Vetés és Aratás, 1978 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 2. szám
Jézusnak okozott szenvedések „Meddig tűrlek (szenvedlek) még titeket?“ (Mt 17, 17). Jézus szenvedéseit senki sem tudja felmérni, kifejezni. Szenvedett a kereszt előtt, a kereszten és a kereszt után. Az "emmausi tanítványok is felettébb megszomorították balgaságukkal és a hitben tanúsított restségükkel. Hadd mutassak rá néhány nagyon ismert dologra, amellyel fájdalmat okozunk Jézusnak. Ne legyen ez neked most unalmas olvasmány, ne mondd előre: tudom, mi következik. Inkább tégy valamit azért, hogy miattad Jézus ne szenvedjen annyit. Szenvedi imádságainkat. Türelmetlen kéréseink, lusta hódolatunk, burkolt fenyegetéseink mások felé imádságainkban — mind szomorítják Jézust. Fáradékonyságod a kérésben, zűrzavar a mondanivalódban, mind erősen terhére van, de elhordozza, mert szeret. Szenvedi igehallgatásunkat, igeolvasásunkat. Kevés a szent igyekezet, valóban áldást venni és kevés a komoly őszinteség, hogy az Igét kíméletlenül alkalmazzam magamra. Szenvedi, ahogyan halászunk az Igében az ígéretek után, de azok isteni beteljesítésének feltételeit kikerüljük, mint nekünk nagyon ízetlent. Vissza vele — a tengerbe! Csak az ígéreteket akarom, csak a vigasztalásokat! Eltűri ezt Jézus, mert szeret. Szenvedi fösvénységünket. Meglepő, ahogyan hivő emberek számolnak. Számolnak tízig, százig, ezerig s azt mondják: nekem, nekem, nekem... s ami még marad, azt szent komolysággal adják oda az Úrnak... Jézus mégis ad újabb anyagi javakat, mert szeret. Mennyi munka áll a fösvények miatt. Mennyit szenved valóban Isten ügye a jámbor pénzszeretők miatt. Szenvedi az Úr a testvérieden ítélgetéseket is. Szinte beteg legtöbbnek a lelke, ha nem mondhatatott valamilyen elmarasztaló, leértékelő véleményt „mégis“ arról a testvérről. A szolgálat tekintélye is kárt szenved, de nem baj, megmondtam a véleményemet mások előtt, akik azután azt az általam leértékelt testvért leértékelt figyelemmel fogják hallgatni. Mennyi sunyi kártevés — szerte az országban. A susárlók a Bibliában mindig a főbünösök között vannak nyilvántartva. Töröltesd ki magad onnan, mert Jézus szenved tőle. Szenvedi az Úr a testnek való roppant kifinomult kedvezéseinket. Mennyi kényelmet adunk a testnek, milyen nagy jogai vannak. Ha késik a busz, ha valahol sorba kell állni, ha váratlan sértés, bosszúság, hátratétel ér, mennyire felemeli szavát a test és elnémul hangjától, bömbölésétől, sziszegésétől az aznapi Ige. Mintha sosem láttam volna, mi történt az Egyetlen Ártatlannal nagypénteken. Tedd szolgává testedet, mint Pál tette, mert uralma nagyon sok éles fájdalmat szerzett már Jézusnak. Ne folytasd. Szenvedi az Úr a szolgálatban való lustaságunkat. Ez részben az előbbi pontnak a következménye, mert minden kedvezés a testnek — nem kedvez a szolgálatnak. Amennyi előnyt szerez a test ereje és indulata e világnak lelke szerint, annyi hátrányt szenved a mennyei, a szolgálatra való készség és képesség. Amiként igaz a Példabeszédek könyve szerint, hogy a fösvény megveti és szidja az Urat, annyira igaz, hogy a lusta mindig oroszlánt lát az utcán. Kezét a tálba mártja, de szájához már nem viszi. A rest kész gyötrelem megbízójának. Ne okozz ilyen szenvedést Jézusnak. Marad még elég lusta szolgája ezután is. Mindezt pedig azért szenvedi, mert háttal állunk a keresztnek. A Golgota alatt egészséges leszel. Engedd, hogy nagypéntek beszéljen neked, s ha szíved megadással válaszol, saját keresztedet hálásan veszed s örömére leszel Annak, aki téged az életénél jobban szeret. Z. J. — 20 —
