Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 5. szám
Dr. Gyökössy Endre: Effata „Majd feltekintett az égre, fohászkodott és ezt mondta neki: Effata, azaz: nyílj meg!" (Márk. 7, 34). Jézus egyik csodás gyógyítását kaptam mai alapigémül. Tudom jól, hogy vannak komoly igehallgatók, akik jobban szeretik, ha inkább Jézus tanításairól szól az igehirdetés, mint a csodáiról, mert természettudományos műveltségük megtorpan ezek előtt a csodás gyógyítások előtt. Amíg valaki fel nem fedezi, hogy Jézus lénye maga az igazi csoda, addig a természettudományok felől valóban nehezen tud mit kezdeni Jézus csodás tetteivel. De ha annak ismeri föl és meg Jézust, aki, akkor már azon csodálkozik, hogy Jézusnak csak ennyi csodás tettét jegyezték fel az evangélisták, és nem többet. Megvallom, számomra maga az Ige is csoda. Többek között azért is, mert olyan sokféleképpen tud beleszólni az életembe. S tudom, aki rendszeres igeolvasó, az is így van vele. Ha az élet izgalmas és zuhogó eseményeit figyelem, igék villannak elém. Mintegy magyarázatképpen. És így jobban értem az eseményeket. Ha magát az Igét olvasom — már olvasás közben az élet illusztrálja az olvasott igéket. így társult hozzá az élet: Egy asszony jutott eszembe, aki egyszer elmondta: Tudja, két férjem volt. Az első férjem, akit eltemettem, sokbeszédű és hirtelen haragú ember volt. Nagyon tudott mérgelődni, de perceken belül lelohadt s akkor ismét kedves és beszédes volt. A jelenlegi férjem első férjem ellentéte. Ha megharagszik vagy valami bántja, előbb „megsüketül". Mondhatok, amit akarok, akár bocsánatot is kérhetek, úgy tesz, mint aki nem hallja. S a süketsége után rendszerint meg is némul. Napokig, sőt olykor hetekig nem szól hozzám. Jár-kel a lakásban, süketen és némán. Csak Isten a megmondhatója, hogy bírom ezt ki! Erről a vallomásról aztán az a sok süket és néma házasság jutott eszembe, amiről az elmúlt negyedszázad alatt emberek panaszkodtak előttem. Emberek, férjek és feleségek, akik együtt laknak — de mégis csak egymás mellett. Süketen és némán. Mint két idegen. Ha olykor megszólal a szavuk, az úgy csikorog, mint a rozsdás és olajozatlan, ritkán használt zár. Egyszer egy kesergő férfi azt kérdezte tőlem, láttam-e már két akváriumot egymás mellett s láttam-e, hogyan tátognak át az egyik akváriumból a másikba a halak. „így élünk mi a feleségemmel egymás mellett. Mint két külön akváriumba tett hal. Mi már régen nem beszélünk — csak tátogunk egymás felé. Két külön világ, két külön akvárium, két hal." Hány és hány ember él így süketen és némán. Gyermekek — és szülők. Már régen nem értik egymás szavát s ezért inkább hallgatnak. Testvér és testvér egymás mellett. Nem régen az egyik gyár negyedik emeleti irodájának ablakából hirtelen kivetette magát egy tisztviselő. Utána természetesen hivatalos vizsgálat folyt. A vizsgálat alatt kiderült, hogy öten dolgoztak egy szobában. Évek, hosszú évek óta. De a másik négynek fogalma sem volt, mi bánthatta öngyilkos munkatársukat. Hogy lehetséges ez — kérdezte a rendőrtisztviselő. Csak a vállukat vonogatták. Nem beszélgettünk — mondogatták. Azt láttuk, hogy hetek óta bántja valami, olykor abbahagyja a munkát, meredten néz egy pontra. De nem akartuk zavarni. Meg mit is kérdeztünk volna? Halak, öt íróasztal mellett, öt hal, öt akváriumban. így élünk sokszor egymás mellett, tragikusan elnémulva és süketen. Egy fiatal Ielkésztársam jutott eszembe. Megkérdeztem, hogy veszik, hogy fogadják a gyülekezetében az Igét. Megfelhősödött a barátom szeme: „Hallgatják, de nem hallják. Akár latinul miséznék. Süketek az Igére. S ha meglátogatom őket és az Igére terelem a szót, tüstént elnémulnak." — S melyik lelkipásztornak nem lehetnek hasonló tapasztalatai? Amikor becsuktam a Bibliámat, arra gondoltam, ha most egy angyal megjelenne nekem és azt mondaná: egy csodát kívánhatsz, de csak egyet és az megtörténik a gyülekezetben — megvallom, én ezt a csodát kértem volna: cselekedd meg Uram, hogy a süketek újra halljanak; hallják az emberi szót és hallják Isten Igéjét! És végre megszólaljanak — otthon, egymás felé, munkahelyükön, igaz, gyógyító emberi nyelven és megszólaljon belőlük az éltető Ige. A gyógyító szó. A te szavad, Uram Jézus. Mert azt is jól tudom, ma is éppen olyan nem jó süketnek és némának lenni, mint Jézus korában. Testileg sem jó, mert a süketnémaság elzár, elszigetel a másik embertől. Akvárium-életre kárhoztat. Borzalmas, emberek között egyedül lenni. Süketen és némán élni. Éveket, évtizedeken át gyülekezetbe járni és süketen hallgatni az 12
