Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-15 / 7. szám

1908. február 15. VESZPRÉMI ELLENŐR (7. szám.) 3. oldal. Schlésinger Albert, Schlésinger Károly, dr. Oszmán Aurél, Szabados Imre, dr. Szetsey Ist­ván, dr. Magyar Károly, Zelenka Emil, Lukács Sándor, Weiler Kálmán, Berger Manó, Leszner Sándor, Cséby Árpád, Fonyód község, Fischer Károly, Cserny János, Torma Lajos, Molnár Gyula. Farkas Márton, Gyenesdiási Balaton fürdő Egyesület, Takách Imre, dr. Skublich Ödön, Lázár Izidor, Ángyán János, Sarkady Károly Vajda Ákos, György Ferenc, Talabér Ferenc, Róna Jakab, Kárpáti Sándor, Háberl Győző, Mikola Mihály, Sáringer Kálmán, Öve­ges László, Lukács Gyula, Pruska Ferenc, Bona Lajos, Herman Sámuel, Gut Izidor, Bucsy Jó­zsef, Szeitl Mária, Krémmy János, Hetyey Kál- i mán, Balatongyörök, Nagy Sándor, Vargha Albert, Töttössy Béla, Kovács Ödön, dr. Nárai Szabó Sándor, Ottava Ignác. Örömmel tudomásul szolgál és a jelent- i kezők felvétetnek. 4. Sárközi Béla rendes tag meghalt. Dr. Fodor Józsefné a tagok sorából való törlését kéri. — Törlésük elrendeltetik. 5. Dr. Torday Ferenc főorvos több ja­vaslatot terjesztett be a szövetséghez, amelyet külön füzetben kinyomatva az összes tagoknak megküldöttünk. — Ebben a füzetben kifejezésre jut a Balatonnak áldásos hatása főként a gyer­meknevelés szempontjából. Torday javasolja, hogy a szövetség gyer­mek otthonokat szervezzen, legyen rajta, hogy oly nyaraló telepek is létesüljenek, melyek a szegényebb igényekhez mérten, hogy a nedves rossz lakások használata kizárassék, a helyha­tósági közegek nagyobb gondot fordítsanak a lakhatási engedélyek kiadására. Ki volnának pusztitandók a nádasok. Kis nyaralók építése volna szükséges, melynek ügyét a pénzintéze­tek vehetnék kezükbe. A gyermek nyaraltatás érdekében jó tejről is kell gondoskodni, to­vábbá fürdőorvosokat kellene szerződtetni. Kvassay Jenő, Széchenyi Viktor gróf, dr. Óvári Ferenc, Romy Béia, Rózsa Károly fel­szólalásaik után kimondja a választmány, — közben az ejnöklést Burchard-Bélaváry Konrád veszi át, — hogy a szövetség megkeresi a gyermek­védő egyesületeket, hogy a gyermekek nyaral- tatásánál első sorban a Balatonra gondoljanak. Ami a lakhatás engedélyére vonatkozik, Kvas­say Jenő fölvilágositására, hogy a Magyar Mér­nök és építész egyletben a kérdéssel foglalkoz­nak, a választmány elhatározza, hogy bevárja az egylet tanácsát, melynek alapján a szövet­ség egységes szabályrendeletet dolgoztat ki. A tej az élelmiszer ellátásba tartozik. Mig fürdő­orvosról gondoskodjék minden telep saját maga. A szövetség megkeresést intéz a közsé­gekhez, hogy a földmivelésügyi minisztérium műszaki tanácsát kikérjék és örömmel veszi a temetőben várni fogja békén, háboritatlanul. Hiszen oda már nem ér e világ gonoszsága s ott a hant alatt nyugton pihenhet. Ott megta­lálja majd a békét, a csendes nyugvást, amit itt e földön elvett tőle az emberek csalárd, ri­deg kegyetlensége . . . Szegény leányt eltemettük. Utolsó óhaja az volt, hogy fehér liliomot ültessek sírjára. * ❖ * Forgott az idő kereke s egyik év a má­sikat követte. Egyszer levelet kaptam Kálmántól, amely­ben tudatta, hogy nemsokára kiszabadul s felkeres. Néhány nap múlva amint estefelé szoká­somhoz képest, felkerestem Irma sírját, a leg­nagyobb meglepetésemrn a liliomok mellett egy üde zöld koszorút találtam. Hirtelen eszembe jutott Kálmán levele. Világos lett előttem, hogy csakis ő tehette ide e koszorút és siettem haza, hátha már nálam is van. Csalódtam. Senki sem keresett. Sokat tűnődtem e dolog fölött s egész este ezzel foglalkoztam. Alig vártam a hajnalt, hogy valami bizonyosat megtudhassak. Alig pirkadt, már talpon voltam. Kinos nyugtalanság gyötört s sietve mentem ki a sir­hoz. Már messziről észrevettem, hogy valami sötét alak van a sírra borulva. Mikor közelebb értem, rémülve láttam, hogy a fehér liliom pirosra van festve . . . Sze­gény Kálmán átlőtt szívvel feküdt a siron . . . Kvassay Jenő bejelentése folytán a választmány tudomásul, hogy a földmivelésügyi minisztérium 1 nagyobb összeget kíván fordítani a nádasok kiirtásárs. 6. Dr. Óvári Ferenc örömmel jelenti be, hogy a földmivelésügyi miniszter 6 és fél mil­lió koronát foga Balaton fejlesztésére fordítani. A választmány ezért köszönetét mond és javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, hogy a mi­nisztert ezért üdvözölje. 7. Dr. Óvári Ferenc rámutatva arra, hogy Blaha Lujza mily sok érdemet szerzett a ma­gyarosítás és közművelődés terén, s mily állandó hive a Balatonnak, mostani 50 éves pályájának jubileuma alkalmából indítványozza, hogy a választmány a közgyűlés elé javaslatot tegyen tiszteletbeli taggá választása végett. A választmány egyhangúlag elhatározza, hogy a javaslatot a közgyűléshez megerősítés végett átteszi. 8. Rózsa Károly, a szövetség pénztárosa felolvassa a múlt évi pénztári elszámolást, mely a következő feltételeket tünteti fel: B e v é t e 1 volt a postatakarékpénztárnál 1907­ben 1906-ról áthozott egyenleg 207*41 K 1906. évi kamat 443 „ Alapitó díjként befolyt 1100'— „ Rendes és pártoló díjként 627‘76 „ Képes lapokért 619'03 „ Iroda fenntartása 100’— „ 2658-63 K Kiadás a postatakaréknál: Postadij jutalék és portó 6-07 K Befizetési lapokért 6’- „ Képes levelezőlapokért 93L50 „ Postaköltség 142-34 „ Nyomtatványokért 181-96 „ Széchenyi szoborra koszorú 50*— „ Közgyűlési költség 85-- „ Sokszorosító munkadij 41-20 „ 1444-07 K Bevétel volt tehát 2658-63 „ Kiadás 1444-07 „ Egyenleg a postatakarékpénztárban A Magyar leszámítoló és pénzváltó 1214-56 K bankban 1650"— „ Veszprémi Takarépénztárban 2753-10 „ A szövetség vagyona 5617-66 K Ebből forgó tőkére 2000 •— „ Vagyon maradvány 3617-66 K A költségelőirányzatot 1908. évre felolvassa Rózsa Károly, amely sze­rint várható bevételek: 1. Készpénzmaradvány 1907-ről: a) postatakarékpénztárnál 1214-56 K b) leszámítoló és pénzváltób. 1650 c) Veszprémi Tak.-pénztárnál 2753 2. Bevétel tagdíjból: a) alapitó tagdijakból 1000 b) rendes és pártoló tagdíj 1000 c) tagsági hátralékokból 300 3. Bevétel folyóiratból: a) előfizetésekből 100 b) hirdetésekből 200 4. Népipari actióra min. segély : a) keresk. míniszt. 1907-re 2100 b) „ „ 1908-r a 3000 c) földm. miniszt. 1908-ra 1000 5. Irodára hozzájárulások 800 Képes levelezőlapokból 1500 16617-56 K Kiadás 1. Nyomtatványok 600-— „ 2. Posta s egyéb költségekre 400’— „ 3. Lapelőállitás s expeditió 1000-— „ 4. Titkári tiszteletdij 600'— „ 5. Perselyekre 200 - „ 6. Népipari oktatásra 8100-— „ 7. Levelező lapok 1000-— „ 8. Előre nem láthatókra 1500'— „ 13400’— „ Felesleg 3217*56 K melyből 3000 korona miniszteri segély, mint forgó tőke. A választmány egészben és részleteiben elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek a felolvasott múlt évi számadást és a költségelőirányzatot. 9. A titkár előadja, hogy a szövetség el­nöksége rajta volt, hogy az élelmezés kérdését dűlőre vigye. Ez ideig azonban még nem si­került olyan támpontot találni, melyen ezt a kérdést megoldottnak tekinthetnénk. Kvassay indítványára a választmány elhatározza, hogy a szö­vetség átír a Magyar Gazdák értékesítő szövet­kezetéhez, hogy a Balaton vidék élelmiszer el­látását vegye fel komoly programmjába és a szövetség felír a földmivelésügyi miniszterhez is, hogy ez irányban a szövetkezetei tevékeny­ségre sarkalja. 10. Dr. Óvári Ferenc előadja, hogy a köz­ponti irodára 1908-ra 620 korona, 1909-re 555 korona és 1910-re 555 korona segély megadá­sáról érkezett értesítés. Ennélfogva egyelőre a központi iroda felállítását el kell mellőzni, ja­vasolja, hogy a választmány titkár tiszteletdija­ként az elmúlt évre 500 kor.-1 szavazzon meg. A választmány a titkár 1907. évi tisztelet­diját 500 koronában javasolja megállapítani s egyelőre a központi iroda felállításától eltekint, Bárdossy Imre ajánlatát ingyen helyiségnyuj- tásia köszönettel elfogadja s esetleg elárusító csarnokul felhasználja. 11. Titkár javasolja, hogy perselyek állít­tassanak fel. A választmány elhatározza, hogy perse­lyeket állitt föl, a szövetség erre 200 koronát utalványoz. 12. Sági János a Balaton című darab népszerűsítése tárgyában fordul a szövetséghez és pedig, hogy a darabot néhányszor ingyen adassák. Egy-egy este azonban 300 koronába kerül, mit a szövetség nem bir el. A választmány elhatározza, hogy megke­ressük a fürdőket anyagi támogatás dolgában és ha megfelelő összeg jön össze, a darabot ingyen bemenetellel adatjuk. Megkérjük Molnár Viktort, az Uránia elnökét, hogy a darabot többször adassa elő, továbbá felkérjük dr. Lóczy Lajos egyetemi tanárt, hogy egy estén előadást tartson az Urániában. 13. Titkár felolvassa a kereskedetmi mi­niszter leiratát a hajók szaporítása ügyében. A miniszter attól teszi függővé a segítséget, ha a szövetség a természetes érdekeltséget némi ál­dozatkészségre tudja bírni. Ez az összeg mint­egy 200.000 korona. A választmány Rózsa Károly ajánlata foly­tán megbízza őt, hogy ez ügyben a hajózási részvénytársasággal és az érdekelt parti birto- sokkal tárgyalást indítson s amennyiben lehet­séges a 200.000 korona alaptőkét aláírásokkal biztosíttassa. 14. A tagokkal való közvetlen érintkezés szempontjából szükségét érzi a szövetség sajaf lapnak. A választmány elhatározza, hogy saját ki­adásában „Balaton“ címmel képes lapot indit, melynek szerkesztését a titkárra bízza azzal, hogy március és október között 6—8 példány­ban jelenjék meg. 15. A Budapesti Levelező kőnyomatos szolgálatairól jelentés tétetett. Az elmúlt évre 50 korona szavaztatott meg a kőnyomatos részére. 16. A soproni kereskedelmi kamara nem ért egyet a szövetségnek azon álláspontjával, melynek célja a más vidéki bornak és külföldi ásványvizeknek a kiküszöbölése. A választmány fenntartja ebben a kérdés­ben hozott régebbi határozatát és megbízza az elnökséget, hogy a kamarát felfogásának hely­telenségéről meggyőzze. 17. Herceg József indítványára a választmány kimondja, hogy a szövet­ség megkeresést intéz a fürdötulajdonosokboz, hogy a bérlőkkel szemben való megállapodá­soknál kössék ki, hogy azok kötelesek hazai dolgokat árusítani. 18. Lazsánszky Béla tájékoztatja a vá­lasztmányt a bogiári kikötőkre vonatkozólag; hogy a hajókra való beszállásnál a tolongás elkerüttessék. A választmány elhatározza, hogy a csend­őrkerületi parancsnoksághoz megkeresést inté­zünk, hogy közegeivel a beszállásnál felügyeljen. 19. Várady Gyula indítványt tesz a für­dőkre a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése iránt. A választmány elhatározza, hogy a fürdő­idény alatt a vasárnapi munkaszünet felfüg­gesztése céljából a kereskedelemügyi minisz­terhez felír.

Next

/
Thumbnails
Contents