Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-14 / 11. szám
MEGJELEÍÍIK MINDED SZOMBATOK DÉLITVA. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Mintapincét Veszprémnek. Veszprém, 1908. márc. 13. A filloxera által elpusztított szőlők felújítása oly nagy befektetésekkel járt, s e szőlők évi kezelési és mivelési költsége, — a folytonosan emelkedő munkabérek mellett — annyira növekszik, hogy most már valóban legfő szüksége annak, hogy a szőlők jövedelmezőségének biztosítása céljából, a borértékesítés előmozdításának biztosítására, alkalmas utak-módok és eszközök kerestessenek, s a legcélszerűbbeknek felismert intézkedéseknek foganatba vételével, j legmagasabb kormánykörökben is, a lehetőségig foglalkozzanak. S valóban Darányi m. kir. földmivelés- ügyi miniszter belátva a sürgős intézkedéseknek ez ügyben való megtételének szükségét, f. hó 5-én a földmivelésügyi minisztérium tanácstermében értekezletet tartott, melyre a bortermelő vidékek előkelőségeit meghívta, hogy általuk az első sorban érdekelt hazai bortermelő közönség véleményét megismerje. Egyben kérdőpontokat adott ki, melyekre a válasz az értekezleten megadandó volt. Választókerületünk országgyűlési képviselője, dr. Óvári Ferenc, ki nagy bortermelő és a Balatonmenti bortermelő „vidékek alapos ismerője, szintén hivatalos volt a minisztert által összehivott értekezletre, s a miniszter által kiadott kérdőpontokra adott válaszában, az egyik pontra városunkat felette érdeklő véleményt adott, illetve kérelmet nyilvánított. A miniszter által kiadott kérdőpontok egyike ugyanis igy szól : „Hol és mi módon volnának — a nagyobb külföldi városok mintájára — hazánkban is, hatósági felügyelet és ellenőrzés alatt álló, úgynevezett városházi pincék {Rathaus Keller), vagy borkóstolök (Bodegák) létesítendők ?“ Dr. Óvári ezen kérdésre határozottan mint egyik legalkalmasabb várost, Veszprémet jelölte meg, mely az Ausztriából és Steyerből, úgy észak, észak-nyugoti és nyugoti Magyarországból érkező borvásárlóknak útjába esik, s különösen a Balatonvidéki vasút kiépülése után alkalmas borlerakodó hely lehetne. A mintapince felállítása városunkban már azért is kívánatos volna, mert ennek segélyével az idegenforgalom, — melynek elterelésétől a Börgöndi vonalrész létesülése következtében méltán félhetünk, — városunkba terelődnék. Azután tudjuk, hogy városházunk alatt gyönyörű szép és nagy pince van, s polgár- mesterünkben meg volna a hajlandóság, a kezelés és felügyelet átvételére. „ Mindezt, mit e helyütt felsoroltunk, dr. Óvári közölte a miniszterrel. Dr. Óvárinak pedig igaza van, s Veszprém város, a miniszter által tervezett mintapincék felállítása esetén semmiképen sem mellőzhető, sőt a kiszemelendő városok közt első helyen veendő figyelembe. , Emlékszünk, hogy ezen tervet, melyet most dr. Óvári a miniszter felszólítására előterjesztett, 1—2 év előtt Rápoch Sándor városi képviselő is mint eszmét, megpendített, de akkor a belpolitikai viszonyok kedvezőtlensége miatt, azokkal foglalkozni nem lehetett. Ma a viszonyok kedvezők; — városunk vezetősége is foglalkozik ezen eszmével; miután pedig a kormány jóakarata minden kétségen felül áll, bízvást remélhetjük, hogy városunkban a mintapince létesülni fog. Ami ha nem is fogja városunkat a boldogság Csimborasszójára felemelni, de egy érdekes és mindenesetre hasznot hajtó különlegességgel gyara- pitandja. a—gy. Balatoni ügyek. Ha valamelyik megyéi ek, úgy Veszprém- vármegyének sorsa, a legszorosabban össze van forrva a Balatonnal. Tudjuk, s élezzük ezt épugy a múltban, mint a jelenben. A múltban, midőn a Balaton — hogy úgy mondjuk — parlagon hevert, azokon az egyszerű halászokon kívül, kik óriási tükrét halászbárkáikkal, s lélekvesztőikkel minden rendszer, s tudományos számítás nélkül szántogat- ták, — csak egy-két rajongó ábrándozott a Magyar Tenger partján ennek ragyogó jövőjéről, s verseit tündérmeséket egy kápráztató korról, melynek megvalósítására az akkori társadalom, de az állam-élet irányitói is gyengék, aléltak voltak. Megyénk, s ennek székhelye az ősi Veszprém, ép úgy gyermekkorát élte, mini a ragyogó nagy tó, s a fejlődéstől már terepviszonyainál fogva is elmaradva, patriárkális életet élt. Érezzük sorsunk szoros kapcsolatai a Balatonnal most különösen, midőn egy egész hadserege a - :aton imádóknak, körök, társulatok, s egy i y s nemzeti feladatok teljesítésére kész k< . ny állnak sorompóba, hogy a múltak mu isait pótolva, villám gyorsaságával csiszolj. nyesre a mi nagy drágakövünket, lássák < egméltóbb foglalattal, hogy ékessége leg Túl a Dunának, melynek népénél szorgaln . b, intelligensebb, s hazafiasabb, Kárpátok z Adriáig anyától nem született. Ige. rezziik, s érezni is kell, különösen városunkr, zve. a Balatonnak nagy befolyását, s kapó iatát. Amióta a Balatoni Szövetség megkezdte áldásdús működését, — óriási létesítmények vannak alakulóban a Balaton mentén. Készül a Balatonvidéki vasút; egymásután épülnek ki a balatoni kikötők, rohamosan fejlődnek a balatoni fürdőhelyek, a kereskedelmi miniszter a Balaton körül felállittatja a körtelefont és kiépíti a balatoni körutat; a szünidei gyermektelepek a Balatonhoz irányittatnak; állami minta-zöldségtermelő telepeket állítanak, házi ipari tanfolyamokat rendeztek; stb. stb.! Mindennek koronája lesz a balatoni vasút megnyitása alkalmával íendezendő Keszthély- balatonvidéki kiállítás, melynek az lenne a célja, hogy az ország figyelmét hónapokon át ébren- tartsák a Balaton vidéke iránt, hogy még több ember megszeresse a Balatont, s ezáltal a magyar fürdőélet nagyobb arányokban fejlődjék. A keszthelyi kiállítás alkalmat fog adni arra is, hogy az idegenforgalmat emelje, s hogy a kiállítás megismertesse a Balatonhoz közel fekvő vidékek mezőgazdasági, s ipari életét. — Kétségtelen tehát, hogy a keszthelyi kiállítás, megyénk és városunk lakosságát is legközelebbről érdekli. A Balaton körül pezsgésbe jött élet, delejes áramlatként hat városunkra is. Önkéntelenül, s mintegy nap-nap után újabb tervek létesítésébe fog városunk és megyénk vezetősége, s választókerületünk fárad- hatlan országgyűlési képviselője. Rohamosan fognak elkészülni városunk korszakot jelző alkotásai, hogy mire a Balatonvidéki vasút megnyílik, ünneplő ruhában lássa városunkat az idegenből jött látogató, mint a leányos háznak tisztába tett táját a leánynézö! Városunknak nagy jövője van, s falait egykoron a Balaton enyhe hullámai fogják !o- csolgatni. Csak akaraterő, s tettre-készség legyen meg városunk polgáraiban. A Balatoni ügyek számára immáron állandó rovatot kellene fenntartanunk, hogy ezáltal nagyközönségünkben a folytonos érdeklődést az ügyek iránt ébren tartsuk, s toliunkkal mi is szolgáljuk azt az ügyet, melynél nemcsak szebb, de a Balatonmenti nép számára üdvösebb sincs. Beszámolunk most e helyütt a Balatoni Szövetségnek legutóbbi igazgató választmányi üléséről, mely, február 24-én Budapesten tartatott meg dr. Óvári Ferenc elnöklete alatt. A gyűlés lefolyásából kiemelkedőknek: tartjuk a következőket: Elnök javaslatára az elhunyt Széchenyi Imre gróf helyébe Batthyány Lajos grófot jelölték a szövetség tiszteletbeli elnökéül. A választmány ez alkalomból táviratot küldött Batthyány Lajos grófhoz, melyben értesíti a jelölésről. Megválasztották tiszteleti tagul Esterházy Miklós herceget, ki legutóbb 500 kor. segély- lyel támogatta a szövetséget. Titkár bejelenti, hogy Vajda Ödön zirczi apát újabb 100 korona alapítványi összeget küldött, — ezután pedig felolvassa Blaha Lujza köszönő levelét, a tiszteleti taggá választásáért. Ezután dr. Óvári elnök előadta, hogy a a múlt év augusztus 14-én tartott közgyűlés határozata szerint a szövetség választmányának hatáskörébe tartozik a siófoki iroda felállítása ügye. A dolgok annyira fejlődtek, hogy ma már meg lehet csinálni az iroda költségvetését. Részletes \n vázolja a magánosok, testületek és intézn énvek részéről megszavazott segély ösz- szt nagyságát és hogy mi cimen, mily bévé;. k vannak és milyenek remélhetők. Tekintetik arra, hogy Bárdossy Imre helyiséget ingyen ajánlott fel és hogy a kormány megfelelő segélye is bizonyosnak látszik, továbbá, hogy a népipari akció fölöslegéből is megfelelő segély juttatható az iroda költségeire és tekintettel az egyre emelkedő taglétszámra és arra, hogy a szövetségnek rövidesen tekintélyes bevétele a kiadó lakások, telkek, házak közvetítése révén, szilárd alapokon nyugvónak látja az iroda jövőjét. A f. évre előirányzott bevétel összege az irodára 4500 korona. Kiadás 2000 korona. 1909-re bevétel 4900 korona. Kiadás 3500 korona. 1910-re bevétel 5000 kor. Kiadás 3300 korona. Tehát, hogyha az előirányzott összegek egy része el is marad, azért fennakadás nem lesz. Az iroda programmja, illetve munkaköre lenne: kiadó lakások, eladó telkek és házak nyilvántartása; élelmezés kérdésének napirenden tartása; népipar fejlesztés, balatonvidéki borok és hazai ásványvizek forgalmának előmozdítása ; szépítés ügy; téli élet meghonosítása ; fürdőkönyvtárak szervezése és hogy a parti lakosság és a fürdővendégek között a jó viszony megerősödjék. Ezen nagy feladatok másként meg nem oldhatók, csakis úgy, ha állandóan és behatóan foglalkozunk velük. Indítványára a választmány egyhangúlag elhatározza, hogy á jelzett és a vázolt célok megvalósítása érdekében a siófoki irodát folyó évi május elsején felállítja és annak vezetésére Cséplő Ernőt, a szövetség titkárát évi 2400 ko-
