Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám
Pozsgay József: Veszendő holmin? . . tudjátok, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen Bárányén, a Krisztusén" (1. Pét. 1,18—ig). A bűneset óta értékfogalmaink összekuszálódtak. Igen ritka a helyes értékmegállapítás, a helyes ítélet. Kevés ember tud helyesen becsülni. Ugyanaz az áru olcsó az eladónak és drága a vevőnek. Más az értéke a felkínált cikknek, mint a hiánycikknek. Ahány áru, annyi helyzet, annyi szempont és annyi értékelés. Aki meg akar vásárolni egy szántóföldet, amelyről tudja, hogy alatta drága ércek garmada fekszik, az nemcsak a napi árat, hanem annak százszorosát is megfizeti. Az értékek koronként változnak. Józsefért testvérei 20 ezüstpénzt kaptak. Jézus korában Júdás 30 ezüstpénzt vett fel árulásáért, ami egy rabszolga ára lehetett akkor. Nevetséges összeg jön ki a számításnál, ha az embernek csak mint anyagnak az értékét keressük. Szinte úgy látszik, hogy az ember kevesebbet ér, mint a ruhája. Viszont ki tudná számba venni egy sokgyermekes édesanya gyakorlati és erkölcsi értékét, aki beteg férjét ápolja, helyette keres és gyermekeit felneveli? Vannak országok és népek, akik ősi alkatuknál fogva hajlamosak a befelé nézésre, láthatatlan inspirációk értékelésére. A modern ember a láthatókra tekint és ezáltal kizárja magát a hit világából. Ezért olyan örömtelen, szegény. Vannak emberek, akik pontosan vagy kis eltéréssel meg tudják állapítani valamely áru súlyát és pénzbeli értékét, de ugyanakkor kijelentik, hogy az üdvösségüket eladnák pár fillérért, ha eladható volna. Ha egy családanya értéke felbecsülhetetlen a jelen világban, mennyivel inkább felbecsülhetetlenek az örökkévaló kincsek! Az írás azt mondja, hogy az érzéki ember nem foghatja meg a Lélek dolgait, mert bolondságok neki. Nem lehet földi mértékkel mérni mennyei kincseket. Az embert egy világ választja el az Istentől, mégpedig úgy, hogy a bűn miatt nem találhat vissza hozzá. Senki meg nem szabadíthat a kárhozat poklából és nem használ sem a vallásosságod, sem ismereteid, sem vagyonod. Egyszer odakerül életed Isten tenyerére, akkor is, ha nem törődtél vele és nem hittél benne. Ezüst és arany mit sem használ! Ez a tragédiája a modern embernek, hogy pénzzel akarja megfizetni a boldogságot, amely arannyal meg nem szerezhető. — Egy püspök mosakodásnál lehúzta a gyűrűjét. Ezt látva az egyik lelkész, megjegyezte: Mi nem mondhatjuk, hogy ezüstöm és aranyam nincs nekem. A püspök így válaszolt: Valóban nem mondhatjuk; de sajnos azt sem mondhatjuk Péterrel és Jánossal, hogy a názáreti Jézus nevében kelj fel és járj. Vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat. Az áldozat mindig másvalakiért hal meg, más bűnei miatt vérzik vagy ég el. Ez Krisztus áldozatának végtelen szentsége, méltósága és gazdagsága. Az engesztelés azért van, mert fizetett értem valaki olyan értéket, melyhez nem hasonlítható tízezer talentum gazdagsága. Rab életemből drága áron vásárolt meg. Ő, aki teljes közösségben volt az Atyával, a haláltusában vérrel verejtékezett a Gecsemáne kertjében. Az engesztelést és a bocsánatot te is, én is ingyen kaptuk, de a Báránynak ez végtelen sokba került: az életébe. ís mindezt önként tette, az írás szerint: „Itt vagyok Uram, küldj el engemet." Ki vállalkozik örök szeretetének számba vételére, mely egyszerre törli el a bűnt, a halált és a kárhozatot is, hogy én éljek általa. Engedd most, hogy a vigasztaló Szentlélek közel hajoljon hozzád, mert az Ő szolgálata az, hogy Jézusra mutasson és Őt dicsőítse. Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz. * Az Úr elé ha tárod a szív alázatát, Őt nem hiába várod, betér hozzád, megáld. A testi gőg: halál! De bűnödet ha bánod, Szentlelke bőven árad s a szív üdvöt talál. 7
