áll az agy és az idegrendszer rendelkezésére, akkor könnyebb vagy súlyosabb betegségek jelentkeznek. Sokszor rendkívül nehéz eldönteni, hogy szellemi (elme) betegséggel, vagy valamelyik szerv, esetleg az agy helyi megbetegedésével állunk-e szemben. A szellemnek mint erőnek, az agynak mint központnak, a szerveknek pedig mint működések végrehajtóinak normális egyensúlyban és összefüggésben kell lenniök az egyén egész életével. Mi a lélek fő székhelye (fő szerve) a testben? A Szentírás gyakran említi a lélekkel kapcsolatban a szívet, sőt nemegyszer a lélek helyett is a szívet nevezi meg. Az agy és az idegrendszer után legáltalánosabb, valóban az egész testre kiható szerepe a szívnek van a vérkeringés útján. Költők és írók gyakran említik a szívet mélyreható érzelmekkel és indulatokkal kapcsolatban. A lélek és a test összefüggésének vizsgálatánál a szakember előtt még a következő kérdés merül fel. Az agy-gerincvelő és az ezekből kiinduló tudatos, akaratlagos idegeink mellett az ember és a gerincesek testében egy második, ugyancsak gazdag idegrendszert is találunk, melyet szaknyelven zsigeri, autonóm vagy szimpatikus rendszernek nevezünk. Ez a rendszer is felkeres minden szervet, sőt tulajdonképpen ennek a pályái idegzik be az egyes sejteket is, nemcsak az egyes szerveket. Ennek a második idegrendszernek a működése főleg a következő két dologban különbözik az agy-gerincvelői rendszertől: 1. öntudatunk alatt, akaratunktól függetlenül működik éber állapotban és alvás közben egyaránt. 2. rostjai egyáltalában nem igazodnak a test középvonalához, mint az agy-gerincvelői idegek, hanem bárhol átléphetik a középvonalat és voltaképpen egyetlen összefüggő idegfonatot alkotnak a testben. Ezt a rendszert még azzal sem zavarhatjuk meg lényegesen, ha a jobb vagy bal oldalon tetemes részét kiirtjuk, mert az ellenoldal rostjai gyorsan pótolják a hiányt. Ennek a második idegrendszernek is vannak központjai az agyban, de ezek az öntudatos működéseket végző agykéreg alatt feküsznek, ami már helyzetileg is kifejezi alárendelt szerepét. Az ókori görögök is ismerték az emberi test bonctanát, de a lelki (pszichikus) működé-50
