Vetés és Aratás, 1983 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám
Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor TEST, LÉLEK, SZELLEM »Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket mindenestől, és mind szellemi, mind lelki, mind testi valótok teljes épségben őriztessék meg feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére« (ITesz 5,23). Az ókori nyelvek (héber, görög, latin), de a mai nyelvek is világosan megkülönböztetik az embernek ezt a három alapelemét: a szellemet, a lelket és a testet. Ennek dacára sem a különböző szépirodalmi, filozófiai, orvosi és egyéb irodalomban, sem a közbeszédben nincs világosan elkülönítve a lélek és a szellem fogalma és egymáshoz való viszonya. Sokan nem értik azt sem, hogy milyen belső kapcsolatban áll a szellem és a lélek a testtel. Mondhatom, hogy ebben az életfontosságú kérdésben zűrzavar van, és még művelt, sokat olvasott emberek is összekeverik ezeket a fogalmakat. Egyedül a Szentírás világos és logikus a test, lélek és szellem fogalmának a használatában, amint azt Pál apostolnak fent idézett szavaiból is láthatjuk. E rövid összefoglalásban nem tárgyalhatjuk a sokféle irányú irodalom fejtegetéseit, hanem ehelyett igyekszem a három elem alapműködéseit, fő életjelenségeit leírni. Működéseikből jutunk közelebb azok értelméhez. 1. A test (görögül: soma; latinul: corpus). A növényvilágnak csak teste van. A növények élete testi működésekben merül ki. Minden testnek (növényi, állati, és emberi testnek) három fő működése van: a) táplálkozás b) növekedés c) szaporodás. Ez a három alapműködés csak az élő szervezetek sajátsága. Az ásványi világ sem táplálkozni, sem táplálkozás alapján belülről, szervesen növekedni, sem az előbbi két működés eredményeképpen szaporodni nem tud. Az élő szervezet (test) az élettelen anyagokat és a különböző erőket (energiákat) használja fel életjelenségeihez. A növényi világban lelki (pszichikus) és szellemi működésnek nyoma sincs. A virágok nappali vagy éjjeli bezárulása, a napraforgónak a nap felé fordulása csak külső hatások eredménye és nem belülről kiinduló lelki jelenség. 2. A lélek (görögül: psziché; latinul: anima). A lélek nem anyag, hanem erő (energia). Ennek is három fő működése (életjelensége) van: a) akarat b) érzelem c) indulat. Ezt a három jelenséget az állatvilágban már megtaláljuk, bár korlátoltabb mértékben, mint az embernél. Az állatvilág testének is ugyanaz a három alapműködése van, mint a növényi testnek (táplálkozás, növekedés, szaporodás), de az állatok már két elemmel (testtel és lélekkel) bonyolítják le életüket. Ismerjük házi állataink akaratbeli és érzelmi megnyilatkozásait. Az állatban van szimpátia és antipátia mind az ember, mind a másik állat felé. Ismerjük az anyaállatok indulatait is különösen kicsinyeik veszélye esetén. Az emberi lélek működései alapjában ugyanazok, mint az állati léleké, de az emberben mind az akarat, mind az érzelem, mind az indulat tere sokkal gazdagabb és szélesebb. Már a lelki működéseknek ebben a gazdagságában áthidalhatatlan szakadék van az ember és az állatvilág között. A materialista felfogás szerint a lelki működést csupán a test működésének, mintegy kisugárzásának kell tekintenünk, de ha ez így volna, akkor az állatok lelki működésének gazdagabbnak kellene lennie, mert a gerinces állatok testi szerkezete sok tekintetben fejlettebb, mint az emberé. Ennek a sokak előtt ismeretlen 48
