Vetés és Aratás, 1971 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám
Dr: Paul Müller A Biblia üzenete rövi< 1968. december 27-én amerikai hírügynökségek jelentették, hogy Borman, Lovell és Anders űrhajósok az Apollo 8-cal visszatértek eredményes holdrepülésükről. E hatalmas műszaki teljesítmény mellett még egy szellemi csúcspontra is eljutottak: a hold körüli repülésük közben a teremtés-történetből olvastak egyes részeket és ezt továbbították a földre is. Ezek szerint a Biblia üzenete éppen úgy illik a földön kívül száguldó űrhajóba, mint a földi problémákra. Éppen úgy való a modern embernek, mint az elmúlt századok földlakóinak. Az első világháború alatt történt. Valakinek ki kellett volna fizetni egy csomó számlát, de felesége hosszas betegsége felemésztette minden pénzét. Amikor felszólító levelet kapott, hogy beperelik, ha nem fizet, elhatározta, hogy eladja az ősrégi Bibliát, értékes családi örökségét. De előbb még átlapozta és egy lepecsételt levelet talált benne ezzel a felírással: „A megtalálónak.“ Apja levele volt, aki azt írta: „Miután tudom, hogy az ember csak legnagyobb nyomorúságában fordul a Bibliához és csak akkor olvassa Isten Igéjét, amikor már nem tudja mihez kezdjen, két darab ezermárkás bankjegyet tettem a 141. és 142. oldal közé. Hamburg, 1879. jan. 17.“ Abban az időben a pénz még értékálló volt, ezért a 2000 márka döntő segítséget jelentett a nagy nyomorúságban. A Biblia azonban sokkal jelentősebb kincseket tartogat igazi olvasójának. Olyan értékeket, amelyek nemcsak a földi életben maradnak értékek, hanem akkor is, amikor az ideigvalóságból átmegyünk az örökkévalóságba. Jézus azt mondja: „Az ég és föld elmúlnak, de az én beszédeim nem múlnak el“ (Mk 13, 31). Hogyan szól a Biblia üzenete? 1. A minket körülvevő látható világ mindannak az összessége, amit érzékszerveink észlelnek, értelmünk megért és amit a naptár az időben bemutat; a természettudomány és technika területe. De ez a tér-idő-világ semmiképpen sem a teljes valóság. A láthatatlan világ tér, idő és anyag feletti, minden megmérhető és felmérhető felett áll. Értelmes gondolkozásunk nem elég ahhoz, hogy ezt megértse, ha csak Isten ki nem nyilatkoztatja lényét, valóságát, bölcsességét és szeretetét, teljhatalmát, mindenütt jelenvalóságát és mindentudását. Istennek ez a kinyilatkoztatása teszi lehetővé a hitet. 2. Isten azonban a lelkiismeretben is megszólal és bizonyos példákon megmutatja, hol vétkeztünk ellene. Megmutatja, hogy képtelenek vagyunk ezt a büntartozást kifizetni. Ez nagy szorultságba viszi a becsületes embert, mert hajszálpontosan látja, hogy ez a hang igazat mond és nincsen kibúvó. 3. Isten annyira szerette a világot, hogy elküldte Fiát, Jézus Krisztust, hogy az egész bűntartozást megfizesse és mindenkinek, aki hisz őbenne, örök életet és Istennel való közösséget ajándékozzon. Minden bűnre van teljes bocsánat és teljes megváltás Krisztus vére által (Ef 1,7; Jn 1,7). 4. Jézus Krisztus nemcsak meghalt bűneinkért, hanem fel is támadt. Feltámadása minden igazi keresztyén hit alapja; az élet behatolása a halálba zuhant világba; isteni pecsét, hogy Jézus megváltó műve a Golgotán mindenki számára teljes értékű, aki átadja magát neki, az övé lesz. A hivő tudja, hogy óráról órára Ura vezeti és soha nincs kiszolgáltatva a véletlennek. Vallja: „Nem történhet velem semmi, csak amit Ö kiválasztott nekem és üdvömre van. Elfogadom, amit jónak lát számomra és örömmel választom azt“ (P. Fleming 1609—1640). Bízhatunk a Biblia tévedhetetlenségében? Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy a Biblia tele van tévedésekkel, 8 —
