Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 5. szám
Növekedjetek az ismeretben! üdv Isten üdvének sötét háttere a világ kárhozata. Engedetlenség által az emberiség kárhozatba és halálba zuhant (1 Kor 15, 22 a; Róma 5, 12. 16. 19a). A kárhozott emberiség ítéletébe az egész teremtett világ is belezuhant és „hiábavalóság“-ra (Róma 8, 20), azaz értelmetlenségre és elmúlásra adatott. Az üdv tehát ennek a kárhozatnak a feloldását és az eredeti állapot helyreállítását jelenti (Csel 4, 28; Ef 1, 4. 11. és köv.). Az Ószövetségben Isten minden segítsége üdvnek számít (2 Móz 14, 14; Bírák 15, 18; Zsolt 18, 3—36; 118, 14; Ézs 60, 18), de egyre világosabban összpontosul ez a fogalom Istennek alapvető, az elveszett világot megszabadító segítségére (Zsolt 98, 2—3), mely a Messiásban van megígérve (1 Móz 3, 15) és kit vágyva várnak (1 Móz 49, 18; Zsolt 119, 123 és 166). Isten rendelkezése folytán ebben a mindent felölelő változásban a pogányok is részesülnek (Zsolt 72, 11. 17), és így Isten üdve az egész földre kiterjed (Ézs 49, 6). Az Újszövetségben az üdv Jézus Krisztus műve, az ő személyében és munkájában elkezdődött és visszajövetelével teljességre jutó Isten országa (Lk 1, 69; Csel 4, 12; 16, 17; Ef 1, 13; FII 1, 19; 1 Pét 1, 5). üdv és üdvösség az Újszövetségben egyet jelentenek. Az üdvösségnél a hangsúly inkább az egyes ember szabadulásán van, mint bűnbocsánat, megigazulás, továbbá az örök ítélettől való megtartáson; míg az üdv azt az új valóságot jelenti, mely az üdvözítő üdvtettével állt elő, és annak megvalósulása. Az üdv kifejezése tehát Jézus Krisztus elvégzett művét jelenti. Krisztus szavában és tettében különösen halálában és feltámadásában az ószövetségi ígéretek igenné és ámenné lettek (2 Kor 1, 20). A Sátán legyőzetett (Jn 12, 31; 16, 11), a bűn meg van bocsátva (Ef 1, 7), vége az Istentől való elidegenedésnek (Ef 2, 13), és a romlás hatalmainak való kiszolgáltatottság is véget ért (Róma 1, 24; 6, 14; 8, 2; Jn 8, 36). Jézus a megígért új időt, az üdvidőt elhozta (Gál 4, 4). Az új korszak döntő fordulata, amelyben Isten mint Szabadító és Király mindent újjá tesz, megtörtént (Róma 3, 21). Az alapvető uralmi változás, amely által megszabadultunk a sötétség hatalmából és átvitettünk az Ö szeretett Fiának országába (Kol. 1, 13), egyszer s mindenkorra megtörtént. Jézus Krisztus életével, szenvedésével, halálával és feltámadásával Isten üdv-akaratát végrehajtotta (Jn 19, 30; Fii 2, 8) és egy elkárhozott világnak az üdvöt és a szabadulást megszerezte (Gál 1, 4; 1 Thess 5, 9; Róma 1, 16; Ef 2, 5). Az üdv kifejezéssel van azonban jelölve Jézus Krisztus szüntelen munkálkodása is az Ő felemeltetése és visszajövetele közt, mely az „üdvösség nap“-ját jelenti (2 Kor 6, 2). A feltámadott és jelenlevő Úr (Jn 15, 16; Ef 4, 4—6) minden népből való gyülekezetét az örök életre (1 Pét 1, 5) védi és megtartja Igéjével és Szentleikével. Küldöttei által az evangéliumot hirdetteti a világban (Róm 10, 17a), ahol csodálatos tettek, vezetések, gyógyítások és szabadulások által felállítja uralmát. így készíti fel a világot visszajövetele napjára. Jézus Krisztus Igéjével és Leikével szüntelen munkálkodik, és ezen munkájában az emberek halóiból való megszabadulása és az üdvösség áll a szeme előtt. Az üdv kifejezés végül az eljövendő Isten országát is jelenti (Jel 7, 10; 12, 10; 19, 1). A Jézusban ajándékozott üdvösség kibontakozásában jelenlévő, de teljességében eljövendő (Róma 13, 11). Az örök üdvöt, amelyet Jézus Krisztus szerzett és benne jelen van, hitben tapasztalhatjuk, de egyszer meg is fogjuk látni (1 Jn 3, 2). Várjuk az ítélettől való végleges szabadulást, mert nevünk be van írva az élet könyvébe (Jel 20, 12). Várjuk testünk megváltását (Róma 8, 23), a megdicsőült testet (1 Jn 3, 2), Jézus színről színre való meglátását (1 Jn 3, 2), Jézus végső győzelmét minden ellensége felett (Jel 21), a könny és fájdalom nélküli örök dicsőséget (Jel 21, 4). Ez lesz Isten teljes üdve, mikor minden ellenség legyőzetett (Jel 20, 10. 14) és minden tisztelet és dicsőség az Úré (Jel 19, 6), akié az ország, a hatalom és a dicsőség örökké. Rienecker után — 13 —
