Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám
Békesség Istentől Nincs nyugalom, nincs nyugalom — a szív, Amíg ver, mindörökre nyugtalan. De mindörökké nyughatatlanul, Istentől mégis békessége van. Nyugalma nincs, de békessége van. Békesség Istentől. Nincs nyugalom, nincs nyugalom — vihar, Örök hullámzás a víz felszíne. De lent a mélyben háborítlanul Pihen a tenger s az ember szíve. Hadd hullámozzék a víz felszíne. Békesség Istentől. Nincs nyugalom, nincs nyugalom — s ez a Nyugtalanság, mint a járvány, ragad. Te sugarazd szét békességedet És szóval, kézfogással másnak add. Az Isten békessége is ragad. Békesség Istentől. Reggel mondd, délben mondd és este A Feltámadott első, szép szavát. És ragyogóbbá lesz a reggeled, És csillaghímesebb az éjszakád. És békességesebb az éjszakád. Békesség Istentől. Békesség Istentől: mi így köszönjünk, mondd Hogy köszöntésünkben lélek legyen — Vihartépett fák — ágainkon mégis Vadgalamb búg és Békesség terem. Békesség: köszöntésünk ez legyen. Békesség Istentől. Reményik Sándor Evangéliumi folyóirat 8. évfolyam 2. szám
