Vetés és Aratás, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám
KÖNYVISMERTETÉS Dr. James Stalker: FÁJDALMAK EMBERE Az Úr Jézus Krisztus földi életének utolsó eseményeit — az elfogatásától egészen a temetéséig — elemzi és tárgyalja Dr. Stalker teológiai tanár, korának egyik legolvasottabb angol szakírója. írásában egy nyugodtabb, elmélyedőbb nemzedék bizonyságtételét tolmácsolja. Ez a könyve 1894-ben jelent meg angolul, magyar kiadása pedig Dr. Victor János professzor fordításában 192É-ben. A könyv mondanivalója a mai megváltozott világban sem évült el, hiszen „tárgya“ az örökké élő Krisztus. — A mostani kiadás az elsőnek változatlan újranyomása, ízelítőnek két rövid részletet közlünk belőle: Megkapó képét kapjuk itt annak a kereszthordozásnak, amelyre Krisztus felszólította követőit. Szokássá vált mindenféle bajt „keresztnek“ nevezni; és valóban, nincs olyan szenvedés, amit ne lehetne türelemmel, a Krisztus nevében viselni. A szó igazi értelmében azonban csak azt nevezhetjük a Krisztus keresztjének, amit a róla való vallástételért, vagy általában az Ö ügye érdekében hordozunk. Ha valaki bátran színt vall keresztyén életelveiről és vállalja ennek következményeként a gúnyt, vagy a kárvallást, az viseli Krisztus keresztjét. A fájdalom, ami átjárja a lelkedet, amikor Krisztus nevében felveszed a gondját egy reádszorult léleknek; idődnek és kényelmednek a feláldozása, aminek árán részt veszel valamely krisztusi cél szolgálatában; az önmegtagadás, amellyel félrerakod adományaidat, hogy általuk hozzájárulhass a Krisztus ügyének előmeneteléhez, akár hazádban, akár távol, idegen népek között; a megvetés, amit magadra vonsz, ha valamilyen igaz ügy harcában, vagy lenézett embernek védelmében síkra szállasz: ilyen dolgokban rejlik a Krisztus keresztje. Szenvedést, bántalmat, áldozatot jelent. Sokszor zúgolódva hordjuk, mint Simon; sokszor leroskadunk alatta, mint Jézus; sokszor visszataszító, kínos, szégyenletes; de nem kerülheti el senki, aki Krisztus tanítványa. „Aki nem veszi fel az ő keresztjét“ — mondotta a Mester, — és úgy nem követ engem, nem méltó énhozzám“. ... Krisztus tulajdonképpeni szenvedései nem a testiek, hanem a lelkiek voltak. Föltekintve arcába, azon mélyebb fájdalomnak árnyait látjuk borongani, mint amit vérző sebek, vagy kínzó szomjúság, vagy meggyötört tagok okozhatnak, — a megcsúfolt szeretetnek, a rokonszívekre vágyó, de gyűlölettel visszautasított szívnek fájdalma az, az elszenvedett igazságtalanságnak és a megbántottságnak szomorúsága az és a kimondhatatlan bánat azoknak sorsa felett, akik nem akarták elfogadni a felkínált üdvöt. És még ez sem a legsötétebb árnyék. Eltöltötte ezekben az órákban a Megváltó szívét egy olyan szenvedés is, amelynek leírására nincs emberi kifejezés. Ö a világ bűnéért halt meg a Golgotán. Ő magára vette az egész emberiség kárhozatát és most vívta meg utolsó harcát annak eltörlésére és megsemmisítésére. Ott a kereszten nemcsak az ember Jézus Krisztus hús és vér teste függött, hanem ugyanakkor az Ö misztikus teste is, amelynek Ő a feje és az Ő hívei a tagjai. Ott ezt a testet is átjárták a szögek és ezen is kitöltötte dühét a halál. Övele együtt itt meghaltak az övéi is a bűnnek, hogy mindörökké éljenek. Ebben rejlik a jelenetnek a titokzatossága, de ebben a dicsősége is. Azelőtt a rabszolgaságnak és az elvetemült nyomorúságnak a jelképe volt a kereszt; azóta, hogy Ö függött rajta, a hősiességnek, önfeláldozásnak és megváltásnak jelvényévé dicsőült. A 224 oldalas zsebkönyv kiadóhivatalunkban kapható: DM 3,— vagy US $ 2,— 15
