Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 1. szám

FIATALOK LEVELEZNEK jólétről, éhségről Kedves Géza Bátyám! Tegnap olvastam a Máté evangéliuma elején ezt: »Ne aggódjatok életetekért, mit egyetek és mit igyatok, mit öltsetek magatokra. A ti mennyei Atyátok tudja, hogy szükségetek van erre. De keressétek először Isten orszá­gát és igazságát, és ezek is mind megadat­nak nektek« (Máté 6,25-33). Ha Isten minden emberrel törődik, hogy lehet akkor annyi éhező ember a világon? Tehe­tünk-e valamit az éhező milliókért? Tatán ember az emberről jobban tud gondoskodni, mint Isten az emberről? Úgy tűnik, száza­dunk legfőbb problémája világszerte ezek­nek a kérdéseknek a megoldása. Jézus még azt is mondja, hogy a madarak nem vetnek - aratnak, a mezei virágok nem szó­­nek-fonnak, Isten mégis eltartja őket. Eltart hát minket is, csak keressük először az Ó országát. Ezek szerint, ha Isten országát keressük, a munka mellékes, nem is olyan fontos? Még valamit. Jézus a Hegyi Beszédben a szegénységet dicséri, a gazdagokat pedig elítéli. Ma viszont mindenki a magasabb életszínvonalra törekszik. Ebben én, őszin­tén szólva, semmi kivetnivalót nem látok. Végül is nem maradhatunk le, lépést kell tartanunk a többiekkel. Géza Bátyám - élettapasztalata és bibliais­merete alapján - tudna segíteni nekem ezek­nek a kérdéseknek a tisztázásában? Család­jával együtt üdvözlöm. Balázs Kedves Balázskám! Látom, nagy problémákon töröd a fejed. Múlt héten sógoromék új balatoni nyaralójában voltam. Egyik este kényelmes fotelokban ül­ve néztünk TV-t. Egy krimi és egy revü között a híradóban éppen az afrikai éhségövezet­ből mutattak képeket, szinte csont-bőr em­berekről, éhhalál előtt álló gyerekekről. Köz­ben jóízűen eszegettük a grill-csirkét... Hát igen. Amit az éhező emberiségről mond­tál, az tényleg korunk egyik legnagyobb problémája. Aki komolyan veszi Jézus sza­vát: »Keressétek először Isten országát (uralmát) és annak igazságosságát«, az megtapasztalja a folytatást is: »ezek (étel, ital, ruha) mind megadatnak néktek«. Hivők életében ez mindig is gyakorlati valóság volt, és ma is az. Az egész emberiségre nézve pedig Jézus szava abban valósul meg, hogy a föld össz­termése - szakemberek szerint is - elegen­dő az összlakosság ellátására, arányos elosztás mellett. Azaz, a termelési feltételek megteremtése esetén, kellő segítségnyúj­tással. Az éhség és a nyomor egyik fő oka az Istentől kapott javak egyenlőtlen elosztása. Akkor pedig az éhezőknek nem hűtlen Atyjuk van, hanem szívtelen testvéreik! A szociális gondolat tényleg hatalmas embe­ri erőfeszítés a válság megoldására. Hármas bibliai gyökere van: társadalmilag - alulról fel gazdaságilag - tőke helyett munka elosztás szempontjából - enyém helyett miénk. A mindenkori ember, bármilyen kere­tek közé kerül is, önző, pénzéhes, hatalomra vágyó, kényelemszerető. Ezért benne, magában kell döntő változásnak történnie, hogy körülötte is jobb legyen a világ. Ezért szükséges először Isten uralmát keresnie, életében elfogadnia és megvalósítania. Bizonyára ismered a gazdag és az ajtaja előtt kolduló Lázár példázatát. Az emberiség kétharmada egyre hangosabban dörömböl ma a jóléti társadalom ajtaján. Nem kéregét, hanem követelőzik. Jézus nem új társadalmi rendszert, hanem új szívet, megváltozott lel­­kületet és gondolkodásmódot ad. Amiben mi most vagyunk, azt úgy lehetne nevezni: a jólét nyomora. Egyre nagyobb jólétben élünk s egyre elégedetlenebbek vagyunk. Kollé­giumok diákjai vajas-szalámis zsemlét már a szemétkosárba dobnak és drágább különle­gességeket vesznek helyette. Egy harmad­éves mérnökhallgató ismerősöm - vasúti raktáros fia - azt mondta szüleinek: Remé­28

Next

/
Thumbnails
Contents