Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 4. szám

majd azok, akik figyelték életedet, vá­dolni fognak Isten színe előtt: „Ez a férfi, ez a nő ismert téged, állítólag a te tanítványod volt, de életében nem volt látható Jézus. Az élete eltakarta Jézust a szemem elől, nem tudtam oda­találni a Megváltóhoz — őmiatta." Szörnyű még csak elgondolni is! Kér­jük együtt: „Uram, bocsásd meg a te gyermekeid sok-sok mulasztását. Bo­csásd meg, hogy a világ éppen miat­tunk nem láthatja Jézust! Add, hogy bennem látható legyen Jézus és mások is odataláljanak általam Őhozzá.“ A Monte Carlo-i rádió magyar nyelvű igehirdetéseket sugároz 5, 30 órakor a 31 m-es (9760 kHz) rövidhullámon hétfőn, csütörtökön, szombaton; 10, 25 órakor a 31 m-es (9675 kHz) rövidhullámon mindennap; 18, 15 órakor a 49 m-es (6220 kHz) rövidhullámon mindennap; 21,00 órakor a 205 m (1466 kHz) középhullámon hétfőn, szerdán, pénteken; és 23, 30 órakor ugyanitt a hónap minden 2. szerdáján EUROCLUB ifjúsági program. Bibliai szimbólumok Arany=hit, hűség, igazság Míg az érc az ítéletet (testet), az ezüst a kiengesztelödést (lelket), addig az arany a hitet (vagy szellemet) jelképezi. Gondoljunk csak 1 Pét 1, 7-re, ahol a hit próbáját az arany próbájához hasonlítja az apostol. A magát gazdagnak tartó, de langyossá lett Laodiceának azt tanácsolja az Úr, hogy tő­le vegyen aranyat, hogy valóban gazdaggá legyen. Az Ő igazsága, mely hit által lehet a mienk, az egyetlen igazi gazdagság ezen a világon. Az arany nemcsak a hitnek vagy hűségnek és Isten igazságának kiábrázolója, hanem Isten ismeretének képe is, ahogy a Péld 8, 10-ben olvassuk. Sőt végül Isten maga a mi igazi és lényeg szerinti aranyunk és ezüs­tünk, azaz tulajdonképpeni gazdagságunk (Jób 22, 25). Hit és hűség ugyanaz (vő. a görög „pistis“-t az olasz „fede“, a francia „fői“ és az angol „faith" szavakkal). Az arany az ember Istenre tekintő hitét és Isten­nek az embert megtartó hűségét jelenti. Isten hűséges ígéreteiben; az ember viszont hittel fogadja Isten kijelentéseit. Salamon, Krisztus békességes uralmának ez a csodálatos előképe, maga készítette a templom valamennyi aranyedényet. A réze­dényeket, amelyek, mint láttuk, az ítéletet ábrázolják ki, a pogány Hirámmal készíttet­te (1 Kir 7). Milyen mély és drága az írás szimbolikája! Isten legbenső lényét tárja elénk. „Réz helyett aranyat hozok" — ígéri Isten Ézs 60, 17-ben. Még szó szerint is nagy­szerű kijelentés ez. Ha azonban ezen túl szellemi, képes értelmében vesszük, meg­értjük, hogy mindaz, amit most az Ítélet rezének látunk, egykor átváltozik majd a hit és hűség aranyává. Milyen nagy és dicsőséges az Isten, aki ilyen nagy ígéretet ad és azt be is teljesíti. Csengettyű = az evangéliumhirdetés külsőségei A főpap szolgálati öltözetének szegélyére felváltva gránátalmák és arany csengettyűk voltak függesztve (2 Móz 28, 33—34; 39, 25—26). Ez bizonyára azt jelenti, hogy a bizonyságtétel szavának (csengettyű) szent összhangban kell lennie a szeretet gyümöl­csével (gránátalma). Pál is pengő cimbalomhoz hasonlítja a sze­retet nélkül kimondott szavakat: „Ha embe­reknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimba­lom" (1 Kor 13, 1). A bizonyságtétel szava mindig együtt kell hogy járjon a Szentlélek gyümölcsével, és ahol az utóbbi hiány­zik, ott céltalanná lett az előbbi. Mikor Dávid Jeruzsálembe hozta fel a szö­vetség ládáját, ő és Izrael egész háza ze­néltek az Úr előtt mindenféle hangszeren, hegedűkön, lantokon, dobokon, sípokon és cimbalmokon (2 Sám 6, 1—5). Egy kissé prófétai előképe volt ez annak az áldott korszaknak, amely a 150. zsoltár 6. verse szerint kiteljesedik majd, amikor min­den, amiben lehellett van, tehát az egész teremtett világ minden élő lénye az Urat dicséri majd kürtökkel, hárfákkal, hegedűk­kel, dobokkal és körtánccal, citerával és síppal, csengő-bongó cimbalommal (3—5. v.) — 11 —

Next

/
Thumbnails
Contents