Vetés és Aratás, 1980 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1980 / 1. szám
János evangéliumában pedig így hangzik a drága üzenet: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte . .(3,16). Igen, Isten nagyon szereti a világot, de elsősorban nem a hegyeket-völgyeket, folyókat-tengereket, hanem az embereket. A világ minden népét szereti: a fehéreket és a színeseket egyaránt. Isten a föld kisemmizett, lenézett emberei előtt is megnyitotta templomát és kiterjesztette rájuk üdvözítő kegyelmét. A fecskéről azt olvassuk a zoológiában, hogy a világ legkecsesebb testalkatú madarai közé tartozik. Egész életét a levegőég magasságaiban tölti. Ott röpköd napkeltétől napnyugtáig, ámulatbaejtő gyorsasággal és ügyességgel, vadászgatva olyan apró legyekre, rovarokra, amelyeket emberi szem meg sem láthat. Zuhanó kis repülőgépként ereszkedik a víz tükrére, röptében iszik, sőt a fiókáinak is visz a csőrében, s villámgyorsan szökik fel újra a magasba. A földön csak akkor látható, ha fészket épít és sárcsomócskákra van szüksége. De milyen óvatosan és szakértelemmel közeledik ilyenkor a kis pocsolyákhoz az „építőanyagért“, hogy be ne piszkolja magát! Ha pedig elkészült a fészek, akkor fiókái nevelésének szenteli minden erejét és idejét. A fecske öltözete nagyon elegáns: mellén hófehér ingecske, testén bársony-fekete frakk. S ha a veréb az egyszerű emberek tömegeit ábrázolja, akkor a fecske a híres tudósokat, művészeket, költőket, hadvezéreket és államfőket jelképezi. Ha tehát Isten szereti az egész emberiséget, akkor ő szeret minden megtérő bűnöst: szegényt és gazdagot, tudatlant és tudóst egyformán. A fecske röptének a gyorsasága is beszél nekünk valamiről. A szív kívánsága mindig összefügg a test mozgásával. A 42. zsoltár szomjas szarvasa bizonyára gyorsan fut az üde források felé. Az égi madarak is nagy gyorsasággal igyekeznek fészkükre, ahol türelmetlenül várják őket az éhes-szomjas fiókák. Megállapították, hogy a kárpáti nemes szarvas lábainak óránkénti sebessége 70 km, a fecske szárnyainak a sebessége pedig 200-300 km. íme, mekkora sebességgel repül a zsoltáríró lelke a Seregek Urának hajlékába! Milyen jó nekünk, akik a közlekedési eszközök korlátlan fejlődésének a korszakában élünk! Hallatlan sebességgel mozoghatunk szárazon, levegőben, űrben, vizen és víz alatt. Néhány óra alatt leküzdhetünk ezer kilométeres távolságokat. Utazhatunk szarvaslábakon és fecskeszárnyakon, ha akarunk. A verébfélék az éneklőmadarak családjába tartoznak. Közöttük legjobb énekesnek bizonyult a csalogány és a kanárimadár. A hivő emberek a földkerekség legboldogabb, legvidámabb lakói. Ők az Isten éneklő madarai, akik dicsőítik Őt nappal és éjjel, nemcsak itt a földön, hanem a nagy Végtelenben is örökkön-örökké. Virágh Adám BIBLIAI SZIMBÓLUM FA (élő) = az ember természetes növekedése „Látom az embereket, mint valami járkáló fákat" (Mk 8,24), mondta a vakon született, amikor elnyerte látását. Akhábnak és népének a szíriaiaktól való félelmét Ézs 7,2 ben a szélzúgatta erdő fáinak remegéséhez hasonlítja az Ige. Gyakran olvassuk az írásban, hogy a gyümölcstermő fák a kegyesek, míg a terméketlen fák az istentelenek jelképei. Sión helyreállított, megváltott népe „igazságosság fáinak“ neveztessék (Ézs 61,3). Az első zsoltár a boldog, istenfélő embert termékeny, víz mellé plántált fának nevezi (vö. 1 Móz 49,22; Jer 17,8; Ézs 65,22). A bölcsességet, amely végül Krisztusban teljesedik ki (1Kor 1,30), a Péld 3,18 „Élet fájának" nevezi (vö. 1 Móz 2,9; 3,22-t a Jel 2,7 és 22,2-vel). „Az igaznak gyümölcse életnek fája“—mondja a Péld 11,30a, és a Péld 15,4 a nyelv szelídségét nevezi „élet fájá“-nak. Terméketlen, tehát kivágatésra és elégetésre rendelt fákról olvasunk a Mt 3, 10-ben, 7,19-ben és más versekben, míg Júdás 12 a gyülekezetbe férkőzött istenteleneket, akik Isten kegyelmét kicsapongásaikkal gyalázzák meg, „őszvégi, gyümölcstelen, kétszer meghalt és tőből kiszaggatott“ fáknak nevezi. Ézs 56,3 szerint az idegenek, akik az Úrhoz csatlakoztak, ne tartsák magukat bátortalan kishitűségükben száraz fáknak. Milyen drága és áldott lesz majd az az idő, mikor „a mező minden fái tapsolnak“ (Ézs 55,12), minden gyümölcsfa és cédrus az Urat dicséri (Zsolt 148,9), és ujjongva énekli minden fa Isten megváltásának dicséretét (Ézs 44,23). 17
