Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 5. szám
Madame de Guyon: A lélek bensőséges imája A fordító előszava Isten gyermekei vágyódnak az Istennel való szorosabb kapcsolatra. Viszont a szórakozottság annyira felülkerekedhet, hogy felületes és az Istennel való kapcsolatra képtelen lesz az ember. Ezért szükségesnek tartom e kis írást magyar nyelven is kézre bocsátani, amely a szünet nélkül való imádsághoz mutatja meg az utat. Ez nem a lárma, hanem a csendesség által érhető el. Guyon asszony Franciaországban élt (1648—1717). Nemesi családból származott. A hitnek dicső útján haladt és ezt az utat kevesen értették meg. Sokaknak volt áldására és ez az áldás még napjainkban is folytatódik. A Krisztusban elrejtett életnek csodálatos magaslatára jutott el. Amikor müve nyomtatásban megjelent, üldözni kezdték, úgy, hogy több éven át Párizs államfogházában, a Bastilleban kellett szenvednie. Kiszabadulása után Fénelon későbbi püspökkel ismerkedett meg. A püspök nagyrabecsülte őt, mint aki az Istennel való legmélyebb kapcsolatra jutott el. E kis írás felvilágosítást akar adni, hogy hogyan jutunk el a legdicsőbb kegyelmi adományok birtokába. Praktikus útmutatást tartalmaz az Istennel való kapcsolat mélyítésére. E mü felüdíti a megfáradtakat és az elbizakodottákat alázatosságra inti; a lelki szegények részére kincs. Szívből kívánom, hogy eme bizonyságtevését Isten minden olvasó számára áldja meg és legyenek sokan Isten szeretetének foglyai. Akiket pedig már megragadott ez a szeretet, azok abban elmélyüljenek, hogy szívüknek oltárán Isten szeretete örökké égjen a mi Urunk Jézusunk dicsőségére. Dr. Szalós Artur Felhívás imára Akik az Urat követni akarják, hivatva vannak az imára. Ez alatt nem a hangos szavakban való imát értem, amely természeténél fogva sem lehet tartós, hanem a hangtalan, belső imát. Ez szünet nélkül Isten felé száll és az iránta való szeretet gyakorlásában áll. Erre gondol Pál apostol, amikor levelében azt mondja: „Szüntelen imádkozzatok" (1. Thess. 5, 17). Márk evangéliumában Jézus mondja: „Vigyázzatok és éberek legyetek" és: „Amiket pedig nektek mondok, mindenkinek mondom: vigyázzatok!" (13, 33. 37). Az Ür parancsolatai nem nehezek. Sokkal könnyebb ehhez a belső imához: jutni, mint a legtöbben gondolnák. Ó, jöjjetek éhező lelkek, hadd üdítsen fel titeket! Ne féljetek minden szégyent és gyalázatot az Ür előtt feltárni, ő megment titeket. Jöjjetek Atyátokhoz, ő szeretettel karjaiba zár. Jöjjetek ti őszinték és tudatlanok, akik azt gondoljátok, hogy ez az ima elérhetetlen; ti különösen hivatalosak vagytok. Az ima teszi lehetővé a szünet nélkül Isten előtt való járást, hogy reá tekintsünk, őt élvezzük, úgy, hogy minden, amit érettünk tett, így valóban a mienk lesz. Olyan imára van tehát szükség, ami mindig és mindenki által gyakorolható és amit semmi dolog félbe nem szakít. Nem a fej, nem az ész, hanem a szív imája ez. Az ész munkája, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozhat. A belső imát nem szakítja meg más, csak a szív rendellenes hajlamai. De aki ezen az úton egyszer Istent és szeretetét megízlelte, az képtelen boldogságát máshol keresni, mint ennél a forrásnál. Könnyű és egészen természetes Istent szeretni és őt bírni, mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk (Csel. 17, 28). Ő jobban vágyik utánunk, mint mi őutána. Csak attól függ, hogyan keresed őt. Őt helyesen keresni könnyebb és egyszerűbb a lélegzésnél. Ha azt hiszed, hogy képtelen vagy erre, mégis azt mondom neked, hogy élhetsz Istennel és Istenben épp olyan könnyen, mint ahogy a madár átrepül a levegőn. 2