Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 1. szám

ve távolsági busz hosszú útvonalán, fel­tűnt, milyen előzékeny, udvarias, kedves mindenkihez. Mondtam is neki: jó volt látni egyszer ilyen »kivételes ellenpéldát« is. Ő így felelt: számomra ez a természe­tes, mert szeretem az embereket!) Ahogy szeretnéd, hogy veled mint »ügyfél­lel« bánjanak az új évben, vagy mint mun­katárssal, úgy járj el magad is.- Remélhetnek-e boldog új évet magános, beteg, nélkülöző embertársaink? Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ne maradjanak ki a boldogságból. Testvérré lenni, melléjük állni, segíteni őket szóval, tettel, levéllel, szívdobbanással: szép és jézusi szolgálat. A háború alatt légitáma­dás során egy templomban ledőlt a Jézus­szobor és letörtek a karjai. Karok nélkül állították vissza ezzel a felirattal: »Az én kezeim ti vagytok!« Neked mi esne jól betegágyon, magányban, bajban? Ez legyen magatartásod mértéke!- Erkölcsileg elesettek, szenvedélyek rab­jai, súlyos bűnök bélyegét magukon viselő embertársaink is élnek körülöttünk. Ne fö­löttük álljunk, ne pálcával sújtsunk rájuk, ne a lemondás mozdulatával legyintsünk láttukra, hanem bűnös társként üljünk melléjük a porba és hirdessük nekik is Jézus újjáteremtő, új életre segítő bocsá­natát.- Minden embertársunk: rokon, ismerős, barát vagy idegen számára akkor lehetünk igazán segítőtársuk a boldogságkeresés­ben, ha arra segítjük őket, hogy Istennel Jézus Krisztus által megbéküljenek, Isten rendjébe betagolódjanak, Isten útjára lép­jenek és a hit útján boldogan haladjanak a végső, örök és teljes boldogság felé! Ehhez segíthetjük őket példamutatással, cselekvő szeretettel, tisztán hangzó bizonyságtétel­lel, sok imádsággal. 2. Ki győzi ezt energiával? Honnan volna bennünk ennyi szeretet, türelem, jóság? Felel rá az Úr a kenyeret kérő barát példá­zatán át. Jézus az a nagy Barátunk, akinek mindig elmondhatjuk: »Egy barátom érke­zett hozzám, és nincs mit adnom neki«. És Jézus olyan Barátunk, aki megadja, amire szükségünk van (Lk 11,5-13). 3. Hát az én boldogságom hol marad? -kérdezheti végül az ember, ilyen tanácso­kat hallva, az új év küszöbén. »Mindig másokkal törődjek? Nekem nincs jogom boldog új évhez, személyes boldogság­hoz?« - »Aki mást felüdít, maga is üdül« - olvassuk már az Ószövetségben is. Jézus pedig, visszatérésével és az Ő helyes visz­­szavárásával kapcsolatos példázatában ezt mondta: »Ki tehát a hű és okos szolga, akit azért rendelt az Úr szolgái fölé, hogy kiad­ja nekik az eledelt idejében? Boldog az a szolga, akit ebben a munkában talál az ő ura, mikor megjön! Egész vagyona fölé fogja rendelni azt« (Mt 24,45-46). Minél inkább tudunk másokat boldoggá tenni, minél többeket tudunk boldoggá tenni, an­nál boldogabbak leszünk magunk is. Isten adjon mindnyájunknak boldogító és ezáltal boldog új évet! S. J. Kő az úton Gondolod, kerül életed útjába egyetlen gátoló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged, se, hogy lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, hogy te megállj mellette, nézd meg a követ, aztán kezdj el beszélni róla Isteneddel. Őt kérdezd meg, milyen üzenetet küld azzal az akadállyal neked. S ha lelked Istennel találkozott, utadban minden kő áldást hozott. (M. Feesche Mán Túrmezei E.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents