Vetés és Aratás, 1972 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám
részigazságnál. Emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy mindnyájan csak részben ismerjük a dolgokat, hogy tudásunk, ismeretünk töredékes, fogyatékos. Az abszolút igazság maga az Úr Jézus Krisztus. „Én vagyok az út, az igazság és az élet“ — ezt csak ő mondhatta el magáról. Aki a saját elgondolásaihoz ragaszkodik és azt követeli, hogy mások alkalmazkodjanak őhozzá, az az egység ellensége. Egy testnek tagjai vagyunk mindnyájan. Mindenkinek megvan a helye, a feladata, a hatásköre. Senkisem tarthat igényt a kizárólagosságra. Alkalmazkodnunk kell egymáshoz, ki kell egészítenünk a másikat. Ez a boldog, áldott, építő közösség titka. Urunk szava kísérjen bennünket egész éven át: Atyám, hogy egyek legyenek! — Ö életét, vérét adta valamennyiünkért, joga van ezt kérni tőlünk. Add át magadat neki — ő megvalósítja majd. Ungár Aladár A Monte Carlo-i rádió magyar nyelvű igehirdetéseket sugároz mindennap de. 10,25 órakor a 31 m-es, este 18,15 órakor a 49 m-es rövidhullámon; valamint vasárnap és csütörtökön este 21,15 órakor a 205 m-es középhullámon. Kétféle lelkűiét A gőgös Legyen meg az én akaratom! Az egocentrikus ember sokat ad mások véleményére, kívánja a csodálatot és a népszerűséget. Merev, beképzelt. Másokon uralkodik, saját érdekeire használja embertársait. Kívánja a kényelmet, elnéző sajátmagával szemben. Nagyra értékeli anyagi függetlenségét. Igényeit maga akarja kielégíteni; gyakorlati ateizmusban él, mely szerint úgy érzi, nincs szüksége Istenre. Úgy gondolja, hogy az élet bizonyos dolgokkal tartozik neki. Túlérzékeny, érzéseiben hamar megsértődik; táplálja a nehezteléseket. A csalódásokat lassan és nehezen heveri ki. Biztonság dolgában anyagi javakra hagyatkozik. Kéjeleg az önsajnálkozásban, amikor valami nem sikerül. Jó cselekedeteiért elvárja a dicséretet és a nyilvános elismerést. Elnéző, sőt vak a saját bűneit illetően, felháborodik a mások rosszaságán. Az alázatos Legyen meg a Te akaratod! A krisztocentrikus személyiség egyre inkább szabad lesz a mások dicséretének kívánásától. Tud alkalmazkodni. A kritikát tárgyilagosan fogadja. Ha szükséges, lemond a kényelméről; tudja, hogy az Én számára sok értékelt kényelmet esetleg fel kell adnia. Tudja, hogy fel kell adnia az életet ahhoz, hogy elnyerje azt. A mindennapi életben nagy szüksége van Istenre. Felismeri, hogy az élet semmivel sem tartozik neki. Készségesen megbocsát másoknak. Tudja, hogy biztonsága egyedül az Istennel való kapcsolatában van és nem a földi dolgokban. Jól tud másokkal dolgozni, megelégszik a második hellyel. Látja magában a gonosz hajlamokat és lehetőségeket s azokat Isten elé teszi. Nem ütközik meg az önmagában és másokban feltámadó bűnös indulatokon. Tudja, hogy a jó és a rossz közötti harc nem enged meg zavartalan békességet. 11
