Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-07 / 10. szám

1908. március 7. VESZPRÉMI ELLENŐR (10. szám.) 3. okial. lenében elvetette, az igazgatóság jelentését és jövödelem felosztási tervezetét változatlanul el­fogadta, e szerint a 600 korona névértékű rész­vényekre részvényenkint 120 korona osztalék fizettetik -, Veszprém város piacának kibővíté­sére a műit évben adományozott 2000 koroná­val együtt 20.000 korona alapítványként adatik s ebből 6000 korona f. évi október hó 31-én, azután pedig évenkint mindig ezen napon 2000 korona kamat nélkül kifizettetik ; az évközben kiadott 161 kor. 60 fill, jótékonycélu adományon felül a veszprémi r. k. főgimnáziumnak 200 K „ „ „ „ elemi iskolának 200 „ „ „ angolkisasszonyok zár­dájának ... 200 „ a veszprémi irgalmas nővéreknek . 200 „ .„ „ ev. ref. leányiskolának 200 „ „ „ izi. iskolának .. . . 100 „ „ ág. ev. iskolának . . 60 „ „ „ önk. tüzoltóegyletnek. 60 „ „ „ jótt'kony nőegyletnek . 60 „ „ „ elaggott iparosok jav. 40 „ „ „ keresk. tanonciskolának 40 „ „ „ iparos „ 40 „ „ „ iparos ifjak önk. egyl. 40 „ „ „ izr. segélyző egyletnek 40 „ „ „ „ nőegyletnek . . 40 „ „ „ „ krajcár egyletnek . 40 „ egy „ szegény családnak. . 100 „ a „ muzeum egyletnek . 150 „ a „ r. k. főgimnázium tor­nacsarnokának .......................... 200 „ a veszprémi iparos tanonciskola 25 éves jubileumára jutalmakra . . 50 a veszprémi szépítő egyesületnek. 42 „35f. Összesen 2263 K 95 f. jótékony célra adományoztatok. Felügyelő bizottsági tagokul 3 évi időtar­tamra dr. Csdresnyés József, Koller Sándor és Óvári Kálmán; igazgató-választmányi tagokul ugyancsak 3 évi időtartamra Horváth Sándor építőmester, Kubai Hubert, Szeglethy György, dr. Vadnay Szilárd, dr. Véghelyi Kálmán meg­választattak. Az igazgatóságnak, igazgató választmány­nak, felügyelő bizottságnak és a tisztikarnak a felmentvény megadatott és dr. Csete Antal in­dítványára a közgyűlés a felsoroltaknak, a rossz pénzügyi viszonyok dacára elért szép eredmény­ért, hálás köszönetét és elismerését nyilvánította. A közgyűlés ezzel 5 órakor az elnöklő élteté­sével szétoszlott. irtózatos érzés: hogy egy másik, egy idegen élettel áll szemben mindegyikük. Brosz (ásitozva): Hja ez a világ rendje. : Kyll (öklével ráüt az asztalra): Ez az átka. És természetellenes. Honnan eredne kü­lönben ez a rémület, ez a fájdalom, amelynél iszonyúbb el sem képzelhető: ha teljesen, benső bizalommal hittünk egy barátunkban és azután egyszer csak idegenek közötti látjuk és úgy tetszik nekik k, mintha kivetkőzött volna a valójából — idegennel állunk szemben. (Két­ségbeesetten): Istenem! egy ember találni, akit becsülhetek! Lelket, melyet teljes mezte­lenségében láthatnék anélkül, hogy csalódást lepleztem volna le. Brosz (fölkel és a felsőkabátja után nyúl): Nagyon is tragikusan fogja föl ezt uram. Az emberek nem angyalok, ez az egész. Kyll (fölkel, elébe lép izgatottan): Nem bánom én : legyenek ördögök — legyenek ál­latok. — De legyenek önmaguk! A jellemük: ime a végzetük. Nem menekülnek előle. Miért rejtegetik hát? Brosz (aki csak arra gondol, hogy félbe­szakítsa a beszélgetést): A legkevesebb ember gondolkodik úgy, mint ön. Kyll (egyre dühösebben): Miért? Miért? Minden korhadt bennük, minden meg van mérgezve. Önmagukkal sem egyek többé. Azt beszélik, amire nem gondolnak. Azt teszik, ami nem érdekli őket. Önmaguknak hazudnak. (Megmarkolja a Brosz karját, kiabálva): De én ezt nem tűröm tovább. Nem élhetek többé ál­Műkedvelői szinielőadás. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj Egylete veszprémi fiókpénztárának tagjai az özvegyek és árvák segélyezésére fenn­álló külön-alap javára f. hó 2-án a Korona szálló nagytermében műkedvelői szinielőadást rendeztek, mely alkalommal előadták Kasza Vilmos csicsói r. kath. plébános minden tekin- : tetben sikerült, mély tartalmú énekes népszín­művét, az „Árva Rózsit". Ami mindenekelőtt az előadás anyagi si­kerét, névleg a közönség pártfogását illeti, arról befejezett tényként megállapíthatjuk, hogy Vesz­prémben szinielőadás ily óriási mérvű támo­gatásban még soha nem részesült. Mint jel­lemző dolgot megemlítjük, hogy körülbelül 50 ember, aki állójegyet váltott, nem fért be a te­rembe, hanem a mellette levő folyosón tolon­gott s onnan, az ablakon keresztül nézte és hallgatta, már amennyire lehetett, az előadást. Úgy átlagos számítás szerint lehetett ott vagy 600 ember. Csodálatos, hogy ennyi ember összetö- mörülése dacára abban a gőzfürdőre emlékez­tető hőségben senki el nem ájult, pedig volt ott kis gyermek is nagyon sok. Nem tudjuk a közönség dicséretreméltó jótékonysági érzületé­nek, vagy tán inkább annak tudjuk be ezt a páratlan támogatását az előadásnak, hogy far­sang utolsó vasárnapja volt, elég az hozzá, hogy a pénztár nem is remélt eredménynyel záratott le. A közönség elejétől végig érdeklődéssel kisérte az előadás menetét, melyet azonban igen i gyakran megszakított egy-két illuminált állapot­ban levő ember állandóan rossz helyen alkal­mazott tapsa, éljenzése, vagy nem sikerült közbeszólása. No de hát ezt is betudhatjuk azon megérdemelt elismerésnek, melylyel a kö~ zözönség úgy a darabnak, mint az előadásnak adózott. Ami most már magát az előadást illeti, a darab meséje egész röviden a következő: Bodóné (Neumayer Imréné) már mint lány őrülten szerelmes Párdos Sándorba, (Víncze ; Péter), azonban szülei erőszakkal Bodóhoz ad­ják nőül. Az asszony nemsokára, hogy Sándoré lehessen, férjét a Rózsa Marinától (Kandier Gizella) kapott méreggel elpusztítja. Közben Sándort elviszik katonának, majd mikor haza­jön, szerelmes lesz Rózsiba, a szegény ludőrző leányba. Bodóné ezért bosszút forral, elhajtja Rózsi libáit, kit is ezért tolvajnak jelentenek ki. i Rózsi elbujdosik, Sándor mikor megtudja, hogy Rózsi elment, utána indul. Mózsi (Vidor Béla) i csárdájában bort kér, de szerencséjére nem iszik belőle, mert a bor meg van mérgezve. A bort megissza Marina s mikor már a méreg erősen fi.. :i kezd, kibeszéli, hogy Bodóné az í arcok ’ a. (Villogó szemekkel néz Broszra.) í Az ag; jüket akarnám széjjeltépni, a szivü­ket akarnám széjjelmarcangolni, hogy tudjam, mit gondolnak és mit éreznek. Brosz (ijedten tesz egy lépést az asztal felé, melyen a pincér alszik.) Kyll (megmarkolja a karját): Hová akar menni ? Brosz (palástolni akarja félelmét): Csak — csak a pincért — csak egy cognakot akartam. Kyll (vad tekintettel): Hazudik — fél tőlem. Brosz (erőltetett nevetéssel): De, kedves j uram . . . Miképpen hiheti. Hisz ön oly mu- laltató — még virradtig is itt ülhetnék önnel. (Truck belép egy lánynyal.) Truck (Broszhoz): Ejha! Téged itt lehet találni sötét éjnek idején. Brosz (mélyen fellélekzik, megragadja Truck kezét, halkan): Téged az Isten küldött. Őrült mellé kerültem itt . . . Kyll (aki éles figyelemmel halgatódzott) : Mit mondott ennek az embernek rólam ? (Truckhoz): Épp most jelentette ki nekem, hogy oly mulattató vagyok, — egész éjszakán át itt ülne velem. (Revolvert húz elő a zsebé­ből.) Miért hazudtál — fickó ! Brosz, Truck, a leány: Segítség! Se­gítség ! Kyll (izgalomtól remegő hangon): Ti gyávák! Ti csőcselék! Ti idegenek. (Főbe lövi magát.) ő tőle kapott méreggel megölte az urát s most meg akarta ölni Sándort is. Bodónét tömlöcbe vetik, ki ott megörül. Az öreg Bárdos pedig megkeresteti Sándort és Rózsit — utóbbiról időközben kiderül, hogy ártatlan — és áldását adja rájuk. Igaz, hogy a mű sablonos motívumokból van felépítve, mégis a belé helyezett szép íra- gikai részek hatásossá s kellemessé tették és a szerzőnek sikerült a manapság már kevésbé divatos népszínművel mindvégig lekötni a kö­zönség figyelmét, mely azután a szerző gyakori kihívásával kifejezést is adott tetszésének. A szereplők közül első sorban Kandier Gizellát kell említenünk, ki műkedvelőtől nem várt tehetséggel és sikerrel oldotta meg rendkí­vül nehéz szerepét. Nem vétünk az igazság el- I len, ha kijelentjük, hogy nálánál jobban akár- : melyik hivatásos színésznő sem tudta volna j creálni Marina nehéz szerepét. — Rózsi szere­pét Szabados T. Teruska töltötte be a tőle már megszokott kedvességgel, rutinnal. Hangja is előnyösen fejlődött, otthonosan mozgott, kel­lemesen beszélt, érzéssel, ambícióval játszott. Számtalanszor kitapsolták. — Bodóné nehéz j szerepét Neumayer Imréné creálta. Játéka a maga egészében sikerült, különösen az őrülési jelenetben igen határozott, tökéleteset produkált. A többi női szereplők, kiknek kisebb sze- I rep jutott, szintén igyekeztek sikeresen betöl­teni a nekik juttatott részt, ami valamennyinek sikerült is. Ezek voltak: Kék Betti, Kandier Bözsi, Kajtár Emma, Szép Róza, Cseh Eszti és Kollár Lenke. A férfi szereplők közül legsikeresebben játszott, bár egy kicsit túlozva, Vincze Péter. Különösen említést érdemel ügyesen kihasznált 1 hangja. Jó volt Hortoványi Kálmán, Mátyás ! János, Pataki Gyula és Bandthauer Ignác Türelmetlenség. Ezen cím alatt múlt hó 21 -iki lapunkban egy cikk jelent meg, mely azt tárgyalta, hogy az elhalt dörgicsei rom. kath. tanítónak özve­gyét és kiskorú gyermekeit a íovasberényi ref. lelkész feljelentésére, a seregély esi ref. esperes kitiltotta a íovasberényi ev. ref. rektori lakásból, hol az illető özvegy, nővérénél, illetve sógorá­nál, az ottani ref. tanítónál menedékre talált. Az is meg volt cikkünkben írva, hogy a seregélyesi esperes rendelete így szólt: „a Kat­holik as nö kitakarodjék a ref. rektori lakásból, mert megmételyezi az u hajlékukat! Ha pedig önként ki nem takarodik, rendőrökkel rakatja ki a házból /“ Ezen értesülésünket magától a sértettnek vélt özvegytől kaptuk, ki ís a fentebb idézette­ket szőszerint, s felelősséget vállalva, sajátke­zűig meg- s aláírva juttatta hozzánk, kérve a vele történt esetnek szellőztetését. Mi ezt teljes jóhiszeműséggel megtettük, mert valóban felháborítónak találtuk az esetet, különösen ma, midőn vallási velleitások a mü­veit embereket nem izgatják, s minden vonalon az a törekvés nyilvánul, hogy minden ember az ő legjobb meggyőződése szerint imádja Te­remtőjét. Cikkünkben kerültünk minden oly kifeje­zést és kommentárt, mely bármely hitíelekeze- tet sérthetne. Fent említett cikkünkre, annak megjele­nése óta, ev. ref. egyházi férfiaktól, s tanítóktól helyreigazításokat kaptunk, melyek ha nem is szőszerint, de lényegileg teljesen azonos tar­talmúak. Ezek alapján készséggel igazítjuk helyre azt, amit az illetők helyreigazitandónak szüksé­gesnek tartanak. Nevezetesen, hogy az illető róni. kath. özvegynek és családjának a Íovasberényi ref. tanító, az ottani ref. lelkész beleegyezésével és engedőimével adott szállást, a ref. rektori la- kásoan. Továbbá, hogy az illető özvegyet nem azért tiltották ki a rektor házából, mert római katholikus, hanem azért, mert az özvegynek iskolás fia, múlt év november 10-én, vasárnap délután, midőn a harangozó a templom ajtajait kinyitotta és felment harangozni, több gyermek társaságában bement a templomba s az egyik gyermek kutyáját, mely a templomba besza-

Next

/
Thumbnails
Contents