Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 1. szám
ve távolsági busz hosszú útvonalán, feltűnt, milyen előzékeny, udvarias, kedves mindenkihez. Mondtam is neki: jó volt látni egyszer ilyen »kivételes ellenpéldát« is. Ő így felelt: számomra ez a természetes, mert szeretem az embereket!) Ahogy szeretnéd, hogy veled mint »ügyféllel« bánjanak az új évben, vagy mint munkatárssal, úgy járj el magad is.- Remélhetnek-e boldog új évet magános, beteg, nélkülöző embertársaink? Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ne maradjanak ki a boldogságból. Testvérré lenni, melléjük állni, segíteni őket szóval, tettel, levéllel, szívdobbanással: szép és jézusi szolgálat. A háború alatt légitámadás során egy templomban ledőlt a Jézusszobor és letörtek a karjai. Karok nélkül állították vissza ezzel a felirattal: »Az én kezeim ti vagytok!« Neked mi esne jól betegágyon, magányban, bajban? Ez legyen magatartásod mértéke!- Erkölcsileg elesettek, szenvedélyek rabjai, súlyos bűnök bélyegét magukon viselő embertársaink is élnek körülöttünk. Ne fölöttük álljunk, ne pálcával sújtsunk rájuk, ne a lemondás mozdulatával legyintsünk láttukra, hanem bűnös társként üljünk melléjük a porba és hirdessük nekik is Jézus újjáteremtő, új életre segítő bocsánatát.- Minden embertársunk: rokon, ismerős, barát vagy idegen számára akkor lehetünk igazán segítőtársuk a boldogságkeresésben, ha arra segítjük őket, hogy Istennel Jézus Krisztus által megbéküljenek, Isten rendjébe betagolódjanak, Isten útjára lépjenek és a hit útján boldogan haladjanak a végső, örök és teljes boldogság felé! Ehhez segíthetjük őket példamutatással, cselekvő szeretettel, tisztán hangzó bizonyságtétellel, sok imádsággal. 2. Ki győzi ezt energiával? Honnan volna bennünk ennyi szeretet, türelem, jóság? Felel rá az Úr a kenyeret kérő barát példázatán át. Jézus az a nagy Barátunk, akinek mindig elmondhatjuk: »Egy barátom érkezett hozzám, és nincs mit adnom neki«. És Jézus olyan Barátunk, aki megadja, amire szükségünk van (Lk 11,5-13). 3. Hát az én boldogságom hol marad? -kérdezheti végül az ember, ilyen tanácsokat hallva, az új év küszöbén. »Mindig másokkal törődjek? Nekem nincs jogom boldog új évhez, személyes boldogsághoz?« - »Aki mást felüdít, maga is üdül« - olvassuk már az Ószövetségben is. Jézus pedig, visszatérésével és az Ő helyes viszszavárásával kapcsolatos példázatában ezt mondta: »Ki tehát a hű és okos szolga, akit azért rendelt az Úr szolgái fölé, hogy kiadja nekik az eledelt idejében? Boldog az a szolga, akit ebben a munkában talál az ő ura, mikor megjön! Egész vagyona fölé fogja rendelni azt« (Mt 24,45-46). Minél inkább tudunk másokat boldoggá tenni, minél többeket tudunk boldoggá tenni, annál boldogabbak leszünk magunk is. Isten adjon mindnyájunknak boldogító és ezáltal boldog új évet! S. J. Kő az úton Gondolod, kerül életed útjába egyetlen gátoló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged, se, hogy lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, hogy te megállj mellette, nézd meg a követ, aztán kezdj el beszélni róla Isteneddel. Őt kérdezd meg, milyen üzenetet küld azzal az akadállyal neked. S ha lelked Istennel találkozott, utadban minden kő áldást hozott. (M. Feesche Mán Túrmezei E.) 4