Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 3. szám

Az asszony szakít a tiltott fáról és ad férjének is. Bukik az ember s magával ránt mást is. A bún fertőző, az elcsábított ember maga is csábítóvá, kísértővé válik. És mi lett a bún következménye? Mindentudást, isteni dicsőséget ígért a kísértő, és csak azt tudták meg, hogy mezítelenek. Nem az isteni min­dentudást, hanem a szégyenkezést, a lelki­furdalást ismerték meg. Minden bűn útjának vége: szörnyű csalódás, kiábrándulás. Aztán rejtőzik az ember a számonkérés elől a kert fái mögé. Búvóhelyek, kifogások mö­gé. Isten, mint mindig, rátalál a rejtőző bű­nösre, kezdődik a kihallgatás. »Hol vagy? Talán ettél a fáról, amelyről azt parancsol­tam, hogy ne egyél?« És következik a fele­lősség áthárítás, a vádaskodás. »Az asz­­szony adott nekem... A kígyó szedett rá ...« Ugye milyen ismerős? Nem én va­gyok a hibás, családomnak, környezetem­nek, körülményeimnek vagyok az áldozata! 7. ELSŐ ÍTÉLET- ELSŐ ÍGÉRET 1 Móz 3,14-24 A bűn sosem marad következmények nélkül, ítélet jár a nyomában. Hiába volt a felelős­ség-áthárítás kísérlete, mindenkit személy szerint utolér az ítélet. A bűn menete ez volt: kígyó - asszony - férfi. Ugyanez az ítélet sorrendje is. A kígyó ítélete: Hasadon járj, port egyél. A vereség, megszégyenítés jel­képe ez. Az asszony ítélete: Fájdalommal szüli gyer­mekét, férje uralkodik rajta. A férfi ítélete: arca verejtékével eszi kenye­rét. A verejték a munkának a fáradságos voltára, gyötrelmére és gyakori eredményte­lenségére mutat (pl. jégeső, férgek, pusztító vihar stb.). Az ítélethez tartozik az is, hogy a Gonosszal szakadatlan harcot kell vívni. Újra meg újra támad, »sarkunkat mardossa«. Élethalál harc ez, melyben az ember megsebesül. S mindkettőjük ítélete a halál: »Por vagy és vissza fogsz térni a porba!« Isten eredeti tervében nem szerepelt a halál. A halhatat­­lan élet az ember eredeti életformája volt. Csak az Isten iránti engedetlenség után büntetésként mondja Isten: nem engedem többé, hogy egyél az ÉLET fájáról. Ha bukott állapotban eszik az ember az örök életre éltető fa gyümölcséből, akkor ebben a nyo­morult, bűnös állapotban lesz örök élete. És ez azt jelenti, hogy kárhozatot eszik magá­nak, mert megörökíti mostani bűnös, kárho­­zatos állapotát. Isten tehát nem engedi, hogy az Élet fájáról szakasszon, - kiűzi őt az Éden kertjéből. A halál pedig már testi kimúlásun­kat megelőző szellemi állapot: elszakadás Istentől, az élet forrásától. Kívül vagyunk az Édenkerten. Mögöttünk a Kerub és a kard villogó lángja. Hiába ábrán­dozunk emberi erő által megvalósítható ma­radéktalan boldogságról. Előttünk a halál, a visszatérés a porba. Útközben vívjuk har­cunkat a Gonosszal, az ön- és fajfenntartás gyötrelmei közepette. Magunk nem tudunk kitörni létünk tragikumából. Odaátról kell ki­nyúlnia egy Kéznek, hogy kimentsen minket. Az első bűnre lesújtó ítélet súlyos, de nem reménytelen. Felragyognak benne a kegye­lem ígéretei. Van még kegyelmi idő, az asz­­szony Magva, utóda megsemmisíti a Go­noszt, a kígyó fejére tapos (eljön a Megváltó, aki az ördög munkáit lerontja). Isten kegyel­me felruházza a mezítelen embert (»Végy tőlem fehér ruhát, hogy ne lássék rút mezíte­lenséged« - Jelenések 3,18- mondja Jézus Krisztus). Végül: Krisztus ad enni újra az élet fájáról (Jelenések 2,7; 22,2). Ádám bűne miatt jött a világba a halál, Krisz­tus engedelmessége által jött a világba az örök élet, az újra megvalósuló közösség Istennel. 8. KÁIN ÉS ÁBEL 1 Mózes 4,1-11 Megindul a bűn lánc-reakciója. Ádám még csak nem vette komolyan, amit Isten neki mondott. Fia, Káin már megöli Ábelt. Mert ha az ember elszakad Istentől, elszakad ember­társától is. Döbbenetes, amit ez a történet a bún realitásáról és lavinaszerű növekedésé­ről mond. Az első halott e földön: egy legyil­kolt testvér. Megindul az a folyamat, amely csatákban, vallásháborúkban, pogromok­ban, gázkamrákban, világégésekben foly­tatódik, egészen máig. Irigység volt a gyil­kosság kiindulópontja. Káin elcsüggedt a testvérét körülvevő áldás láttán, s nem hall­gatott Isten figyelmeztető szavára. A gyűlöl­ködő gondolatot, érzést a szó követte, bizo­nyára heves szóváltás és gyilkos mozdulat lett a végkifejlet. Élre törni, ha kell a másik ember holttestén keresztül! Miután Káin elte­mette Ábelt, részéről az ügy be volt fejezve. 94

Next

/
Thumbnails
Contents