Vetés és Aratás, 1971 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám
Hála Uram, a szívem háladalba fog. Megköszönök neked minden napot, melyen szereteted érezhetem. Minden parányi fényt az életen. Minden vigaszt sivatag út alatt. Minden mosolygó, meleg sugarat. Vihart ígérők bár a holnapok, Te vagy, aki a szívem biztatod. Ha ma egy porszem terhet hordozok, talán Te holnap le is oldozod. S hogy adjak hálát, hogy Te szüntelen, amerre járok, ott vagy énvelem?! Minden kicsiny madárka énekét, minden bajt, mert hozzád visz közelébb, minden egyes nyugalmas percemet, tovasuhanó minden felleget, cseppecske boldogságot, örömöt: ujjongó háladalban köszönök! Minden egyes meleg tekintetet. Minden egyes virághintő kezet. Minden testvérszívet, felém verőt: közösen hivő, hordozó erőt.. . Mindezt az üdvöt itt és odafönn: köszönöm! Mindörökké köszönöm! L. Haisch-Rolf után németből T. E. Evangéliumi folyóirat 4. évfolyam 4. szám
