Vetés és Aratás, 1979 (12. évfolyam, 2-4. szám)
1979 / 4. szám
törpefenyök. Ugyancsak a mi családunkhoz tartozik a Kaliforniában tenyésző szekvojafenyő vagy mammut-fa, mely az ausztráliai eukaliptusz mellett, 150 m magasságával, földünk legmagasabb faóriása. Törzsének átmérője eléri a 10-12 m-t, életkora a 4000- 5000 évet. Mi fenyőfák nem tartozunk a gyümölcsfák közé, ám a becsünk mégis nagy: évezredek óta építőanyaggal látjuk el az emberiséget. Salamon királyról is tudja mindenki, hogy libánoni cédrusból építette meg a jeruzsálemi templomot és összes királyi palotáit. Illatos gyantákból és fiatal levélhajtásainkból orvosságot készítenek, a fenyőerdőkben létesített szanatóriumokban pedig a tüdővészes betegek ezrei keresnek gyógyulást, így beszélnek rólunk a tudósok: Az erdő jelentőségét és szerepét nehéz felbecsülni: az erdő építőanyagok raktára, a vegyiparhoz és papírgyártáshoz szükséges nyersanyagok kimeríthetelen forrása, a termés őre, víztároló s az egészség temploma, amely földünk atmoszféráját folyton dúsítja az élőlények számára oly nélkülözhetelen oxigénnel. A fenti idézetre hivatkozva bátran mondhatjuk, hogy különösen a fenyőerdők valóságos éléskamrák, gyógyszertárak és szanatóriumok az emberiség számára . . . A cédrus mint „illatos fa“ már az ókorban becses nyersanyagként szolgálta a szobrászművészetet. Belőle készítették az illatos dísztárgyakat, ékszeres ládikókat, szobrokat. Mi cédrusok nagyon szeretjük a Libánon, Himalája és Atlasz hegységek magas régióit. Itt emelkedünk mi boldogan szédítő magasságokig a tisztaság és csend birodalmában. Hozzánk soha nem jut el a Föld pora és Sodorna lármája. Nekünk nem árt sem víz, sem féreg, sem szél, sem hideg, sem meleg. Testünk sérthetetlen, mert át van itatva balzsamszerű illatos gyantákkal és illő olajokkal. Ezek az illatos anyagok elűznek tőlünk mindenféle látható és láthatatlan kártevőt és parazitát. Hatalmas bátyánk, a szekvoja pl. annyira sérthetetlen, hogy levágott törzse 400 évig is heverhet a földön anélkül, hogy az időjárás vagy bármilyen ellenség kárt tehetne benne. Meg kell még említenem, hogy olajban gazdag, apró mogyorószerű termésünk ízletes táplálékul szolgál embernek és állatnak, s hogy pompás koronánk felépítésében a mértanban uralkodó derékszög és egyenes érvényesül." Ezeket mesélte nekünk a vén cédrus az ő nemes népéről, s újra visszatért a hallgatás évezredes csendjébe ... Mi pedig azt fogjuk most megállapítani, hogy miről beszél nekünk a libánoni cédrus szellemi értelemben. Az elmondottakból megértettük az Úr üzenetét: Fenséges, illatos cédrusok a hivő keresztyének, Isten templomainak, palotáinak, tornácainak és hajóinak gerendái, oszlopai, díszei. Ezekre az oszlopokra helyezi Isten az Ö országának terheit, kötelességeit, gondjait. A cédrushajók — igeszolgák — segítségével juttatja el Isten az égi javait, kincseit a föld lakóihoz. Minden egyes gyülekezet egyegy cédruserdőben épített szellemi szanatórium, amelyben Isten nagy gonddal és szeretettel gyógyítgatja a beteg emberi lelkeket az Igéből és a Szent Szellemből áradó gyógyillattal. Kövessük mi is a cédrus koronájában uralkodó „egyenes“ vonal példáját. Az Úr Jézus a megtérő Saulust „az Egyenes utcába“ irányította. Minden hű keresztyén az „Egyenes utcában" lakik. Gondolkozzunk, beszéljünk és cselekdjünk mi is egyenesen! A cédrus hazája a „magasság“: magas hegy, magas fennsík. Abrahám is a „magasban" töltötte egész életét — Samária és Júdea magaslatain. így lehetett ő halála napjáig Isten barátja. Lót a földkerekség legmélyebb árkába, a Jordán folyó mínusz 400 m mélységű völgyébe ment, mert ott igen dús legelőket látott. Rövid idő múlva mindent elvesztett, mert a földkerekségének legmélyebb depressziójában lakott, az erkölcstelen Sodomában. Az Ezékiel próféta könyvéből vett idézetből megértettük, hogy az az Úr Jézus születéséről szóló szimbolikus prófécia. A mennyei „magas“ cédrus — az Atya — önmagáról hasított le „egy gyönge ágat“ — egyszülött Fiát — és elültette azt „Izráel magasságos hegyén“, — a tengerszint fölött 777 m magasan fekvő Betlehem városában. Ez a gyenge cédrus csemete „nagyságos cédrussá“ növekedett, melynek árnyékában és ágai között lakoznak ma a földkerekség boldog „madarai“: a Krisztus által üdvözült emberi lelkek. Adjuk át magunkat a nagy Égi Szobrász- és Építőművésznek, hogy tetszése szerint formálhasson belőlünk templomokat, palotákat, hajókat, szobrokat és szelencéket, hogy akadálytalanul terjeszthesse általunk a földön az Ő üdvözítő kegyelmének mennyei illatát! Virágh Ádám * De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Jer. 17, 7-8 87
