Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 4. szám
olvastam Aki másnak . . . Egy kis faluban a pék a szomszéd gazdától vásárolta a vajat. Egyszer csak észrevette, hogy a vaj már nem annyit nyom, mint eleinte. Napokon keresztül figyelte és rájött, hogy a vaj súlyából mindig hiányzik. Mérges lett és feljelentette szomszédját. A bíró kikérdezte a vádlottat: — Biztosan van otthon mérlege és súlya? — Nem, bíró úr, nincsenek otthon súlyok. — Hát akkor hogyan mérte ki a vajat? — A pék tőlem veszi a vajat, én tőle veszem a kenyeret. A félkilós kenyeret használtam súlynak. Ha a vaj súlyából hiányzik, annak ő maga az oka! Emberevő vadak közé került a misszionárius. Mindjárt értésére adták, hogy megeszik. — Nem hiszem, hogy ízletes leszek majd nektek — mondta a törzsfőnöknek. — Ó, légy csak nyugodt, jó fűszeresen készítünk el. Finom falat leszel. — Nem akarsz először megkóstolni? — kérdezte a misszionárius. Elővette a zsebkését és egy jó darabot lekanyarított a combjából. A törzsfőnök beleharapott, de mindjárt undorral ki is köpte. „Te valóban ehetetlen vagy" — mondta. A misszionárius életben maradt és haláláig az emberevők közt élt. Isten megáldotta szolgálatát. Idővel az egész törzs megtért és felhagytak az emberevéssel. A misszionárius egyik lába ugyanis műláb volt és parafából készült. Egy nagyvárosban sok üres ház volt. A választási kampány alatt az egyik párt kibérelte az egyik ház első emeletét és azon hatalmas feliratot helyeztek el: Válasszátok John Smith jelöltünket! Az ellenpárt kibérelte a második emeletet és szintén hatalmas feliratot helyezett el ott, amelyen ez a két szó állt: Semmiképpen ne Ezzel a másik párt felirata teljesen ellenkező értelmet nyert. Arra emlékeztetett ez, amit a Biblia elején a 3. fejezetben olvasunk: „Csakugyan azt mondta az Isten?" Van a keresztyénségben ma egy olyan irányzat, mely egy kevés változtatással pontosan az ellenkezőjét akarja kiemelni annak, amit a Biblia mond. Az édesanya lelke. Egy kisleány nagyon szerette az édesanyját. Egyszer azt kérte, hogy mutassa meg neki a lelkét. Elszomorodott, mikor hallotta, hogy a lélek láthatatlan. Édesanyjának erre eszébe jutott, hogy a lélek tükre a szem. A kislány felmászott anyja térdére és erősen a szemébe nézett. „Anyukám, látom a lelkedet! — kiáltotta örömmel. — Olyan, mint én!" Háromféle hit 1. Jób feleségének hite: „Átkozd meg az Istent és halj meg!" — Csak addig tart ez a hit, amíg jól megy sora. 2. Annak az asszonynak a hite, aki a háborúban, mikor a férje a frontra került, „vallásos" lett és járt a bibliaórákra. De egyszer csak elmaradt. „A férjemet hazarendelték" — mondta magyarázatképpen. 3. Á 73. Zsoltár írójának hite: „Mégis veled vagyok — te fogod az én jobb kezemet" minden bajban, veszélyben, nyomorúságban is. Egy régi legenda szerint valaki a mennyben járt. Bevezették egy fényes terembe, ahol egy nagy halom emberi fület talált. Kérdésére elmondták, hogy ezek olyan emberek fülei, akik szívesen hallgatták mindazt, ami szép és jó, de nem aszerint éltek. Tehát nem juthattak a mennybe, csak a fülük. Egy másik nagy teremben csupa emberi ajak volt egy halomban; olyan embereké, akik sokat beszéltek az igazságról, de nem aszerint éltek. Tehát ők maguk nem juthattak a mennybe, csak az ajkuk. 6
