Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-21 / 12. szám
2. oldal. (12. sz'hn.) Nem elég! Utolsó percben vissza- j vonás, s egyenetlenség bontotta meg az ünneplésre kész, bár amúgy is kis hazafias csapat sorait. S láttuk kétségbevon- hatlan jeleit a kaszt- és klikk szellemnek, március 15-én, a demokratizmus, a szabadság, testvériség és egyenlőség ünnepén. És láttuk, hogy még két éve és tavaly, oly nagy tömegek vettek részt a felvonulásban/hogy még a közbiztonsági közegeket is ki kellett vonultatni, — az idén alig akadt a városi hatóság közül egy-két tisztviselő, aki a polgármester kíséretét képezhette volna. Rövid 60 év után ez elég szomorú és alkalmas a lehangoltság érzetének terjedésére, de csak a kishitüeknél. Azok részére, kik a népek és a nemzet boldogulásába vetett hitüket, lelkesedésüket még nem vesztették el, legyen a március 15-én tapasztalt közöny impulzus arra, hogy tovább is sokat és szakadatlanul dolgozzanak a 48-as nagy j vívmányok, vagyis az általános emberi jogok diadalra jutásának érdekében. (H. Gy.) TAN ÜGY. Veszprém vár megye népoktatási állapota. A kir. tanfelügyelő Ajka, Dabrony, Dégh, Ecsi, Fekete, Kerta, Pápa, Szilasbalhás, Vid, Vecse községekben teljesített iskolalátogatásokról beszámolván, február havi jelentését a következőkben folytatja: Voltam 10 helyen (városban, községben . és pusztán) 19 iskolában, azok 23 osztályában és 104 tanfolyamán, a beiskolázottság kívánni valót nem hágy, a tanítóság ügybuzgóan működik; a tanítási eredmény mindenütt jelesnek mondható. Megtartottam ezen kiviil a pápai állami tanítóképző-intézet évközi igazgató-tanácsi ülését és jelen voltam a veszprémi muzeum-egyesület választmányi ülésén. Egyébiránt jelentem, hogy a tanítói felemelt fizetéskiegészitő és korpótlék iránti kérvényezőinek tárgyalásán tu! vagyunk; eltárgyal- j tunk ezidőszerint 238 kérvényügyet, ezekre pedig 1 eddig utalványrendelet leérkezett 193, ezen ügyek elintézésében elismerésben is részesültünk a vall. és közokt. m. kir. minisztérium részéről, amennyiben az' a f. évi január 25-ről 2985. sz. alatt a vármegyei közigazgatási bizottsághoz intézett rendeletében a következőleg VESZPRÉMI ELLENŐR nyilatkozik: „Megelégedésemnek adok kifejezést a felett, hogy a bizottság az uj^ törvény végrehajtása során tapintatosan módját ejtette az iskolák megfelelő fejlesztésének és szaporításának, mi által az uj törvény célzatai nemcsak az iskolák külső fejlődésében, de belső munkásságuk eredményeinek fokozásában is kifejezést nyernek ; felkérem a Bizottságot, hogy az iskolaszéki határozatok végrehajtását hasonló ügybuzgósággal ellenőrizni szíveskedjék!“ A m. kir. földmivelésügyi minisztérium országos selyemtenyésztési felügyelősége pedig a selyemtenyésztési és szederfaültetés lelkes felkarolásáért és fejlesztéséért hálás köszönettel adózott: Kiss Lajos kupi ref., Polgár Mihály kiskamondi ág. ev., Korbélyi László tornapin- kóci községi, Lajos Pál bakonymagyarszombat- helyi és Várady Kálmán borsosgyőri ref. néptanítóknak. Felterjesztettem a vármegye tanítóinak évi múlt évi hely- és személyváltozásairól szóló táblás kimutatást, továbbá a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának az ifjúsági egyesületek elnökei és taglainak jegyzékét is, végre a vármegyék területén található tanköteles korú vak gyermekek kimutatásait is; hála az égnek, csak kevés ilyen szerencsétlen van vármegyénkben, amenyiben Oszlopon 1. Kis- jenőn 1 és Pápán 2-őt találtak, összesen tehát 4. A fizetéskiegészitő állami segélyt nem élvező, ingatlan- és terményilletménynyel biró, 800 koronái meghaladó javadalmazásu tanítók javadalmi jegyzőkönyvének ujabbi értékelése végett a vall. és közokt. m. kir. minisztérium 1907. évi december 20-án 144.000. sz, a, kelt I rendeletével, figyelemmel arra, hogy az 1907. : évi 27. t.-c. végrehajtása tárgyában a f. évi 76.000. sz. a. kiadott utasítás 19. §-a kötele- j zőleg előírja azt, hogy minden tanító részére szabályszerű dijlevél állíttassák ki s figyelembe véve azt, hogy magának a hivatkozott törvénynek 8-ik §-a mindazon tanítói állásokat érintő- leg, amelyek az 1893: 26. t.-c. alapján állami segélyben nem részesültek, kötelezőleg megszabja a tanítói illetmény esetleges alkatrészét képező földjövedelem és terménybeli járandóságoknak ott előirt módon történő újraértékelését, ami viszont a tanítói illetmények mérvére természetszerű befolyással bir, az ügyek tör- ! vényszerü ellátása és főként a tanítók jólfelfogott érdekében nyugdíj-ügyüknek az uj fizetési törvény intentióinak megfelelő rendezhetése végett ezennel kötelezőleg elrendelte, hogy a várni, bizottság mindazon tanítói állásokról, amelyek javadalma az 1893: 26. t.-c. alapján történt értékelés szerint a 800 koronát meghaladta, hat hónapi záros határidőn belül a hivatkozott törvénycikknek, illetve az Utasítás 19. §-ának megfelelően kiállított s a kántori javadalmat is feltüntető dijlevél egy példányát azzal követelje be, hogy miután ezen dijlevél- nek az Utasítás rendelkezéséhez képest a javadalmi jegyzőkönyv egyes tételeivel egyeznie kell, ennek a megállapithatása végett a dijlevél1908. március 21. hez a tanítói állásra vonatkozó javadalmi jegyzőkönyv is melléklendő, amelyen a törvény 8. §-ának megfelelő értékelésnek keresztülvezetve kell lenni; megkerestük tehát az iskolaszékeket, hogy ezen fenforgó esetben a jelentést a tanító eddigi javadalmazási jegyzőkönyvét és a jelenlegi dijlevelét a vármegye bizottságához küldjék be. Egyúttal felhívtuk a járási szolgabirókat, higy a tanítói állások javadalmazásáról a csatolt régebbi hivatalos javadalmi jegyzőkönyv, jelenlegi dijlevél, nemkülönben az uj jegyző- könyvi nyomtatvány utolsó oldalán bekivánt okmányok alapján a dijlevéltetelek sorjában a 3 példányú uj jegyzőkönyvet vegyenek fel, annak az általuk, valamint az iskolaszéki lelkészelnök, gondnok, tanító és biró által aláirt 3 példányát okmányostul e helyre terjesszék fel. Megjegyeztetvén, hogy az aláírások megtörténte előtt a főbíró urak a jelenlevőket figyelmeztessék, hogy az adatokért nemcsak szavatolnak, hanem azok valótlansága esetén, köz- okirathamisitás körülménye is forogna fenn. 2., hogy az esetleges iskolai ingatlan haszonélvezete pénzbeli megálapitásának alapjául, az összes adók levonásával, a községben hasonló minőségű ingatlanért elérhető haszonbér szolgál, melyhez hozzáadandó a lakosok által az ingatlan megmivelése körül netalán teljesített szolgálmányok pénzbeli értéke; ugyancsak az utolsó öt évi átlagos árak alapján állapítandó meg a tanító által élvezett terményjárandóságok pénzbeli értéke (Lásd 1907. évi XXVII. t.-c. 8. §-át). Ostyasütés, egyházi ruhamosás stb. tételei kijegyzendők. Továbbá jelentem, hogy vármegyénk ipa- rostanonc-iskolai és jelen évben az előbbi éveknél nagyobb segélyekben részesültek, igy nyert a devecseri 700 koronát, a pápai 2000 koronát, a várpalotai 1200 koronát, a veszprémi 2400 koronát s a zirci 1200 koronát. Iskoláink jóltevője volt a veszprémi takarékpénztár, mely a múlt évi üzleti nyereségből a helybeli népoktatási tan- és nevelőintézeteknek 1170 koronát juttatott. Március 15-lki ünnepségek. Veszprémben. Több magán- és középület zászlódiszt öltött a nagy nap emlékére. A polgárság és társaskörök, elég gyér számban, délelőtt a városházánál gyülekeztek, s Szeglethy György polgármester vezetésével a kegyesrendiek templomába vonultak hálaadó istentiszteletre. Ennek végeztével a Korona nagytermében gyűlt össze körülbelül 200 főnyi ünneplő közönség. Az ünnepélyt a polgármester nyitotta meg, el- térőleg a programúiban megjelölt dr. Csomasz Béla függetlenségi pártelnök helyett, ki az ünnepélyen megjelent ugyan, de a polgármester kijelentése szerint, rajta kiviil álló okoknál fogva a megnyitó- és záróbeszédet nem tarthatta meg. udvarolt. Őt kisérte haza nem egyszer a templomból, vele táncolt legtöbbet, gyönyörű bokrétákkal lepte meg a mulatságok előtt ... És ez a leány is olyan különös, olyan érthetetlen tekintettel kereste újra meg újra a teremben, valahányszor helyére kisérte és tovább szőkéit Lajos ... A susogók is kezdtek már duruzsolni. De hát . . ~ Pámer Lajost is megszállta a nagyravá- gyás ördöge. Katinkát szerette volna; de hát Margit is szép volt és urikisasszony. A városiak megbecsülték eddig a tudását meg a pénzét; de nagyon is észrevette, hogy csak tűrik maguk közt s a fiatalemberek közül is csak 1 azok keresik társaságát, akiknek ő fizet . I A többi megelégszik egy hideg alázszolgájával. | Tiszteletre vágyott, az uritársaság egyen- jogu tagja akart lenni. Hiába dolgoztat 20 le- í génynyel, hiába hozatja a pezsgőt, hiába hu- I zatja a cigánynyal, ha nincs familia. Kérjétek meg tehát Margitot! A két kérő előre látta ennek a bombának ; leszakadását. Ok maguk csodálkoztak legjobban, ; mikor nem Vas Katinkához küldte őket Pámer, Pedig ott bizonyosan szívesen fogadnák őket. Osszenéztek. 1 ekintetük azt látszott mondani. tudtuk. Azután megint összenéztek: most mái mit csináljunk? Harmadik pillantásuk: helyre kell igazítani annak a megcsavarodott eszű fiúnak a fejét; ezt a gőgős leányt meg le ' kell főzni. Azért is. — Hallod, barátom, — szólalt meg a városi jegyző, — mi nem megyünk el innen asszony nélkül. Hanem ha belöttyentettek bennünket a csávába, huzz is ki most onnan! — Én? De hát hogyan? Nem parancsolhatok a leánynak. — Nem is arról van szó. Hanem azt mondta a leányod: nézzünk be egy házzal odébb. Nézünk. Szép lány az a kis Katica. Hanem igy nem rukkolhatunk be hozzájuk. Szerencsére nem ismer bennünket. — Kell is oda akkora teketória. Bemutatjátok magatokat, punktum. Örülni fog. — Az kétséges. Mert ő is leány ám és nem rongy, hogy, akkor szedjék elő, mikor foltozni kell. Itt lakik a szomszédban és láthatott bennünket, mikor idejöttünk. Azt hihetné, j amint igaz is, hogy kosarat kaptunk. No már két kosarat, ha ketten vagyunk is hozzá, el nem cipelünk. — De hát mit tegyek én ebben a dologban? — Eljösz velünk és bemutatsz neki. Azt mondod, hogy mivel mi nem ismertük, hozzád fordultunk, hogy bemutass; azért jöttünk előbb hozzád. Ezt el is fogja hinni. Ha azután később, mikor már megtörtént a kézfogó s kipletykálja valaki az igazat . . . — No, no, legyetek nyugodtak. Az én | leányom ezt nem fogja kipletykázni; mert akkor nem lesz egy úri kérője sem. Erre mérget merek venni. — Jöjj hát rögtön velünk. — Én is kérem, tekintetes ur, mondá a kereskedő. Ne ez nyomatékos kérés volt, mert a tekintetes ur számlája jócskára megnőtt már a fűszeres boltban. Böstöry még örült is enr.ek a megoldásnak. Érintetlen marad leányának hírneve, eltakarítja az útból Pámer haragját s olyan szívességet tesz a kereskedőnek, ami egyenlő értékű százforint uj kontóval. Jól van hát. Fölkészülődik. Magára veszi ünnepi kabátját. A főjegyző ur, mikor a küszöbön vannak, még azt is odasugja neki: Te, ha meglesz az esküvő, beszélek azzal a Pámerrel; lesz benne becsület, ha éppen szükséged lenne egy kis kölcsönre. — Köszönöm, köszönöm; számitok rá, — mondja Böstöry és megszorítja barátja kezét. Katinka meglepetéssel fogadta az urakat. — De ilyen tisztesség, ilyen ceremónia! Látszik, hogy úri emberek. Bemutattatják előbb magukat és úgy kérik az ő igen szavát. Szendén, reszketve, habozva mondja ki az igen szót. Pedig háromszor is szeretné elkiáltani: igen, igen, igen! Mikor megviszik a hirt Pámer Lajosnak,
