Vetés és Aratás, 1968 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1968 / 4. szám
Uram segíts! Minden új nap a tied! • Nem akarom mentegetni, igazolni magam. • Többet akarok hallgatni, de a kellő időben beszélni akarok — a bűneimről is. • Jobban akarok szeretni. • Küzdeni akarok a természetem ellen. • Ügy akarok élni, mintha egyedül Istennel lenne dolgom. • Gyakorolni akarom magamat a türelemben és a szenvedésben. • Nem akarom eldobni bizalmamat. • Minden napot úgy akarok tekinteni, mintha az az utolsó lenne. • Meggondoltabb, higgadtabb akarok lenni. • Mindent Jézussal akarok végezni. Ó, mennyire elmaradtam ebben! • Még sokkal inkább az igazságban akarok maradni. • Ügy tekintem magamat, hogy minden földi vagyonnak csak sáfára vagyok. • Még jobban akarok magamon uralkodni. • Nem akarom, hogy egy nap is valakinek örömet ne szereznék. • Legyek a legkisebb. Még jobban akarom gyakorolni magamat ebben. • Nem akarok arról beszélni, ami engem kiemel, sem arról, ami a másikat kisebbíti. • Nem akarom igénybe venni mások szívességét és jóindulatát, de én készségesen akarok másoknak szolgálni — mindenben. • Egyre tisztább akarok lenni. • Az Űr szolgája akarok lenni. Egy lelkész hagyatékából A halál mesgyéjén Egy tábori lelkész a második világháborúban közvetlen az arcvonal mögött gondozta a sebesülteket. Egyszer egy súlyosan sebesült katonával beszélgetett, akinek már nem sok ideje volt hátra; nemsokára meghalt. Halála előtt mondotta: „Ha Istenre gondolok, sok minden homályos előttem; ha Krisztusra gondolok, megnyugszom, mert általa megvan a kapcsolat Istennel." Valóban, mindenki megtapasztalhatja ezt. Isten végtelenül nagy, fenséges, kikutathatatlan. Gondoljunk csak arra, hogyan beszélnek a költők és filozófusok Istenről. „A mélyen hallgató Istenről", „a rejtélyes, homályban lakozó Istenről" beszélnek. Ilyen kijelentések szédítőek. De mert Isten Jézus Krisztus képében megjelent, szilárd talajon állunk. Teljesen megnyugodhatunk még akkor is, ha a halál torkába kerülünk. Jézus akkor is vigaszunk marad. Prof. A. Köberle Teljes odaadás Mint ahogyan nem bújhatunk ki a saját bőrünkből, éppen úgy azt sem akadályozhatjuk meg, hogy lényünk másokra ne hasson. Naponta sugárzunk minden irányban. Te mit vetsz? Ugye nem arról álmodozol, hogy kertedbe tövist és bojtorjánt vess? Ugye csak a legszebbet akarod elvetni? És vajon nem az önzés, irigység, méreg, gonosz gondolatok magvait szórod-e? Gondolj csak arra, hogy a másokra áradó hatás belsődből jön és szívünket csak Isten tisztíthatja meg. A szív minden jó magnak a talaja: a hitnek, a szeretetnek, a szívességnek, a megbocsátásnak. Ezért mondja Isten: „Add nekem a te szívedet!" 9
