Vetés és Aratás, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 2. szám
4. Minden, ami nem ebből a szeretetből van, az bűn. 5. Ezért ha csak egy pillanatra is elhagyjuk az isteni szeretetnek ezt a talaját, ismét a kegyelemre szorulunk. Mivel a megrontott test miatt tökéletlenek vagyunk, és csak az első feltámadás adja meg a romolhatatlan testet, így mi igen gyakran és mindenképpen rászorulunk a kegyelemre. Szabadon élhetünk vele, mert nem a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt vagyunk. Ha nem a Szent Szellem szabadságában élek, járok és cselekszem, nem a kegyelemben élek, hanem máris elkövettem a képmutatás bűnét, melyet Jézus minden bűn közül a legjobban ostorozott. Azonban lehetetlen a törvény talaján kifogástalanul élni és cselekedni. S mert egy törvényeskedő sem gondolja ezt magáról, de az elkövetett bűnöket restellj még önmaga előtt is beismerni, így a szentség látszatát mutatja: ez képmutatás. A kegyelemből való kiesés és a képmutatás között egy folyamat észrevétlenül végbement bennünk: az igazlelkűséget elhagytuk. Az igazlelkü nem tétovázik felfedni a bűnt, vétket, mulasztást, bármilyen nagy csorba esik is hírnevén, tekintélyén, tehát az énjén. Nem törődik ezzel, mert csüngve csüng Urán s mindent megtesz, csakhogy az Ő jótetszését bírja. Ha tehát rajtakapjuk magunkat a törvényeskedésen és az ezáltal keletkezett bűnökön, a megoldás az, hogy azonnal és kíméletlenül fedjük fel tévedéseinket, hibáinkat, mulasztásainkat, bűneinket, bármennyire szégyenletesek is. Mondjunk le a szégyen takargatásáról és Istennek a mi Megváltó Urunkban 'olyan bőségesen adott kegyelmére bízzuk magunkat. így nemcsak megmaradok a kegyelem uralma alatt, hanem Istenben is benne maradok, és Ő énbennem. Ne felejtsük el: Isten csak olyanokat fogad el imádóiul, akik nemcsak lélekben, hanem igazságban, azaz igazlelkűségben imádják Öt (Ján. 4, 24). Szűts Ede!Ausztrália Húsvét Fénylik a fényes nap Nagy szép fényességgel. Zeng a csillagos ég Szép dicséretekkel. Minden állatok is Mostan vigadoznak, Fák füvek, virágok Erősen újulnak. A vizek jegei is Már elolvadnak, Szépszavú madarak örülnek tavasznak. Mi is azért mostan E húsvét ünnepben, Dicsérjük a Krisztust, Feltámadott testben, Hogy megadta érnünk A húsvét-napokat, Töthessük békében, örömben azokat. Mondja minden ember: Ámen. Feltámadt a Krisztus, Az áldott Úr Jézus. Meggyőzte a halált És életet talált Nekünk, híveinek, Azért hát vigadjunk, Nagy hálákat adjunk A mi Istenünknek. Mondja minden ember: Ámen. (Hétfalusi rigmusok) Az őszinteség hiányának legalattomosabb formája nem az, hogy valaki szándékosan félrevezet másokat. Veszedelmesebb az, amikor valaki öntetszőleg megengedi, hogy külső formák pótolják az igazi benső életet. Más dolog soha nem hazudni és más, sokkal mélyebbre ható dolog, mindig őszintének lenni. Ez a mélyebb értelemben vett őszinteség lebegett Jézus szemei előtt, amikor így szólt: „Ne legyetek olyanok, mint a képmutatók!“ (Mt 6, 5). (Fosdick) 5