Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-11 / 28. szám
in. évfolyam. MEGJELELIK HXJLIDEIL SZOMBAT OLT DÉLUTÁL. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Szabad a vásár! Sajnosán érezzük mindnyájan és minden téren hátrányosan tapasztajuk, hogy városunk oly nagyon szegény. A városnak tisztán cselekvő vagyona alig rúg másfél százezer forintra, vagy talán ennyire sem. Városunk vagyontalansága volt az oka elmaradásunknak, mert hisz még a legszükségesebb higiénikus berendezésekre is alig tellett. A város nagy szegénysége pedig okozati összefüggésben van a polgárság vagyontalanságával, kik tisztán a saját erejükre vannak utalva, s a város részéről semmiféle támogatásra nem számíthatnak. A fejlődés elől azonban még sem lehet elzárkózni, s igy mindinkább közeleg az idő, midőn a polgárság vállaira újabb terheket fognak felrakni. Minden áron azon kell lenni, hogy ezt elkerüljük, s ép ezért a város jövedelmét természetes utón kell szaporítani, ! vagy talán helyesebben mondjuk, jobban kell gazdálkodnunk. A jobban gazdálkodás alatt pedig azt értjük, hogy a város jövedelmeit ne engedjük senki által elharácsolni, csorbítani. Úgyszólván egyedüli és fő jövedelmi forrását városunknak a fogyasztási adók képezik. Ezt kellene tehát a legféltékenyebben és legkényesebben ellenőrizni. Mégis mit látunk? Azt, hogy városunkat sok száz, sőt ezer koronákkal megkárosítják évenkint a fogyasztási adók révén. Nem titok ez, mindenki tudja, mert már-már odajutottunk, hogy egész nyíltan és arcátlanul űzik az úgynevezett csempészést, vagyis a fogyasztási adó alá tartozó cikkeknek az adózás alól való elvonását. Űzik ezt szépen a bornál, de már- már határt nem ismerve, a sertések és borjuknál. Pedig mintha volnának az ellenőrzésre városi alkalmazottjaink? De ki hall arról, hogy valakit, vagy valakiket csempészésért megbüntetnek? Minden szent időben egyszer, ezer esetben pedig büntetlenül károsítják meg a várost. Emlékezünk arra, hogy a jelenlegi gazdasági tanácsos, az ő megválasztása előtt nagyon Ígérgette, hogy a város jövedelmét több ezer koronával fogja szaporítani az által, hogy a csempészetet lehetőleg megakadályozza. Nem látunk semrm eredményt, s nincs arról tudomásunk, hogy a gazdasági tanácsos e téren bárcsak kísérletet is tett volna. Tudjuk, hogy a fogyasztási adó és adópótlék alá tartozó tárgyak bevallását nem a gazdasági tanácsos köteles ellenőrizni, hanem a fogyasztási ügynökök, s ezek felett az egész tanács, mégis azért említettük meg a gazdasági tanácsost, mert ő mintegy kötelező Ígéretet tett megválasztása előtt, s azt hittük, hogy egy kis friss vért visz majd be a tanácsba. — Úgy látszik, hogy tévedtünk. Városunk polgármesteréhez fordulunk tehát, s figyelmébe ajánljuk ezt az ügyet. Nézzen körül, tudakozódjék, s megfogja tudni hamarosan, hogy miként fosztogatják ezt a szegény várost. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi ellenőrzés egy fabatkát sem ér. A fogyasztási ügynökök nem is győzik a munkát, de meg nagyon is kézen kivül esnek. Szükséges volna még egy ellenőrző közegre, aki tisztán és csakis az ellenőrzést gyakorolná egész nap. Az, hogy ezen állás létesítése kiadással jár, legkevésbbé se aggasszon senkit, mert az az 5—6 száz forint, amibe az illető ellenőr a városnak kerülne, 5—6 ezer koronákban térülne meg. A csempészés megakadályozását előnyösen segítené elő a vágóhíd kérdésének megoldása is, vagyis a sertésvágóhíd felállítása. A kormány úgyis már több Ízben szorgalmazta a vágóhíd kérdésének megoldását, nem szabad tehát ezt az ügyet tovább halogatni, annálinkább sem, mert itt nemcsak a város jövedelmének szaporítása forog szóban, hanem a köz- egészségügy fontos kérdése is. A jelenlegi állapot teljesen képtelenség, mert az állatorvos képtelen az állat és husszemlét minden egyes esetben teljesíteni. A város jövedelmének szaporítása tehát a közegészségüggyel is összefügg s már ezért is felhívjuk az illetékes körök figyelmét az elmondottakra. TÁRCA. A tanítókhoz. Neveljetek! ... A semmiből, ti Alkossatok nagyot, dicsőt! Emeljétek a zsenge szivet Istenhez, ki alkotta Őt; Hogy tudja majd örömben, búban, — Hisz az élet oly változó, — A szerencsét, a bajt egyaránt Ő adja, a mindenható! . . . Neveljetek! Szülőt szerető, Tisztelő, hálás gyermeket. . . . Tanulják meg, hogy legszebb erény: Az embertársi szeretet. Krisztust vallja, ki a síróknaK Letörli fájó könnyeit, Ki, özvegy, árva, nyomorgónak Emésztő gondjain segít! Tanúsatok! Nevelve embert, Számitót az élet során: Hisz rákerül az életgondja. Kire későn, kire korán! Tanulja már az iskolában: A szorgalom bár boldogít, De a józan számítás gyűjti Nekie a föld kincseit! Tanítsatok! Ismerje meg jól A földet’s, minden porszemét. E világnak szervetlen, szerves, Ossz alkotó sok elemét. . . . Tudja jogát, mit tenni lehet, Szolgálmányát, mit tenni kell! Földi haszon ha elmarad is, Jutalom: a nyugodt kebel! . . . Tanítsatok: Legszentebb hévvel Imádni az édes hazát! Egy se legyen, ki ne ismerje Ennek minden zegét-zugát. Minden porszem itt drágább legyen: Hisz, mind szent vérrel áztatott. . . . Ki elhagyja, vagy megtagadja, Az itt is, ott is: átkozott! . . . Fejes Aladár. Az öngyilkos. Irta: Go M. San-Romanó! Micsoda felséges ország! San-Romanóban megértik Flaubert szavait: — Van oly hely a világon, mely olyan szép, hogy az ember a szivéhez szorítaná. —• Milyen kár, hogy San-Romano olyan kitűnő terméshez hasonlít, melynek ize keserű és hogy halál és szerencsétlenség környékez mindenütt. Mindenütt csak gondterhes arcokat látni. Az emberek különös szavakat suttognak: — Csak 17-re tettem volna ... Ez az átkozott piros, tízszer egymásután nyert és én feketét játszom. — A föld óriási roulettnek HíHíHíHíHíHíHíHíHíHíHíHíHíHí ^ Balatonmelléki borok, úgymint: * * csopaki, paloznaki és Molnár * Lajos-féle czeczei bor. * Hí Hí $ Kitűnő kőbányai sörök. % *#HíHíHíHí#HíHíHíHíHíHíHí TÜSKÉS PÁL Fáczán-vendéglője Jutáson. PT Egyedüli erdei kiránduló hely. Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí H, Hideg és meleg ételek £ jutányos árban. m * — Két tekepálya. — * Hí Hí Hí ?tí )tí Hí Hí Hí Hí ?tí Hí Hí Hí Hí Hí
