Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 4. szám

ban a nemzetek (pogányok) apostola volt. Urától tanult hűséggel állt ki a rábízott üzenet, a körülmetéletlenség evangéliuma mellett, így került értük rabságba. Ezért azonban nem kell nékik elcsüggedni (szó szerint: rossz állapotban lenni), »hiszen számotokra dicsőség ez« (13. v.). így lepleződhetett le Isten különös elgondolása által Krisztus dicsősége a Gyülekezetnek, amiben nekik is részük lesz. Imádkozott érettünk »Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból. Tieid vol­tak, és nekem adtad őket, és ők megtartot­ták a te Igédet. Most tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tőled van; mert azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál, átad­tam nekik, ők pedig befogadták azokat, és valóban felismerték, hogy tetőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem. Én ne­kik adtam igéimet, és a világ gyűlölte őket, mert nem e világból valók, mint ahogy én sem vagyok e világból való. Nem azt ké­rem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, mint ahogy én sem vagyok e világból való. Szenteld meg őket az igaz­sággal: a te Igéd az igazság. Ahogyan en­gem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba: én őérettük odaszentelem magamat, hogy ók is megszentelődjenek az igazsággal.« »De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő sza­vukra hisznek énbennem; hogy mindnyá­jan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én te benned, hogy ők is bennünk legyenek, és hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem« (János 17,6—8. 14-21). Rámutat itt Jézus ebben az imádságában arra, hogy mi a lényege az Ő követőinek. Keresztyénnek lenni annyi, mint »igent« mondani az Ő szavára. »Befogadni« azt, amit Ő nekünk Istentől hozott és Istenről mondott. Felismerni benne az Istentől küldött Fiút és »elhinni«, hogy Őáltala az Atya szól és közeledik. Meghajolni az Ő beszédei előtt és megtartani azokat (6-8). Rámutat arra is, hogy mi az érdeke az Ő követőinek. Sok nehézség, harc és szenve­dés között élnek ebben a világban, mely nem érti meg őket. És mégsem szabad arra vágyakozniuk, hogy elmeneküljenek e világból. Nem megszökni a harc elől, hanem helytállani abban; egy tisztátalan, rossz világban megszentelődni és hűnek maradni: ez legyen óhajunk (14-17). És rámutat arra, hogy mi az О követőinek hivatása. A világ nagy tömegeiben sokan vannak még, akik hinni fognak, ha meghallják Krisztus szavát. Ezekhez kap­nak »küldetést«. A maga nagy munkájá­ból bíz rájuk egy-egy részt az Úr, hogy általuk gyűjtse össze az Ő szétszórt csa­ládját egységbe. Ez az értelme annak, hogy keresztyének vannak a világon (18-21). Ugye, érettem is szólt ez az imádság? Dr. Victor János * * * Némely imádságunk olyan, mint az óceán­járó hajó: sokáig, néha hónapokig, évekig kell várni visszatérésére, de azután gazdag rakománnyal érkezik meg. * Boldogok, akik jól tudnak imádkozni - nem szorulnak más vigasztalásra, ők a vi­lág vigasztalói. * Vigyázz, ne legyenek imádságtalan köny­nyeid és könytelen imáid! * Összejöveteleinkből több áldás fakadna, ha kevesebbet beszélnénk és többet imád­koznánk. 125

Next

/
Thumbnails
Contents