Vetés és Aratás, 1972 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám
;/ .л, V f; Elég a kegyelem 2 Kor 12, 1—10 A lelki életnek vannak olyan mélységei, amelyekről nem beszélhet az ember, de ha mégis megpróbálja kibeszélni, elveszti erejét és ezek a drága élmények elvesznek számára. Viszont vannak olyan tapasztalatok, amiket el kell mondani mások bátorítására. A dicsekedés emberi gyarlóság, de Pál is besorozza magát a gyarló emberek közé és leírja, hogy ő mivel dicsekszik: a gyengeségével. A természetes embernek tervei, elképzelései vannak, bízik tudásában, ügyességében, erejében, szerencséjében. Pedig amíg csak utoljára jön Isten, amikor minden más csődöt mondott, akkor soha nem használhatja fel az embert. Jákobot is előbb erőtlenné tette, azután áldotta meg. Pogány gondolat, hogy előbb nekünk kell mindent elkövetnünk és csak azután segít Isten. Azután bepillantást nyerünk Pál imádságos életébe. Minden embernek van valamilyen imádságos élete: fejletlen, eldugult, vagy virágzó. Kevesen vannak, akik bizonyságot tudnak tenni meghallgatott imáikról. Pálról tudjuk, hogy háromszor könyörgött valamiféle megszabadulásért az Úrhoz, míg feleletet kapott. Valami testi gyengeség volt az a tövis, amivel a sátán angyala gyötörte. Ezt a tövist Isten szükségesnek látta és meghagyta. Az ismeret, akár értelmi, de különösen a hitbeli, felfuvalkodottá tesz, de a szeretet épít. Nagyobb világossággal nagyobb teher is jár. Vigyázzunk, ne képzeljük azt, hogy az ima meghallgatása a mértéke Istennel való kapcsolatunknak, vagy az, hogy kikerülök a bajból. Dániel sem kerülte el az oroszlánvermet, de ezáltal dicsőíttetett az Isten. Ő azt akarja, hogy teljesen mondjunk le a magunk erejéről, legyen nekünk elég az Ő ereje. Mi függetleníteni akarjuk magunkat tőle, de Ő azt akarja, högy naponta, óráról órára reá támaszkodjunk. Isten csak ott tud cselekedni, ahol az Ő ereje erőtlenség által végeztetik el. Amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős. Az összetört szelence árasztja az illatot. Belőlünk is így áradjon Krisztus jó illata. * Ungár Aladár — Bibliaórán készült jegyzeteiből Kröker Jakab: Hazaérve Elhallgatott a hárfa tiszta hangja, amely csupán a Bárányról dalolt. Utolsó húrja, íme, megszakadva, melyen a hang dicséret s hála volt. Néma az ajk, mely szent örömmel szólta az Úr dicső, nagyságos tetteit, pihen a térd, mely sokszor meghajolt, ha hordta saját és mások terheit. Be van fejezve munka s szenvedés itt, örök szombatnak napja int feléd. Hited, mely híven harcolt mind a végig, örökségébe győztesen belép. Már látod Őt, ki itt éltednek üdve, örömforrásod és erőd vaia, s a trón előtt, hol állsz megdicsőülve, zeng ajkadon a Bárány új dala. ford. Vargha Gyuláné Felövezett derék — szüntelen szolgálat. Égő lámpás — szüntelen várakozás. Várni az Urat — szüntelen éberség. Átadott élet — szüntelen készenlét. :\ 9