Vetés és Aratás, 1979 (12. évfolyam, 2-4. szám)
1979 / 4. szám
KÖNYVISMERTETÉS lan Rouw: ISTEN HOZOTT AZ ARANY HÁZBAN! A Szentírás részletesen leírja a zsidó nép pusztában való vándorlását, miután az izráeliták megszabadultak az egyiptomi rabszolgaságból (kb. 3500 évvel ezelőtt). Isten ezt a népet választotta ki magának arra, hogy általa valósítsa meg üdvtervét az egész világra nézve. Isten a nép között „sátorozott“, velük lakott a szent sátorban. Ezt aranyból és drága szőnyegekből építették fel Isten utasítása szerint. Meglepődünk, amikor felfedezzük, hogy minden tárgynak, épületelemnek, tartozéknak csodálatos prófétai vetülete, kijelentése van. Minden csak előképe a tökéletes „háznak“ — az üdvösségnek Jézus Krisztusban. Füzetünk a bibliai leírás után rekonstruált modellek alapján nagyon szép színes felvételekben bemutatja Isten sátorát. A kísérő szövegben pedig állandóan rámutat az előkép beteljesedésére, a képek szellemi jelentőségére, s elmondja, mindez mennyiben vonatkozik ránk is, a XX. század embereire. A füzet végén a következő összefoglaló mondatokat találjuk: Kívül voltunk, Istentől távol. Bűnösök voltunk, ellenségek. Nagy volt a vétkünk, és rászolgáltunk, hogy mindörökre kívül maradjunk az örök sötétségben, az örök éjszakában. Beléptünk a nyitott ajtón. Az Úr Jézus volt az ajtó. Az oltárnál láttuk Isten irántunk való szeretetét: az Ö egyszülött Fiát odaáldozta értünk a keresztfán. Ott engesztelést és békességet találtunk Istennél. Azután elmentünk a mosdómedence mellett, beléptünk az Arany Házba. Az felülmúlta minden várakozásunkat. Láttuk az Úr Jézus gazdagságát a gyertyatartóban, az asztalban és az arany illatáldozati oltárban. A kárpiton keresztül jutottunk a mennyei fénybe, amely Isten királyi székét veszi körül. Ott van az otthonunk, ott akarja Isten az elveszett bűnösöket látni. Alom mindez? Nem, valóság! Most még csak hitben látjuk, nemsokára színről színre. A színes fedőlappal, sok színes képpel ízlésesen kiállított 78 oldalas füzet DM 2,50 vagy US $ 1,50 önköltségi áron kiadónk címén megrendelhető. Isten ismerete a magunk nyomorúságának ismerete nélkül kevélységet szül. Nyomorúságunk ismerete Isten ismerete nélkül viszont kétségbeesést. Jézus Krisztus ismerete e kettő között foglal helyet, mert egyaránt megtaláljuk benne Istent és a mi nyomorúságunkat. (B. Pascal: Gondolatok 527.) MÁS FÉNYRE IS Ha nem meleg vagy nem elég egy gyertyaláng, mely benned ég, más fényre is nyiss ablakot! Sok gyertya ég ... S egy csillag ott! F. L A könyveket nem szeretni annyi, mint nem szeretni a bölcsességet; a bölcsességet nem szeretni annyi, mint állativá lenni, az pedig meggyalázása a Teremtőnek, aki azt akarja, hogy az Ő képmása legyünk. (Comenius, 1650) * Einstein professzor egyszer azt kérdezte Faulhaber bíborostól, mit tenne, ha a matematika bebizonyítaná, hogy a hite tévedésen alapul. A bíboros így felelt: „Türelmesen várnék, amíg ön megtalálja számítási hibáját.“ 90
