Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 1. szám
A titok szó görögül: müsztérion. Ezt használjuk mi is magyarban csekély változtatással: misztérium. Titok, amit csak a beavatottak ismernek. A szentírási használatban nem jelent rejtélyes dolgot. Szó szerinti jelentése: BECSUKVA-TARTOTT, és főleg a száj becsukására vonatkozott. így minden titok volt addig, amíg Isten meg nem nyitotta a száját, azaz nem szólt, nem jelentette ki. Amikor Isten valamiről lerántotta a leplet, kinyilatkoztatta, a titok nyílt titokká vált. Hosszabb időt töltöttem el a különböző egyetemi könyvtárak levéltáraiban, az egyházatyák írásait tanulmányozva. Az után kutattam, hogy mikor ment feledésbe a Pálnak adott kijelentés az Ekklésiáról, amely a Krisztus Teste. Az eredmény megdöbbentő volt. Már az első század végén és a második század elején sem értették Pált. Az elhajlás egyre nagyobb lett »a kegyelem háztartásitól. Tanban és gyakorlatban minden a cselekedetek vonala felé fordult. A kinyilatkoztatott titok újra titokká vált, és azóta is az, ha valakinek Isten Szelleme meg nem világosítja. Néhány gondolat erejéig álljunk meg a 3. vers végén található »ahogy előbb röviden megírtam« szavaknál. Ezt olvasva, több kutató arra a meglátásra jutott, hogy itt Pál olyan levélre utal, amely ma ismeretlen, elveszett. Keresik is ezt a levelet. Nem hiszem, hogy a Szent Szellem olyan dologra hivatkozna - még ha léteztek is általunk nem ismert páli levelek -, melyet Isten nem tartott fontosnak megőrizni számunkra. A megoldást magában az Efézusi levélben kell keresnünk, mert a 4. vers kezdő szavai is ezt támasztják alá: »Ha elolvassátok, megtudhatjátok belőle . . .«Az 1,22-ben írta Pál: »Az ő lábai alá vetett mindent.« Ez utalás a Zsolt 8,7-re. A 8.zsoltár a Messiás, a Fiú eljövendő nagyságáról, dicsőségéről zeng prófétikus dicséretet. (Ezt idézi még az lKor 15,27 és a Zsid 2,5-8 is!) Habakuk könyve 3. fejezete szintén egy zsoltár. Ott láthatjuk az ősi zsoltárok klasszikus felépítését. »Az éneklő-mesternek . . .« stb. (3,19) a zsoltár végéhez tartozik. A Zsoltárok könyvében ezért az elválasztás, a beosztás helytelen. A következő zsoltárok elejére tett »Az éneklőmesternek . . .« stb. az előző zsoltárok végéhez tartoznak. így a 9. zsoltár kezdő szakasza: »Az éneklőmesternek a múthlabén szerint« (Károli), eredetileg a 8. zsoltár záró mondata volt. A héber »almuth lábén« szavak, (amit az új protestáns fordítás »a fiú halálá«-nak; az új katolikus pedig »oboára és hárfára«-nak fordít), jelentése: »afiú-nak az eonjai (v. világkorszakai)«. Vagy ha a héber almuth = eonok kifejezés szó szerinti jelentését vesszük: ELREJTETT dolgok, titkok, akkor értjük meg igazán, mint Pál, a 8. zsoltár mély üzenetét. »A Krisztus titka«, a Fiú legnagyobb feladata az eonok alatt, hogy a világmindenséget alárendelje önmagának. Ez azonban nem öncélú, mert »amikor pedig majd alávettetett neki minden, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, aki alávetett neki mindent, hogy Isten legyen minden mindenekben« (lKor 15,28). Csodálatosak lesznek a »Fiú eonjai«, melyekben ezt a munkát elvégzi. De még csodálatosabb az, hogy ezt a munkát már most itt végzi az Ő Teste tagjaiban, hogy elkészítse őket ama napra. így leszünk alkalmasak arra, hogy a Fiú segítőtársai, munkatársai legyünk ebben az univerzális feladatban. Amint már említettem, Pál a 3. vers közepéig beszél A TITOK-ról: »kijelentésével ismertette meg velem a titkot«, majd az 5. vers végétől így folytatja a mondatot: »szellemben a nemzetek közös osztályrészesek«, stb. Isten az üdvtörténetben fokozatosan haladt előre. A Csel 28,28-ig még érvényben volt a »zsidónak először«, de utána megszűnt a zsidóság minden előjoga, és az »egy test« (6.v.), azaz a közös test egyenrangú tagjaivá váltak. Pál ezután teljesen a nemzetekhez fordult, és 19 évszázad óta a Test, a Gyülekezet tagjai zömében a nemzetek (»pogányok«) közül hívattak ki. Hallunk mi erről a titokról az igehirdetésekben, beszélnek arról a bibliaórákon? M. S. 23