Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-11 / 28. szám

in. évfolyam. MEGJELELIK HXJLIDEIL SZOMBAT OLT DÉLUTÁL. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figye­lembe nem vétetnek. Szabad a vásár! Sajnosán érezzük mindnyájan és minden téren hátrányosan tapasztajuk, hogy városunk oly nagyon szegény. A városnak tisztán cselekvő vagyona alig rúg másfél százezer forintra, vagy talán ennyire sem. Városunk vagyontalansága volt az oka elmaradásunknak, mert hisz még a legszükségesebb higiénikus berendezé­sekre is alig tellett. A város nagy szegénysége pedig okozati összefüggésben van a polgárság vagyontalanságával, kik tisztán a saját erejükre vannak utalva, s a város részéről semmiféle támogatásra nem számíthatnak. A fejlődés elől azonban még sem lehet elzárkózni, s igy mindinkább köze­leg az idő, midőn a polgárság vállaira újabb terheket fognak felrakni. Minden áron azon kell lenni, hogy ezt elkerüljük, s ép ezért a város jöve­delmét természetes utón kell szaporítani, ! vagy talán helyesebben mondjuk, jobban kell gazdálkodnunk. A jobban gazdálkodás alatt pedig azt értjük, hogy a város jövedelmeit ne engedjük senki által elharácsolni, csorbí­tani. Úgyszólván egyedüli és fő jövedelmi forrását városunknak a fogyasztási adók képezik. Ezt kellene tehát a legféltéke­nyebben és legkényesebben ellenőrizni. Mégis mit látunk? Azt, hogy váro­sunkat sok száz, sőt ezer koronákkal megkárosítják évenkint a fogyasztási adók révén. Nem titok ez, mindenki tudja, mert már-már odajutottunk, hogy egész nyíl­tan és arcátlanul űzik az úgynevezett csempészést, vagyis a fogyasztási adó alá tartozó cikkeknek az adózás alól való elvonását. Űzik ezt szépen a bornál, de már- már határt nem ismerve, a sertések és borjuknál. Pedig mintha volnának az ellenőr­zésre városi alkalmazottjaink? De ki hall arról, hogy valakit, vagy valakiket csempészésért megbüntetnek? Minden szent időben egyszer, ezer esetben pedig büntetlenül károsítják meg a várost. Emlékezünk arra, hogy a jelenlegi gazdasági tanácsos, az ő megválasztása előtt nagyon Ígérgette, hogy a város jövedelmét több ezer koronával fogja szaporítani az által, hogy a csempészetet lehetőleg megakadályozza. Nem látunk semrm eredményt, s nincs arról tudomásunk, hogy a gazda­sági tanácsos e téren bárcsak kísérletet is tett volna. Tudjuk, hogy a fogyasztási adó és adópótlék alá tartozó tárgyak bevallását nem a gazdasági tanácsos köteles ellen­őrizni, hanem a fogyasztási ügynökök, s ezek felett az egész tanács, mégis azért említettük meg a gazdasági taná­csost, mert ő mintegy kötelező Ígéretet tett megválasztása előtt, s azt hittük, hogy egy kis friss vért visz majd be a tanácsba. — Úgy látszik, hogy tévedtünk. Városunk polgármesteréhez fordu­lunk tehát, s figyelmébe ajánljuk ezt az ügyet. Nézzen körül, tudakozódjék, s meg­fogja tudni hamarosan, hogy miként fosztogatják ezt a szegény várost. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi ellenőrzés egy fabatkát sem ér. A fogyasztási ügynökök nem is győzik a munkát, de meg nagyon is kézen kivül esnek. Szükséges volna még egy ellenőrző közegre, aki tisztán és csakis az ellen­őrzést gyakorolná egész nap. Az, hogy ezen állás létesítése ki­adással jár, legkevésbbé se aggasszon senkit, mert az az 5—6 száz forint, amibe az illető ellenőr a városnak ke­rülne, 5—6 ezer koronákban térülne meg. A csempészés megakadályozását elő­nyösen segítené elő a vágóhíd kérdésének megoldása is, vagyis a sertésvágóhíd felállítása. A kormány úgyis már több Ízben szorgalmazta a vágóhíd kérdésének meg­oldását, nem szabad tehát ezt az ügyet tovább halogatni, annálinkább sem, mert itt nemcsak a város jövedelmének szaporítása forog szóban, hanem a köz- egészségügy fontos kérdése is. A jelenlegi állapot teljesen képtelen­ség, mert az állatorvos képtelen az állat és husszemlét minden egyes esetben teljesíteni. A város jövedelmének szaporítása tehát a közegészségüggyel is összefügg s már ezért is felhívjuk az illetékes kö­rök figyelmét az elmondottakra. TÁRCA. A tanítókhoz. Neveljetek! ... A semmiből, ti Alkossatok nagyot, dicsőt! Emeljétek a zsenge szivet Istenhez, ki alkotta Őt; Hogy tudja majd örömben, búban, — Hisz az élet oly változó, — A szerencsét, a bajt egyaránt Ő adja, a mindenható! . . . Neveljetek! Szülőt szerető, Tisztelő, hálás gyermeket. . . . Tanulják meg, hogy legszebb erény: Az embertársi szeretet. Krisztust vallja, ki a síróknaK Letörli fájó könnyeit, Ki, özvegy, árva, nyomorgónak Emésztő gondjain segít! Tanúsatok! Nevelve embert, Számitót az élet során: Hisz rákerül az életgondja. Kire későn, kire korán! Tanulja már az iskolában: A szorgalom bár boldogít, De a józan számítás gyűjti Nekie a föld kincseit! Tanítsatok! Ismerje meg jól A földet’s, minden porszemét. E világnak szervetlen, szerves, Ossz alkotó sok elemét. . . . Tudja jogát, mit tenni lehet, Szolgálmányát, mit tenni kell! Földi haszon ha elmarad is, Jutalom: a nyugodt kebel! . . . Tanítsatok: Legszentebb hévvel Imádni az édes hazát! Egy se legyen, ki ne ismerje Ennek minden zegét-zugát. Minden porszem itt drágább legyen: Hisz, mind szent vérrel áztatott. . . . Ki elhagyja, vagy megtagadja, Az itt is, ott is: átkozott! . . . Fejes Aladár. Az öngyilkos. Irta: Go M. San-Romanó! Micsoda felséges ország! San-Romanóban megértik Flaubert szavait: — Van oly hely a világon, mely olyan szép, hogy az ember a szivéhez szorítaná. —• Milyen kár, hogy San-Romano olyan kitűnő terméshez hasonlít, melynek ize keserű és hogy halál és szerencsétlenség környékez mindenütt. Mindenütt csak gondterhes arcokat látni. Az emberek különös szavakat suttognak: — Csak 17-re tettem volna ... Ez az át­kozott piros, tízszer egymásután nyert és én feketét játszom. — A föld óriási roulettnek HíHíHíHíHíHíHíHíHíHíHíHíHíHí ^ Balatonmelléki borok, úgymint: * * csopaki, paloznaki és Molnár * Lajos-féle czeczei bor. * Hí Hí $ Kitűnő kőbányai sörök. % *#HíHíHíHí#HíHíHíHíHíHíHí TÜSKÉS PÁL Fáczán-vendéglője Jutáson. PT Egyedüli erdei kiránduló hely. Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí H, Hideg és meleg ételek £ jutányos árban. m * — Két tekepálya. — * Hí Hí Hí ?tí )tí Hí Hí Hí Hí ?tí Hí Hí Hí Hí Hí

Next

/
Thumbnails
Contents