Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 3. szám
GYERMEKEKNEK Patricia M. St. John: AHOL A SZIVÁRVÁNY FÖLDET ÉR Sok olvasónk örömére a közkedvelt ifjúsági írónő újabb könyvét jelentettük meg magyar nyelven. Egy elkényeztetett városi kislány vidékre kerül. Önző lénye egy sokgyermekes családban hamarosan konfliktusba viszi. De a családban tapasztalt krisztusi szeretet nemcsak az ő szívét és életét formálja át, hanem mindazokét is, akik a kislánnyal - olykor egészen megrázó módon - kapcsolatba kerülnek. Az alábbi részletben arról olvashatunk, hogyan nyerte meg kis barátnője szívét az Úr Jézus számára:- Ó, de örülök Elaine, hogy jössz! Philippának ma születésnapja van. Tulajdonképpen többeket akartam hívni, de ő csak téged akart. Azt állítja, megígérted, hogy eljössz. Most tele van aggodalommal, hogy talán elfelejtetted. A kertbe kísért, ahol Philippa a kis sziklakertem mellett felállított nyugágyon pihent. Mellette kis asztal állt, rajta csészék és finom dobostorta tíz gyertyával. Philippa nagyon helyes volt új kék nyári ruhájában. Én szégyelltem magam, mert a melegtől kipirulva, gyűrött ruhában, piszkos, régi cipőben jelentem meg.- Hol voltál? - kérdezte Philippa. - Már azt hittem, hogy megfeledkeztél rólam. Ugye nem tudtad, hogy születésnapom van?- Nem, mert akkor hoztam volna neked ajándékot. Szívből gratulálok Philippa. Sajnálom, hogy elkéstem, de a többiek fürödni mentek. Én egy darabon velük mentem, és azután egyedül jöttem vissza.- Ó - mondta Philippa, és újra azt a különös vizsgálódó pillantást vetette felém, mint a múltkor és miért tetted ezt? Elfelejtetted, hogy hozzám akartál jönni?- Először elfelejtettem - feleltem az igazságnak megfelelően. - Tudod, délben egyszerre mindenki csak a fürdésről beszélt, és mindannyian nagyon izgatottak voltunk. De amint eszembe jutottál, viszszajöttem.- Vagy úgy. Igen. Szeretsz fürödni?- De még mennyire! De az nem baj. Jövő héten kivisz mindnyájunkat a tiszteletes bácsi a tengerre. Oda nem mehetünk egyedül, csak a folyóra, mert az nem mély. Még Frances is velünk volt. Mrs. Thomas szakította félbe a beszélgetésünket, teáskannával a kezében jött oda. Nagyon kedves délutánt töltöttünk el együtt. A kert tele volt virágokkal. Méhecskék zümmögtek már a levendula bokrokon. Mrs. Thomas vidám történeteket mesélt nekünk, és én annyi szendvicset és süteményt tömtem magamba, amennyit csak bírtam. Azután meggyújtottuk a gyertyákat, és Philippa felvágta a születésnapi tortát. Mikor azután már én sem kértem többet enni, Mrs. Thomas fölkelt, hogy a tálcát bevigye a házba, és így szólt:- Elmosom az edényt, egyedül hagylak titeket. Philippa, nem akarod megmutatni Elainennek az ajándékaidat?- Később, mami. Még egy kicsit kint maradunk, mert van egy titkunk! Várt, míg édesanyja befordult a házba, azután hirtelen felém fordult és kérdezte:- Elhoztad a Bibliádat, Elaine? Meglepődtem ezen a hirtelen érdeklődésen és így szóltam:- Igen, itt van a székem alatt. Megmutatom neked.- Tudod, gondolkoztam rajta. Azt mondtad, ha valaki Jézust megismeri, valamiképpen jobb lesz. Most elhiszem neked ezt, mert ma eljöttél, pedig szeretsz fü88
