Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-14 / 11. szám

MEGJELEÍÍIK MINDED SZOMBATOK DÉLITVA. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figye­lembe nem vétetnek. Mintapincét Veszprémnek. Veszprém, 1908. márc. 13. A filloxera által elpusztított szőlők felújí­tása oly nagy befektetésekkel járt, s e szőlők évi kezelési és mivelési költsége, — a folyto­nosan emelkedő munkabérek mellett — annyira növekszik, hogy most már valóban legfő szük­sége annak, hogy a szőlők jövedelmezőségének biztosítása céljából, a borértékesítés előmozdí­tásának biztosítására, alkalmas utak-módok és eszközök kerestessenek, s a legcélszerűbbeknek felismert intézkedéseknek foganatba vételével, j legmagasabb kormánykörökben is, a lehetősé­gig foglalkozzanak. S valóban Darányi m. kir. földmivelés- ügyi miniszter belátva a sürgős intézkedések­nek ez ügyben való megtételének szükségét, f. hó 5-én a földmivelésügyi minisztérium tanács­termében értekezletet tartott, melyre a borter­melő vidékek előkelőségeit meghívta, hogy ál­taluk az első sorban érdekelt hazai bortermelő közönség véleményét megismerje. Egyben kérdőpontokat adott ki, melyekre a válasz az értekezleten megadandó volt. Választókerületünk országgyűlési képvise­lője, dr. Óvári Ferenc, ki nagy bortermelő és a Balatonmenti bortermelő „vidékek alapos is­merője, szintén hivatalos volt a minisztert által összehivott értekezletre, s a miniszter által ki­adott kérdőpontokra adott válaszában, az egyik pontra városunkat felette érdeklő véleményt adott, illetve kérelmet nyilvánított. A miniszter által kiadott kérdőpontok egyike ugyanis igy szól : „Hol és mi módon volnának — a nagyobb külföldi városok mintájára — hazánkban is, hatósági felügyelet és ellenőrzés alatt álló, úgy­nevezett városházi pincék {Rathaus Keller), vagy borkóstolök (Bodegák) létesítendők ?“ Dr. Óvári ezen kérdésre határozottan mint egyik legalkalmasabb várost, Veszprémet jelölte meg, mely az Ausztriából és Steyerből, úgy észak, észak-nyugoti és nyugoti Magyarország­ból érkező borvásárlóknak útjába esik, s külö­nösen a Balatonvidéki vasút kiépülése után al­kalmas borlerakodó hely lehetne. A mintapince felállítása városunkban már azért is kívánatos volna, mert ennek segélyével az idegenforgalom, — melynek elterelésétől a Börgöndi vonalrész létesülése következtében méltán félhetünk, — városunkba terelődnék. Azután tudjuk, hogy városházunk alatt gyönyörű szép és nagy pince van, s polgár- mesterünkben meg volna a hajlandóság, a ke­zelés és felügyelet átvételére. „ Mindezt, mit e helyütt felsoroltunk, dr. Óvári közölte a miniszterrel. Dr. Óvárinak pedig igaza van, s Vesz­prém város, a miniszter által tervezett minta­pincék felállítása esetén semmiképen sem mel­lőzhető, sőt a kiszemelendő városok közt első helyen veendő figyelembe. , Emlékszünk, hogy ezen tervet, melyet most dr. Óvári a miniszter felszólítására előterjesz­tett, 1—2 év előtt Rápoch Sándor városi kép­viselő is mint eszmét, megpendített, de akkor a belpolitikai viszonyok kedvezőtlensége miatt, azokkal foglalkozni nem lehetett. Ma a viszonyok kedvezők; — városunk vezetősége is foglalkozik ezen eszmével; mi­után pedig a kormány jóakarata minden kétsé­gen felül áll, bízvást remélhetjük, hogy váro­sunkban a mintapince létesülni fog. Ami ha nem is fogja városunkat a boldogság Csimbo­rasszójára felemelni, de egy érdekes és minden­esetre hasznot hajtó különlegességgel gyara- pitandja. a—gy. Balatoni ügyek. Ha valamelyik megyéi ek, úgy Veszprém- vármegyének sorsa, a legszorosabban össze van forrva a Balatonnal. Tudjuk, s élezzük ezt épugy a múltban, mint a jelenben. A múltban, midőn a Balaton — hogy úgy mondjuk — parlagon hevert, azokon az egy­szerű halászokon kívül, kik óriási tükrét ha­lászbárkáikkal, s lélekvesztőikkel minden rend­szer, s tudományos számítás nélkül szántogat- ták, — csak egy-két rajongó ábrándozott a Magyar Tenger partján ennek ragyogó jövőjé­ről, s verseit tündérmeséket egy kápráztató kor­ról, melynek megvalósítására az akkori társa­dalom, de az állam-élet irányitói is gyengék, aléltak voltak. Megyénk, s ennek székhelye az ősi Vesz­prém, ép úgy gyermekkorát élte, mini a ra­gyogó nagy tó, s a fejlődéstől már terepviszo­nyainál fogva is elmaradva, patriárkális éle­tet élt. Érezzük sorsunk szoros kapcsolatai a Ba­latonnal most különösen, midőn egy egész had­serege a - :aton imádóknak, körök, társulatok, s egy i y s nemzeti feladatok teljesítésére kész k< . ny állnak sorompóba, hogy a múl­tak mu isait pótolva, villám gyorsaságával csiszolj. nyesre a mi nagy drágakövünket, lássák < egméltóbb foglalattal, hogy ékes­sége leg Túl a Dunának, melynek népénél szorgaln . b, intelligensebb, s hazafiasabb, Kárpátok z Adriáig anyától nem született. Ige. rezziik, s érezni is kell, különösen városunkr, zve. a Balatonnak nagy befolyá­sát, s kapó iatát. Amióta a Balatoni Szövetség megkezdte áldásdús működését, — óriási létesítmények vannak alakulóban a Balaton mentén. Készül a Balatonvidéki vasút; egymásután épülnek ki a balatoni kikötők, rohamosan fej­lődnek a balatoni fürdőhelyek, a kereskedelmi miniszter a Balaton körül felállittatja a körtele­font és kiépíti a balatoni körutat; a szünidei gyermektelepek a Balatonhoz irányittatnak; ál­lami minta-zöldségtermelő telepeket állítanak, házi ipari tanfolyamokat rendeztek; stb. stb.! Mindennek koronája lesz a balatoni vasút megnyitása alkalmával íendezendő Keszthély- balatonvidéki kiállítás, melynek az lenne a célja, hogy az ország figyelmét hónapokon át ébren- tartsák a Balaton vidéke iránt, hogy még több ember megszeresse a Balatont, s ezáltal a ma­gyar fürdőélet nagyobb arányokban fejlődjék. A keszthelyi kiállítás alkalmat fog adni arra is, hogy az idegenforgalmat emelje, s hogy a kiállítás megismertesse a Balatonhoz közel fekvő vidékek mezőgazdasági, s ipari életét. — Kétségtelen tehát, hogy a keszthelyi kiállítás, megyénk és városunk lakosságát is legköze­lebbről érdekli. A Balaton körül pezsgésbe jött élet, dele­jes áramlatként hat városunkra is. Önkéntelenül, s mintegy nap-nap után újabb tervek létesítésébe fog városunk és me­gyénk vezetősége, s választókerületünk fárad- hatlan országgyűlési képviselője. Rohamosan fognak elkészülni városunk korszakot jelző alkotásai, hogy mire a Balaton­vidéki vasút megnyílik, ünneplő ruhában lássa városunkat az idegenből jött látogató, mint a leányos háznak tisztába tett táját a leánynézö! Városunknak nagy jövője van, s falait egykoron a Balaton enyhe hullámai fogják !o- csolgatni. Csak akaraterő, s tettre-készség le­gyen meg városunk polgáraiban. A Balatoni ügyek számára immáron ál­landó rovatot kellene fenntartanunk, hogy ez­által nagyközönségünkben a folytonos érdek­lődést az ügyek iránt ébren tartsuk, s toliunk­kal mi is szolgáljuk azt az ügyet, melynél nemcsak szebb, de a Balatonmenti nép szá­mára üdvösebb sincs. Beszámolunk most e helyütt a Balatoni Szövetségnek legutóbbi igazgató választmányi üléséről, mely, február 24-én Budapesten tarta­tott meg dr. Óvári Ferenc elnöklete alatt. A gyűlés lefolyásából kiemelkedőknek: tartjuk a következőket: Elnök javaslatára az elhunyt Széchenyi Imre gróf helyébe Batthyány Lajos grófot je­lölték a szövetség tiszteletbeli elnökéül. A választmány ez alkalomból táviratot küldött Batthyány Lajos grófhoz, melyben érte­síti a jelölésről. Megválasztották tiszteleti tagul Esterházy Miklós herceget, ki legutóbb 500 kor. segély- lyel támogatta a szövetséget. Titkár bejelenti, hogy Vajda Ödön zirczi apát újabb 100 korona alapítványi összeget kül­dött, — ezután pedig felolvassa Blaha Lujza köszönő levelét, a tiszteleti taggá választásáért. Ezután dr. Óvári elnök előadta, hogy a a múlt év augusztus 14-én tartott közgyűlés határozata szerint a szövetség választmányának hatáskörébe tartozik a siófoki iroda felállítása ügye. A dolgok annyira fejlődtek, hogy ma már meg lehet csinálni az iroda költségvetését. Részletes \n vázolja a magánosok, testületek és intézn énvek részéről megszavazott segély ösz- szt nagyságát és hogy mi cimen, mily bé­vé;. k vannak és milyenek remélhetők. Tekin­tetik arra, hogy Bárdossy Imre helyiséget in­gyen ajánlott fel és hogy a kormány megfelelő segélye is bizonyosnak látszik, továbbá, hogy a népipari akció fölöslegéből is megfelelő se­gély juttatható az iroda költségeire és tekintet­tel az egyre emelkedő taglétszámra és arra, hogy a szövetségnek rövidesen tekintélyes be­vétele a kiadó lakások, telkek, házak közvetítése révén, szilárd alapokon nyugvónak látja az iroda jövőjét. A f. évre előirányzott bevétel összege az irodára 4500 korona. Kiadás 2000 korona. 1909-re bevétel 4900 korona. Kiadás 3500 korona. 1910-re bevétel 5000 kor. Kiadás 3300 korona. Tehát, hogyha az előirányzott összegek egy része el is marad, azért fenn­akadás nem lesz. Az iroda programmja, illetve munkaköre lenne: kiadó lakások, eladó telkek és házak nyilvántartása; élelmezés kérdésének napiren­den tartása; népipar fejlesztés, balatonvidéki borok és hazai ásványvizek forgalmának elő­mozdítása ; szépítés ügy; téli élet meghonosí­tása ; fürdőkönyvtárak szervezése és hogy a parti lakosság és a fürdővendégek között a jó viszony megerősödjék. Ezen nagy feladatok másként meg nem oldhatók, csakis úgy, ha állandóan és behatóan foglalkozunk velük. In­dítványára a választmány egyhangúlag elhatá­rozza, hogy á jelzett és a vázolt célok megva­lósítása érdekében a siófoki irodát folyó évi május elsején felállítja és annak vezetésére Cséplő Ernőt, a szövetség titkárát évi 2400 ko-

Next

/
Thumbnails
Contents