Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám
Az elgurult drahma „Ha valamelyik asszonynak tíz drahmája van és egy drahmát elveszt, nem gyújt-e mécsest és nem söpri-e ki a házát és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?" (Luk. 15, 8). Micsoda felfordulás egy szemétbe gurult pénzdarabért! Kimozgatják helyéből a bútorokat, gyertyát gyújt az asszony, behajol az ágy alá, a seprővel kotorász a bútorok alatt, megmotoz, kikutat minden sarkot, mert elveszett egy drahma. Még talán érthető is, ha nincs neki több, ez minden. De micsoda érthetetlen, hogy Isten egyetlen emberért, egy elveszett életért olyan nagy mozgósítást visz véghez. Angyalok járnak tábort az Öt félők körül, szélviharrá teszi követeit, hogy megmentse őket; betegséget, ragályt támaszt, földrengést hív elő, villám mennydörög, népvándorlásokat indít útnak csak azért, hogy valakit, aki elgurult, aki veszendőbe indult, megmentsen. Isten mozgósította a mennyországot érted, a te elgurult drahmához hasonló életedért. Azt jegyezd meg, hogy a drahma azáltal, hogy a szemétbe került, még nem lett kártékonnyá, csupán kikerült gazdája pénztárcájából és nem válthatta be hasznosra. Haszontalanná, értelmetlenné vált, mert kikerült a forgalomból. Ne mentsd magad te sem azzal, hogy a te életed nem botrányos, nem kirívó bűnökkel megterhelt élet. Lehetséges, hogy fénylik rajtad a király képe, teljes egészében olvasható még rajtad a felírás, egy-egy rád eső napsugár még sziporkázva verődik viszsza, csupán annyi a baj, hogy valamelyik sarokba kerültél és nem mennyei gazdád kezében vagy, hogy Ö forgathasspn, hogy Ő hasznosítsa életedet e jelenvaló világon. Az elgurult drahma haszontalan pénzdarab, értéktelen egészen addig, amíg újra forgalomba nem kerül. Akármilyen nagy érték is van rányomva, lehet akár ezüstből vagy aranyból veretett, akkor is értéktelen. Lehetnek nagyon hasznos lelki ajándékaid, életed hiábavaló és haszontalan egészen addig, míg Isten meg nem talál téged. De keres. Keres most is ezeken a sorokon keresztül. Keresett életed elmúlt eseményeinek száz vihara között. Mennyi harcon, mennyi vészen vitt át. Megmozgatott mindent, a seprő érintése alatt talán te is egyik sarokból a másikra sodródtál. Világosságot gyújtott körülötted, mert életed sötétben botorkált. Hozzád hajolt, melléd térdelt, keresett, kutatott utánad, — ma is ezt teszi. Elveszett életed után a mennyei dicsőség gazdagságából jött az Úr Jézus Krisztus. Otthagyta a dicső hazát, hozta a mennyei világosság sugárözönét, hozta érted dobogó szívének forró szeretetét. Keres. Meg akar találni téged. Most is keres. Mégpedig nem azért, hogy szemedre hányja, hogy miért gurultál el, hanem — mint a példázat tovább folytatódik — azért, hogy örüljön rajta, hogy megtalált téged. Lehetséges, hogy nem sokat tartasz magad felől. Szeretném, ha Isten Szentlelke most gyöngéden szívedre beszélve megértetné veled ezt az egy mondatot, hogy: hiányzol Istennek. Nem teljes nálad nélkül az atyai ház öröme. Keres téged drága menynyei Atyád, drága vagy neki, érted jött, hozzád jön, téged keres. Vajha megtalált volna téged! Mélyek a gyökerek . . . A Hazai Tudósításokban olvastam (1969. VI. évf. 3. sz.): „Pécsett, a Kulich Gyula utca egyik kis házának udvarán áll Magyarország legöregebb szőlőtőkéje, amely több mint 300 éve megszakítás nélkül terem. Mind ez ideig rejtély volt, honnan szerzi be táplálékát ez a csodálatos életerejű szőlőfa; a tőke körül ugyanis mindössze egy négyzetméternyi szabad földterület van, a környéken mindenütt épületek állnak s az utcákat burkolat takarja. Gázvezetéket építő munkások rábukkantak a tőke hatalmas gyökérlabirintusára. Körülbelül 30—40 méter hosszan követték nyomon a szerte ágazó gyökereket. A szakemberek megállapították, hogy legalább ezer négyzetméter kiterjedésben terül el a szőlő gyökérzete a városrész alatt." A hivő ember életének is rejtett gyökerei vannak. A mi életünk Krisztussal együtt el van rejtve az Istenben. Mindaz, ami látható, ennek az elrejtett életnek a gyümölcse. 14
