Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 5. szám
Prof. Dr. Hans Rohrbach: A modern világ Technika — áldás vagy átok? A falu felett vihar vonul végig. Egy öreganyó összekulcsolja kezeit és a házat s lakóit Isten védelmébe ajánlja. Unokái látják ezt és nyugtatni akarják: „Nagymama, miért imádkozol? Hiszen van villámhárító a háztetőn!" Sokan ebben látják a technika jelentőségét: védelmet nyújt a veszélyek ellen, gondtalan életet biztosít. Mint régen a bálványoktól, úgy ma a technikától várják el, hogy szüntesse meg a bajokat és hozzon boldogságot az embereknek. Közben kiderült, hogy a technikának két oldala van és nemcsak segítséget nyújt, hanem veszélyt is jelent. Különösen az atommag energia területén áll fenn minden élet elpusztításának messzemenő lehetősége. Mit tegyünk hát? Félre a technikával? Mondjunk le az atomenergiáról? Nem! Kell a létfenntartás biztosításához. Nem térhetünk ki a súlyos kérdések elől, mert többek között megoldásra vár: a. A tudományos ismeretek és a technika előrehaladása érték szerint semlegesek. Az embertől függ, hogyan használja fel. Az ember dönti el, hogy használata áldást vagy átkot hoz-e. z. Az ember felelős a helyes felhasználásért — de elsősorban nem emberek felé és nem valamilyen nagy eszme felé, hanem elsősorban és mindenekelőtt a mi Teremtőnk előtt. Ő adott nekünk képességet és feladatot, hogy kutassunk és feltaláljunk. 3. Szükséges emberségességre buzdítani, de nem elég. Aki azt hiszi, az ember az erkölcs útján megjavítható, az nem ismerte még fel, hogy egy elbukott világban a gonosz uralma alatt élünk és magunkat nem tudjuk megszabadítani. 4. Mi már régen nem vagyunk urai a technikának. Fenyeget és ijeszt bennünket. Ebben Isten ítélete rejlik, mert az üdvösséget a technikától és nem Istentől várjuk. 5. A technika uralma és fenyegető veszélye nem elkerülhetetlen végzet, hanem megváltoztatható: ha a bálványoktól elfordulunk Istenhez, az élő Űrhöz! Lehet a modern ember hivő keresztyén? Sokszor megkérdeznek minket: A tudományos kutatás eredményeivel szemben, pld. a fizika és a vegytan területén, az atomkutatás és az űrkutatás tényei mellett nem maradhattok meg a régi hit mellett, hiszen az egy egészen elavult, régi világképre épült fel! Azt felelem: a modern tudomány eredményei nem képesek a keresztyén hitet kimozdítani sarkaiból — miért ne maradhatnék hivő keresztyén? A modern tudomány kiszélesíti látásunkat, jobban megértjük, hogy hogyan bánik Isten az anyaggal. A tudomány feltárja előttünk a törvényeket és törvényszerűségeket, amelyek Isten törvényei — ezek alapján keletkezett és áll fenn az anyag. De Istent nem éri el a tudomány. A modern világkép mellett továbbra is a mi „mennyei" Atyánkhoz imádkozunk. Aki Istent nem ismeri, az csak a fele valóságot ismeri. A modern világban is mint keresztyén kell éljek, mert ebben rejlik az élet értelme. Isten Krisztusban az élet. Neki engedelmeskedve akarunk itt a földön élni. Matematika és hit Amikor Einstein Albert professzor Princetownban élt, gyakran felkereste őt egy iskolás leány. Amikor a kisleány édesanyjának ez feltűnt és megkérdezte, miért jár oda, a leányka azt felelte: — Nehéz volt a számtanfeladatom. Flallottam, hogy itt a 112. szám alatt egy híres matematikus lakik, elmentem hozzá és megkérdeztem őt, nem segítene-e nekem a feladatomat megcsinálni. Szíves volt és mindent alaposan megmagyarázott nekem. Biztatott, hogy mindig jöhetek hozzá, ha nem tudok megbirkózni egy feladattal. Az édesanya megrémült és elment Einsteinhez, hogy bocsánatot kérjen a kisleány merészségéért. A tudós megnyugtatta: — Nem kell mentegetőznie! Először is a kisleány bizalma meghatott és nagyon jólesett. Beszélgetés közben felfedeztem, hogy gyermeki, egyszerű hite van — sokat tanultam a gyermektől; végeredményben én többet tanultam tőle, mint amennyire én taníthattam őt. Megjelent egy keletnémet vasárnapi lapban. 13
