Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám
Miért adhatunk hálát? 3sten gyűlöli az ábrándozást, az álmodozást, mert ez kevéllyé és követelődzővé tesz. Aki a közösségről elképzel egy képet, az mind Istentől, mind az emberektől és önmagától is annak megvalósítását várja. Követelményekkel lép a hivő közösségbe, sajátos törvényt állít fel és aszerint ítéli meg a testvéreket, sőt magát Istent is. Élő szemrehányásként él a testvéri közösségben s úgy tesz, mintha ő teremtette volna a közösséget, és az embereket -az ő álomképe kötné össze. Ami nem az ő akarata szerint megy végbe, azt kudarcnak tartja. Ahol álomképe, elképzelése megsemmisül, ott a közösséget is összetörtnek látja. így válik először testvérei, majd Isten, végül pedig önmaga kétségbeesett vádlójává. Mivel Isten közösségünk egyetlen alapját már lefektette, s mivel bennünket — mielőtt még a többiekkel közösségbe kerültünk volna — már rég egy testté formált velük, ezért közösségi életünket nem követelődző módon kell élnünk, ‘hanem hálásan, mint megajándékozottak. Köszönjük meg Istennek, hogy testvéreket ad nekünk, akik velünk együtt az Ő elhívása és bocsánata alapján élnek. Ne azon panaszkodjunk, amit Isten nem ad meg nekünk, hanem inkább adjunk hálát Istennek mindazért, amit tőle naponként nyerünk. Nem elégséges az, amit Ő naponként ad nekünk? Testvéreket adott, akik sokszor bűnben és nyomorúságban, de az ö áldása és kegyelme alatt velünk élnek! A hivő keresztyén közösség fényes napja ott ragyog fel, ahol elszállt az álomképek hajnali köde. Mind a keresztyén életben, mind a keresztyén közösségben hálára van szükségünk. Aki a kevésért hálát ad, az nyeri el a többet, a nagyobbat. D. Bonhoeffer .„Aki hálával áldozik, az dicsőít engem.“ Zsolt 50, 23 „íme, mindent újjá teszek“ Jel 21,5 Újra Minden nap új lapot kezdhetünk, újat ír rá Isten ujja. Új éneket énekelhetünk újra, meg újra, meg újra. Mint a por, úgy szállnak bűneink, naponta szivünkre hullva, de egy kéz letörli róla mind újra, meg újra, meg újra. Tegnapi tartozás terhe már nem nyomja vállunkat úgy ma. Repülj hát felfelé, víg madár újra, meg újra, meg újra! Családi tűzhelyünk melegét minden nap hideg szél fújja. Tápláljuk újra hát s melegít újra, meg újra, meg újra! Elakadt életünk szekere? Kátyúból van ki kihúzza, gördülhet előre kereke újra, meg újra, meg újra! Bárcsak igy telne életünk: minden nap várva az Úrra! S kegyelmét dicsérné énekünk újra, meg újra, meg újra! K. T. vetés és aratás - evangéliumi folyóirat Kiadja az Evangéliumi Iratmisszió, D-7 Stuttgart 80, Hopfauerstr. 44. Telefon Stuttgart 73 29 26. A lap kéthavonta jelenik meg (D.V.) A lapot önkéntes adományokból tartjuk fenn és mindenkinek költségmentesen megküldjük, aki azt kéri, vagy akinek a címét megküldik. Bankszámlánk száma: 93 / 36 983 Deutsche Bank AG, Stuttgart-Vaihingen. Druck: St.-Johannis-Druckerei, 763 Lahr 12. Postfach 5. 13261/1973
