Vetés és Aratás, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
Csak szólj, Uram! Legyen bár hangod viharzúgás, S legyen csicsergő, lágy madárdal, Csak szólj, Uram, csak el ne hallgass Vésztjósló, rémes némasággal! Ó, ne kérdezze soha lelkem, Hogy ennyi bú-bajt... jaj, miért adsz; Csak szólj, ha kell, hát szenvedéssel, Jó nékem, míg verésre méltatsz. Amíg szólsz, Hozzád tartozom még, Ott dobog szívem hű szívednél, De jaj nekem, ha nem szólsz többé. Mert kitagadtál, elvetettél... Ne féljek hát a szenvedéstől, Míg gyógykésed lelkembe vágod, Csak egyszer . . . egyszer meg ne lepjen Halálthozó nagy némaságod! Haluszka M. Rózsa Comenius: A világ útvesztője és a szív paradicsoma Az igazi gazdagság (Fii 4, 11—13) Az gazdag igazán és szükséget nem szenved semmiben, aki azzal, amije van, megelégszik: neki egyforma a sok, a kevés, a semmi pénz; a nagy, a kicsiny, a semmi ház; a drága, a hitvány, a semmilyen öltözet; a sok, az egy, a semmi barát; a magas, az alacsony, a semmilyen állás vagy hivatal, vagy tisztség, vagy hírnév; tehát akár valamivé lenni, akár semmi sem lenni, neki mind egy és ugyanaz: mert ő hiszi, hogy amint Isten akarja és vezeti őt, akár felállítja, akár leülteti, menjen, álljon, üljön bár, minden úgy van jól és jobban, mint ahogy ő azt értené. (46. fejezetből) A világi hírnévről (Jn 5, 44) Fiam, a világi emberek dicsőségre és tisztességre vágynak: te világi hírnévvel ne törődj. Ha az emberek jót vagy rosszat mondanak terólad, te arra semmit ne adj, hogyha én veled meg vagyok elégedve. Ha tudod, hogy nekem tetszel, az emberek tetszését ne kívánd. Az ő tetszésük nem állandó, nem is teljes és még fonák is. Gyakorta azt szeretik, ami gyűlöletet érdemelne, ami pedig szeretetre méltó, azt gyűlölik. Nem is lehet mindig mindenkinek tetszeni: az egyiknek tetszeni akarsz, a másik meggyűlöl. Legjobban teszed hát, ha mindenkit félreteszel és csak rám tekintesz: ha mi ketten megértjük egymást, az emberek nyelve téged, mint engem is, sem nem gyarapíthat, sem nem károsíthat meg. Ne akarj sokak előtt ismeretessé lenni: legyen a te kiválóságod az alacsony lét, hogy a világ, hacsak lehetséges, ne tudjon rólad, ez a legjobb és a legbiztosabb. Az én angyalaim pedig aközben rólad tudni és beszélgetni fognak, szolgálatodra gondjuk lesz, és a te cselekedeteidet úgy a földön, mint az égen, amikor csak szükséges lesz, megjelentik, afelől biztos légy. Mikor pedig majd elérkezik mindenek megjavításának az ideje, ti mindnyájan, akik magatokat átadtátok nekem, az angyalok s az egész világ előtt kibeszélhetetlen dicsőségben részesültök, mely dicsőséghez hasonlítva e világ minden dicsősége kevesebb, mint az árnyék. (48. fejezetből^ 5
