Vetés és Aratás, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 1. szám

Isten útjain - Krisztussal „A törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett“ János 1,17. Isten törvényének semmibe vétele, tu­datos és szándékos, folyamatos áthá­gása végzetes következményekkel jár az emberre, az emberiségre, minden kis és nagy közösségre nézve. Thomas Mann írja a „Törvény“ című kisregé­nyében: „A hegynek kövébe véstem az emberi viselkedés ábécéjét, de legye­nek bevésve a te húsodba és véredbe is úgy, hogy mindenki, aki a tízpa­rancsolat egy szavát megtöri, titokban megrémüljön önmagától és Istentől, vál­jon a szíve hideggé, mert kilépett Isten korlátái közül. Jól tudom és Isten is jól tudja előre, hogy az Ő parancsolatait nem fogják megtartani, és az Ö szavai ellen mindenkor és mindenütt vétkez­nek majd. De mindenesetre jéghideg­ség fogja körül annak a szívét, aki ezt megtöri, mert az ő húsába és vérébe is be van írva, és jól tudja, hogy a szavak érvényesek. De átok az emberre, aki felkel és így szól: Nem érvényesek.“ Nyílván nem véletlen és nem ok nél­kül való, hogy újév reggelén, amikor az ember tájékozódik, az előtte álló útszakaszra figyel, Isten éppen az ő törvényére irányítja figyelmünket. Tör­vényére, melyet ma világszerte divat semmibe venni, áthágni, kikacagni. Szinte büszke rá, aki áthágja s szinte szégyelnivalónak tartják, ha valaki aszerint él. Fenti Igénk Isten törvényével kapcso­latban három alapvetően fontos dolgot jelent ki: 1. Mózes közvetítésével ér­kezett hozzánk a Sinai hegyen Isten törvénye, örök érvényű akarata. Vall­juk meg bűnbánattal, szégyenkezéssel: szüntelen megszegjük. — 2. Jézus Krisztus hozta el nekünk Isten bocsána­tát. „A törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig Jézus Krisztus által lett.“ A bűnös ember sértetlen, a bi­lincsben ott áll az Isten. A kereszten áldozati Báránnyá lett értünk Jézus. 6 a törvény igazi, maradéktalan betöltője, Isten Báránya, aki elveszi a világ bű­neit. Meghalt, mint igaz a nem igaza­kért, elszenvedte a kereszten a törvény­­szegőnek járó büntetést, helyettünk. — 3. De Jézus nemcsak bűnbocsánatot hoz, hanem megajándékoz a törvény be­töltésének lehetőségével is. Mert az igazság, a valóság is, Isten törvényének megvalósulása emberek életében Jézus Krisztus által lett. Jézus nem azért jött, hogy a törvényt eltörölje, hanem hogy betöltse. A megváltott, bűnbocsánatot nyert ember nem él Isten törvénye nél­kül, inkább még többet is tesz a mózesi törvény betű szerinti megtartásánál. A különbség az, hogy a mózesi törvény követel, az evangélium ajándékoz. Mó­zes parancsol, Jézus Krisztus ajándé­koz. A parancs, a követelmény leleplez minket, bűnbánatra juttat, de a kegye­lem újjáteremt, új életet fakaszt. „Mert ami lehetetlen volt a törvénynek, mi­vel erőteien voit a test miatt, azt meg­­cselekedte az Isten, amikor elküldte az Ö Fiát — hogy a törvény követelése tel­jesüljön bennünk“ (Róma 8, 3—4). S most e hármas szempont alapján tekint­sünk végig a tízparancsolaton. Ne legyenek idegen isteneid én előttem. Isten első helyen akar állni életünkben, senki és semmi Öt háttérbe ne szorítsa. — Bűnbánattal valljuk: hitvallásunk sokszor csak ennyi volt: nem tagadom, hogy Isten létezik. De életünkben olyan szerepet töltött be, mint afféle utolsó szereplő, aki a végén még éppen csak hogy rajta van még a színpadon, de tökéletesen jelentéktelen. — Újítsa meg szívünket a kegyelem, hogy Isten az Őt megillető első helyre kerüljön életünk­ben. Ne csinálj magadnak faragott képet, ne imádd, ne tiszteld azokat! Isten látha­tatlanul is legyen számunkra legfőbb va­lóság. — Bűnbánattal valljuk hamis jelszavunkat: Csak azt hiszem, amit lá­tok! — Újítsa meg szívünket a ke­— 5 —

Next

/
Thumbnails
Contents