Vetés és Aratás, 1971 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám
Vida Sándor: Az atomok üzenete i. Mostanában sokat írnak és beszélnek rólunk, atomokról. Kevesen tudják, hogy görög nevünk van; az atom olyan parányi anyagrészecskét jelent, amelyet már tovább osztani nem lehet anélkül, hogy alapvető jellegzetességét el ne veszítené. Alig hinnéd, mily kicsinyek vagyunk. Ha tízmillió atom egymás mellé állunk, még egy milliméter széles utat sem foglalunk el. Mégis mérhetetlen erők hordozói vagyunk. Parányi lényünk a láthatatlan lehetőségek csodálatos valóságáról beszél. Mindegyikünk belseje egyformán csodás felépítésű, mindegyikünknek megvan a maga pontosan kiszabott helye és titáni feladatköre. Mindegyikünk egy-egy parányi világrendszer, amelyet sok ezer trillió számra (az a szám, melyben az egyes után 18 db nulla következik) lehel be, nyel le minden ember anélkül, hogy halvány sejtelme lenne rólunk. Pedig mi képezzük a világot alkotó elemeket, belőlünk építette a Mindenható a csodálatos mindenséget, szívünkbe ágyazta teremtő akarata az őserőket. Száznégy család gyermekei vagyunk, testvéri összefogásunkból áll az egész univerzum, a világmindenség. Mi adjuk meg mindennek a belső lényegét és külső megjelenési formáját. Mi határozzuk meg és mi tartjuk meg az anyag összes tulajdonságait. Az atommag körül — mint valami bolygók — elektronok keringenek kérlelhetetlen pontossággal és változatlan hűséggel. Akár pozitív töltésű protonok, akár negatív töltésű elektronok vagyunk, munkatársainkkal, a neutronokkal együtt bámulatos összhangban és szigorú törvényszerűségek szerint élünk. Belőlünk épül fel valamennyi atomfajta. Nem ismerünk fáradságot; az egyik elektron öt, a másik ezerötszázbilliószor futja be fürgén pályáját másodpercenként — működési köre szerint. Amint már mondottuk, száznégy családba tartozunk. A hidrogénatomok a legkönnyebbek, mert a hidrogénatom magja körül, amely egy proton, egy elektron sürög-forog. Legnehezebb az uránatom a maga 92 protonjával, 146 neutronjával és 92 elektronjával, amelyek hét gömbrétegben, szédítő gyorsasággal keringenek az ugyanannyi protonból és 146 neutronból felépített atommag körül. Az atom csodája egy másik csodát, az atommag csodáját rejti. Az atommag olyan parányi, hogy kereken tízezerszer kisebb az atomnál és mégis lényegének meghatározója, egész tömegének hordozója, elképzelhetetlen kemény, sűrűanyagú, erővel átitatott, elképesztően finom felépítésű valami. Az atomok építőkövei, a protonok, neutronok és elektronok rendkívüli finomságúak, mintegy százezerszer kisebbek magánál az atomnál és átmérőjük a milliméter egybilliomod része. Ugye, el sem tudod képzelni, milyen picik, milyen parányiak vagyunk? Várj csak, segítek egy kicsit. Képzeld csak el, hogy körülötted minden hirtelen százszor nagyobb lenne; embertársaink az Eiffel-torony feléig felérnének, egy cserebogár akkora lenne, mint egy bivaly — atomot azonban egyet sem látnál sehol. Ha még százszor nagyobbá lenne minden, az emberek olyan magasak lennének, mint a Mount Everest, a földkerekség legmagasabb hegye és a cserebogárból egyharmad kilométeres szörnyeteg lenne, a bacillusok már kezdenének előtünedezni, de az atomnak még se híre, se hamva sehol. Még egy nagyítást képzelj el. Az embereket már nem tudod áttekinteni, fejük belenyúlik a sztratoszférába, fuldokolnának a fagyasztó hidegben levegő híján. A cserebogár akkora lenne, mint a Himalája hegység, de az atomnak nincs még halvány nyoma sem. És ha újra még százszorosra nagyítanánk mindent: a baktériumok akkorák lennének, mint a cethal, egy tojás csaknem akkora, mint a földgömb — csak akkor vennél bennünket észrel Egy atom körülbelül akkora lenne, mint egy szőlőszem. Persze a titokzatos magvából még semmit sem látnál. Még az ötödik nagyítás után, amikor az atom már óriási dinnye nagyságú lenne, sem látnál a magjából még semmit. Csak a hatodik nagyítás után — 10
