Vetés és Aratás, 1980 (13. évfolyam, 1-3. szám)

1980 / 1. szám

könyvének szerzője, János apostol pl. közvetlen isteni kijelentés alapján írt; Lukács, az orvos alapos kutatómunkát végzett könyveinek megírása előtt; egyes szerzők pedig meglévő történelmi forrásmunkát használtak fel, vagy éppen szájhagyomány útján nyerték ismereteiket. A kérdés számunkra az, hogy a bibliai szerzők leírása megbízható-e vagy sem, függetlenül attól, hogy milyen forrásból merítettek. Ez a kérdés vezet bennünket a Biblia ihletettségének központi témájához.

Inspiráció vagy ihletettség alatt a Szent Szellemnek Isten kiválasztott embereiben végzett azon munkáját értjük, amelynek eredményeképpen a Biblia szerzői azt írták le, ami Isten eredeti elgondolása volt. A Biblia minden része Isten írott Igéje. Eredeti kézirata minden hibától mentes volt. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a ránkmaradt kéziratok többszöri másolás eredményeként jöttek létre és minimális szövegeltéréseket tartalmaznak. Ez természetesen nem akadályoz bennünket abban, hogy az eredetit hibátlannak tekintsük. A Biblia történelmi adatai teljes mértékben megbízhatóak. Jóllehet a bibliai szerzők ismeretei korlátozottak voltak, mégis a Szentírás szerzője, maga a Szent Szellem megőrizte őket történelmi, tudományos vagy más esetleg ténybeli tévedésektől. A Biblia természetesen nem tart igényt arra, hogy történelemkönyvnek vagy tudományos műnek tekintsük, de amennyiben a szerzők ezen tudományok területét érintik, soha nem közölnek velünk helytelen információkat. Isten Szent Szellemének vezetése és ellenőrzése alatt jött létre a Biblia minden egyes könyve, illetve állították össze abban a formában, ahogy ma azt a kezünkbentartjuk. ASzentírásisteni és emberi alkotás. Maga Isten hozta létre emberek által. Az egyes szerzők egyéni stílusa felismerhető, de Isten Szent Szellemének közreműködése révén végsőfokon egy isteni mű jött létre. Pontosan úgy, ahogy Jézus Krisztus személyében egyszerre isteni és emberi természet hordozója volt, teljesen isteni volt és ugyanakkor teljesen emberi is; az írott Ige is kettős természetű: teljes

egészében isteni, de ugyanakkor emberi is. És mivel isteni, ezért hibától mentes, tévedhetetlen. Isten természeténél fogva nem hazudik, s az általa létrehozott mű sem tartalmazhat valótlanságot. Ha a Szentírást Istentől ihletettnek fogadjuk el, az egyúttal azt is jelenti, hogy csalhatatlannak, tévedhetetlennek tartjuk. Az isteni ihletettség kizárja a hiba lehetőségét. Senki nem állítja azt, hogy a Szentírás emberi szerzői tévedhetetlenek voltak. Isten megőrizte őket attól, hogy a Szentírás megszövegezése közben hibát ejtsenek.

Helytelen nézetek az ihletettségről Minden alapot nélkülöz annak feltételezése, hogy Isten szó szerint diktálta az írás szövegét, az ember csupán a másoló szerepét töltötte be. Ugyancsak helytelen annak a feltételezése, hogy Isten gondolati ihletettség útján hozta létre az Igét. Ez azt jelenti, hogy Isten csupán a gondolatokat sugallta a szerzőknek, s azok maguk öntötték ezeket szavakba. Ennek ellentmond az, hogy a gondolatok és szavak olyan szorosan összetartoznak, hogy szavak nélkül gondolati ihletés elképzelhetetlen. Az Ószövetségben több mint 2000 alkalommal találjuk az „Úr szólt“ kifejezést, mely semmiképpen nem jelenthet gondolati ihletést csupán. -i -f

15