Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 3. szám
Tégy valamit! Booth Vilmos (1829—1912), az Üdvhadsereg alapítója mondotta: Azt mondod, nem kaptál elhívást. Inkább azt mondhatnád: nem hallgattam az elhívásra. Isten hangos szóval hív. Emeld füledhez a Bibliát és halljad meg parancsát, merre küld, hogy az embereket kiragadd a - bűnből. Helyezd a füledet a megterhelt, megkínzott szívekre, hogy siralmas segélykiáltásukat meghalljad. Álifoda a pokol kapujához és halld meg, amint az elkárhozottak könyörögnek, hogy menj el testvéreikhez, szolgáikhoz és uraikhoz és figyelmeztesd őket, nehogy végülis odakerüljenek. Azután tekints Krisztus szemébe, akinek irgalmát megnyerted és mondd meg neki: kész vagy az egész világ számára hirdetni végtelen könyörületét. Szedd össze magad! Azonnal tégy valamit, éspedig teljes erődből! Olvass, imádkozz, beszélj, énekelj, adj! Isten örül, ha üdvszolgálatát teljesen igénybe veszed a magad számára; de tízezerszer inkább örül annak, ha magadat adod oda, hogy másokon segíthess. Csak bűnösöknek! Aki önmagával megelégedett, mert nincs bátorsága arra, hogy Isten mértékének alávesse magát; vagy aki büszke kegyes, jámbor voltára, mert az őszinteség hiányzik belőle, az semmit sem kezdhet a keresztről szóló Igével. Csak az, aki felismeri betegségét, tudakozódik az orvos után; csak aki tudja, hogy elveszett, az kiált a mentő, a szabadító után. Ahol azonban az emberből felszakad a kiáltás az Isten kegyelme után és lelkiismerete megretten a szent Isten felsége előtt, ott a keresztről szóló beszéd örömüzenet. Hogyan fogadhatom el, hogy Isten a bűneimet megbocsátotta, ha ő azt nem közli velem? A golgotái kereszt Isten esküje, fogadalma, hogy megbocsát annak, aki meghajol az ítélet alatt, ami ott a bűn felett végbement és elfogadja a kegyelmet, amit Isten minden bűnösnek felajánl. Sem életben, sem halálban nincs más vigasztalás, mint az a bizonyosság: Uram, meghaltál értem! Tied vagyok! Láttad már az Atlanti-óceánt? A bibliaiskola egyik tanulója gondterhelten mondta társának: — Ezt a verset nem értem a Bibliában! Hogyan lehet megismerni a Krisztus minden ismeretet felülhaladó szeretetét? Ha egyszer minden ismeretet felülhalad, akkor nem ismerhető meg! — Láttad már az Atlanti-óceánt? — Hogyne, többször is. — Biztos vagy benne? — Hát persze, hogy is kérdezhetsz ilyet! Hiszen láttam! — És én mégis kételkedem benne. Te lennél az első és egyetlen ember, aki látta. A mi emberi szemünk túl kicsiny ahhoz, hogy tekintetünk a végtelen nagy óceánt felfoghassa. Te ennek a nagy víztömegnek csak egy parányi részét láthattad. A óceán partjáról vagy a hajóról nem sokat láthattál. Még a repülőgépről tekintve, a nagy magasságból sem láttad az egészet. S mégis eleget láttál az óceánból ahhoz, hogy mondhassad: láttam! Van fogalmad róla és sejted, milyen óriási a kiterjedése. Ugyanígy vagy, amikor az Isten szeretetének szélén állsz — Isten szeretet-óceánjának a partján. Ismered az Isten szeretetét, azt a csodálatos örömet és békességet, amelyet ez a szeretet ad. De ha ennek a szeretetnek a szélességét, hosszúságát, mélységét és magasságát akarjuk felfogni, akkor azt hiszem az egész örökkévalóságra szükségünk lesz. Isten előbb szeretett minket, ő minden szeretet forrása. Ha nem is tudjuk felfogni Isten szeretetének kimeríthetetlen nagy voltát, mégis megismertük. Majd egyszer tökéletességben egész mélységét felfogjuk annak, ami most még minden ismeretünket meghaladja. 2