Vetés és Aratás, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 1. szám

A vizsgálatok kimutatták, hogy a csil­lagok több mint 90 %-ban hidrogénből, a legkönnyebb ismert elemből állnak. Ma már abban is elég bizonyosak va­gyunk, hogy a csillagok belsejében a hidrogén és talán a hélium is nehezebb elemekké alakulnak át. Ami a nap­rendszerünket illeti, a hidrogén és a hé­lium teszi ki az abban található összes anyagnak kb. a 98%-át. Felmerül a kérdés, hogy itt a Földön miért van olyan kevés ebből a két felemből. Erre a válasz általában az, hogy a Föld és egyes más bolygók túl kicsik ahhoz, hogy tömegvonzás által megtartsák őket, és mivel olyan könnyű elemek, egyszerűen elillantak réges-ré­­gen. így tehát a Föld rendkívüli abban a tekintetben, hogy alkotórészeit nagy­részben nehezebb elemek képezik — nitrogén, oxigén és még sok más, köz­tük a fémek is. (Folytatása következik) INNEN-ONNAN istennek szentelt élet Egy hivő asszony a következő sorokat írta a Bibliájába: „Tégy bármilyen ne­héz terhet rám, csak hordozz tovább, Uram; küldj bárhová, csak jöjj velem; vágd el bár minden kapcsolatomat, csak azt ne, amely szívedhez és szolgá­latodhoz köt Szavak nélkül Az Úrnak nem a szavaidra, hanem a szívedre van szüksége. Péter megígér­te az Úrnak, hogy életét adja érte, és ... Mária Magdaléna nem szólt egy szót sem. Miért nem? Moody, az áldott életű prédikátor, meg­kérdezett valakit: — ön hivő? — Még nem. — És miért nem? — Mert nem érzem, hogy meg vagyok mentve. — Mondja: Nőét az érzése mentette meg, vagy a bárka? Füle Lajos: Vallomás könyörgéssel Tegnap tar fák között mentem át. Hólepte réten árva kórót csúfolt a szél, megtörtén állt és reszketett, nézni se jó volt. Ma írva láttam, hogy a fű megszárad és virága elhull. (Tükörből nem néz vissza már az ifjúság, hisz régen elmúlt.) Tűnődni kezdtem: Hát hitem érzi-e még, a tegnapokból, vélt kincseit és vár-e még, nincs messze-é az égi otthon? Magamba néztem ... Jaj, nagyon szegényesen és ostobán telt az életem, hűtlen hitem többször mondott csődöt, mint áment Szálltak felém élő Igék, lelkem bokrára telepedtek, s hányszor nem adtam fészket én, adtam magam bolond szeleknek. Élhettem volna másokért, körülöttem fájtak a lelkek, de emberi és isteni vonásaik nem érdekeltek. így telt el negyedfél évtized ... Küldj el, kegyelmes Istenem, Van még idő, van alkalom még? rázz újra meg, ha renyhe volnékí Hadd lássam málló éveim úgy sírba szállni, hogy ne kelljen búsulni rajtuk, és szivem embereknek énekeljen Rólad, hatalmas Istenem, Te irgalmas, Te véghetetlen, Ki felveszed majd lelkemet, míg orkánok zúgnak felettem, s testem porrá lesz, életem emlékké, hitem őszi köddé ... — Te Megváltó voltál s leszel tegnap és ma és mindörökké. (Reformátusok Lapjából) — 9

Next

/
Thumbnails
Contents