Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 4. szám
Lévay József Gondviselő jó Atyám vagy Gondviselő jó Atyám vagy, ó, én édes Istenem. Látom én, hogy minden elhagy E világon, csak te nem! Hozzád vágyom, benned élek, üdvöt mástól nem remélek. Rám-rám derül ismeretlen Utamon egy kis öröm; Azt is a te véghetetlen Jóságodnak köszönöm, S hálakönnyem tündöklése A te neved hirdetése. Mint az áléit bús virágra Megújító harmatot, Vérző szívem fájdalmára Csak te hintesz balzsamot. Könnyül sorsom terhe rajtam, Ha imára nyílik ajkam. Gyenge vagyok, lankadoznak Buzgóságom szárnyai, Bármily híven vágyakoznak Színed elé szállani; ó, adj erőt, hogy míg élek, Egyedül csak néked éljek! Ó, add, hogyha majd bevégzem E múlandó életet, Lelkem tisztán és egészen Egyesüljön teveled. El ne vonjon semmi többé, Tied legyek mindörökké! Evangéliumi folyóirat 7. évfolyam 4. szám
