Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 3. szám

Isten temploma „Ezt mondja a Seregeknek Ura: íme, egy férfiú, a neve Csemete, mert cse­mete támad belőle, és megépíti az Úrnak templomát ... és nagy lesz az Ő dicsősége, és ülni és uralkodni fog az Ő székében" (Zak 6, 12—13). A babilóniai fogság után felépített tem­plomból nem maradt semmi. Amit a zsidók ma még mint szent helyet tisz­telnek, az a „sirató fal" Jeruzsálem­ben, mely a heródesi templom maradvá­nya. A templomot a rómaiak rombolták le. A főpapi hivatal fénykora, mely Za­kariás szerint Jósua nevéhez fűződött, teljesen letűnt. Amíg Izrael népe Is­ten üdvtervében újból szerephez jut, Isten egy másik, szebb templomot épít magának: Jézus gyülekezetét, Jézus Krisztusnak a testét. Ennek a templom­nak a dicsősége Jézus mint főpap és király, akinek uralkodása és méltósá­ga határtalan. — Az „élő kövek" na­ponta odaszentelik magukat áldozatul az oltárra. Ezzel az istentisztelettel szol­gálunk állandóan Jézusnak. Mi Jézus főpapi tisztségéből élünk: Ő kimentett engem a bűn útvesztőjéből és meg­bocsátotta minden vétkemet. Milyen türelemmel tisztogatja szívemet! Nyo­morult állapotom ellenére is szeret és erős karokkal hordoz. Szüntelenül imádkozik értem, hogy el ne fogyjon a hitem. Jézus dicsősége a hívők serege. Az lesz az Ő öröme és boldogsága, ami­kor bemutathatja az Atyának az övéit mint Isten befejezett lakóhelyét. Isten­nek nincsen szüksége díszes földi templomokra, mert azok szívében készít magának hajlékot, akik híven követik Őt. Elmegyünk vasárnap a templomba? Hová: pompás épületbe vagy csak egy egyszerű terembe? Minden helyen mi képezzük annak legbecsesebb díszét — ha Jézus ben­nünk lakozik. „Nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentlélek temploma, amelyet Istentől nyertetek, és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétette­tek meg; dicsőítsétek tehát az Istent a ti testetekben“ (1 Kor 6, 19—20). Pünkösdi kérés Bár szent tüzed lánggal lobogna, Ki értünk halni kész voltál, És minden szív feléd dobogna Vallván; te vagy Úr és Király! Már fel-fellobban tiszta lángja, Itt-ott, kelet, nyugat felül Feléd, ó Isten szent Báránya, Pünkösdi szent örömjelül. Újítsd, hevítsd, világosítsd meg A földön mind a sok pogányt, Jelentsd magad meg minden népnek Megváltó Úr s Király gyanánt. Flogy minden ember térdet hajtson A nagy királyi szék előtt, És zengjen ének minden ajkon A Báránynak, dicsérve Őt. Ó ébreszd, tisztítsd, egyesítsed A hívők szétszórt táborát, Reá kegyelmed fényét hintsed, Tisztán lásson, ne fátylon át! Tedd eggyé, kik most széjjelválnak, Hogy épüljön fel templomod, Hajlékául dicső Atyádnak, Hol szent tüzed folyvást lobog. Neves emberek mondásai Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van. Még tévútjaikat és botlá­saikat is erre fordítja az Úr, mert ezál­tal alázatban és ismeretben gyarapod­nak. Augustinus * * * Istenem, nem értem a te útjaidat, de te tudod, mi az én utam. D. Bonhoeffer * * * Mindig előfordulhat, hogy amikor az Úrnak akarsz szolgálni, a magad érde­két keresed. Bezzel * * * Sem mi, sem elődeink, sem utódaink nem tudjuk az egyházat megtartani. Ezt csak az tudja, aki megígérte: íme, én veletek vagyok minden napon, a világ végéig. Luther 3

Next

/
Thumbnails
Contents