Vetés és Aratás, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám
KÖNYVISMERTETÉS Dr. Gerhard Bergmann: JÉZUS KRISZTUS — vagy Buddha, Mohamed, hinduizmus Egyre gyakrabban találkozunk a nem-keresztyén vallások problémájával; ezért szükséges, hogy tájékozottak legyünk. — Ez a füzet nemcsak tájékoztató szándékkal íródott, hanem azért is, hogy segítse az olvasót a nem-keresztyén vallások helyes megítélésében és értékelésében Krisztus evangéliuma alapján. Ha a televízió előtt ülünk és India vallási életéről szóló adást nézünk, igen könnyen felmerül a kérdés bennünk is: nincs igazuk a maguk módján? Ezzel a kérdéssel nem lehet játszani. Ha a kérdés tudásvágyból fakad, joga van valakinek kérdezni, ha pusztán tradicionális keresztyénsége nem segít rajta. De ha úgy gondolja, hogy langymeleg, semmire nem kötelező keresztyénség-szemléletét egyszerűen átviheti a pogány vallások gyakorlatára, akkor téved. Ezért így kell felelnünk az illetőnek: „Legyen tehát mohamedánná és böjtölje végig a Ramadán hónapot, míg szikrázik a szeme az éhségtől. Vagy legyen hinduvá, de jaj önnek, ha véletlenül a páriák kaszton kívüli osztályába kerül, mert akkor már nem is tekintik embernek. Még az árnyéka se érinthet más embert, mert az is tisztátalanná teszi azt. Mint pária az emberi társadalom kivetettjei közé tartozik, ezt tanítja a hindu vallás. Ha mindezt jól meggondolta és mégis úgy véli, hogy keresztyén helyett éppúgy lehetne buddhista, mozlim vagy hindu, akkor majd tárgyalunk róla.“ Látjuk tehát, hogy puszta intellektuális szórakozás nem méltó a téma komolyságához. Ezt vegyék tudomásul mindazok, akik az „indiai szellemiséggel“ kacérkodnak. Buddhistának, mohamedánnak vagy hindunak lenni nem olcsó dolog. Megszégyenítenek bennünket azzal, hogy milyen komolyan veszik vallásukat. Komolyan megalapozott felelettel tartozunk nekik. — Erről szól a könyv első része. Alább pedig a könyv „Mit jelent az: én hiszek“ című részéből idézünk: Alig van jobban félreértett szavunk, mint a hit. Ennek három jelentése közt kell különbséget tennünk: 1. A mindennapi szóhasználatban „azt hiszem“ azt jelenti, hogy „nem tudom biztosan“ — például hogy visszaadtam-e a könyvet, vagy sem; 2. vallásos értelemben általában azt mondjuk: „Az egyik ember ezt hiszi, a másik azt. Fő, hogy mindenkinenk legyen meggyőződése"; 3. Jézus Krisztus és a Szentírás értelmezése szerinti jelentésében. Sajnos igen sokan nem tesznek különbséget a háromféle értelmezés közt és összekavarodik bennük a három. Ennek következménye a sok súlyos félreértés. A könyv foglalkozik a keresztyén hit és a természettudomány kapcsolatával, mert ez is sok félreértésre ad okot. A természettudomány az értelmi megtapasztalással, a hit a szívnek a tapasztalatával van kapcsolatban. Hit és természettudomány nem ellentétes egymással, noha mindkettő más és más. De mindkettő tényékhez kapcsolódik, ha más természetűek is azok. — A hitnek és a tudásnak kölcsönös elhatárolása is hamis. A hit Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat és ez nem zárja ki, hanem magában foglalja a tudást. — A hit az élő Istennel való találkozás. A hit nem az érzés dolga . . . Hitünkben nem hagyatkozhatunk önmagunkra és ingadozó lelkiállapotunkra, hanem önmagunktól mintegy megszabadulva Jézus Krisztusra és megváltói munkájára kell tekintenünk. Nem a hitben, hanem Jézus Krisztusban hiszek . . . A hit — elöntés. Ahol elkezdődik a biblikus hit, ott felszabadul és szárnyakat kap az értelem. A 80 oldalas zsebkönyv kiadóhivatalunkban kapható: DM 2,50 vagy US $ 1,— 15
