Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-25 / 52. szám

4. oldal. (52. szám.)

VESZPRÉMI ELLENŐR

1908. december 25.

— Drága Dorettám, mindez nagyon szép és szellemes, de szabad egy megjegyzést tennem ?j

— Tessék.

— Ha ön igy folytatja, sohasem fogom megtudni azt, amit" mondani akar . . . Letértünk az útról.

— Ön igazságtalan. Hát lehet valamit rö- videbben elbeszélni? Ám jó, sietni fogok. Ön most már tudja, hogy milyen környezetben voltam, mikor Baraldival megismerkedtem. Ezt ecsetelnem feltétlenül szükséges volt. Elgondolhatja, hogy ő is mennyire unatkozott. Az író beszorította egy sarokba s ott verseket olvasott fel neki. Állítása szerint tudta, hogy Baraldi nagy barátja a költészetnek. A fiatal hadnagy végre hozzám lépett, miután mégis sikerült ! neki megszabadulni kínzójától. Élénk színekkel ecsetelte a rettenetes helyzetet, melyből az imént megmenekült. Nevettünk előbb a költőn, azután a társaság többi díszes tagján . . . Pompásan mulattunk s minden nagyon szép lett volna, ha férjem nem lett volna ott a szalonban. Ezek a tekintetek! Sohasem fogom elfelejteni. Talán bizony szerette volna, ha inkább vele csevegek... Másnap Baraldi elküldte nekünk a látogatójegyét: „Lodovico Baraldi, utászhadnagy.“ A névjegy sarkában grófi korona. De ez hidegen hagyott. Kinek nincs ma ilyene ? Bizonyosan már előre rányomják a névjegyre. A hét folyamán Baraldi olyan udvarias volt, hogy szemé'yesen meglátogatott engem. Ez kötelessége volt. Különben sem talált egyedül: Rinucciné volt nálam látogatóban, hisz ön tudja, signor Aneelmo, az, a kinek üvegszeme van és kaucsuk dereka. Ázt mondják, hogy ez utóbbit egyszer útközben elveszítette. Lehet. Mi közöm hozzá? Röviden: ön láthatja, hogy ez nem volt találka. De Rinu- ccínénak gonosz nyelve van s szabad folyást engedett neki, mihelyt eltávozott lakásomról. Ha az ember elhiszi azt, amit ő mond, akkor a hadnagy találkát adott nekem a cascinákba. j Ilyen mendemondát igazán csak vén és rut : asszonyok tudnak kieszelni. A tényáilás csupán ez: megmondtam a hadnagynak, hogy ahányszor hosszabb időre Firenzébe megyek, naponkint 4 órakor megszoktam nézni a casciná- kaí . . . Valamiről csak kel! beszélni! . . . Tehe- ! tek én arról, hogy ő is ezt az időt találta legalkalmasabbnak a sétára? Elkocsikáztam tehát a cascinákba: ő gyalog jött. Már most ön is tudja, hogy abban semmi sincs, ha a parkban sétálók odalépnek a kocsihoz, hogy valamelyik ismerősükkel csevegjenek. Egyetlen egyszer elhagytam a kocsit. Kissé mozogni akartam és sétára indultam . . .

— A hadnagygyal?

— Igen, a hadnagygyal. Képzelje el rémületemet, mikor megpillantottam Dal Pozzo márkinét, aki szerelmesen odasimulva egy jól ismert úrhoz, ennek karján fel és alá sétálgatott egy árnyas mellékuton. Az udvarlója képviselő és okosabban tette volna, ha Rómába utazott volna, ahol sohasem határozatképes a kamara ... De én elvből nem avatkozom a mások dolgába . . . Azt hiszem, alig tiz percig sétáltunk ... És a következmények? Borzasz- tóak! Először: tilalom délután négy órakor meglátogatni a cascinákat, másodszor: parancs azonnal elutazni Bolognába s néhány hetet tölteni „családi körben.“ Most aztán jött egy újabb casus belli: egy hétre rá Baraldi megérkezett Bolognába. Hát tehetek én erről? Talán én vagyok a kapitánya? Nem mehet mindenki oda és akkor, amikor ahova akar? Hisz a vasút az egész világot szolgálja . . . Kedves anyósom persze hosszú levelet irt az erkölcsről és erényről; és ezt éppen ő tette! Gondolt volna inkább a maga ifjúságára . . . Mert nézze csak, signor Anselmo, bármily hihetetlen, de anyósom is fiatal volt valamikor . ..

Ebben a pillanatban a kandalló párkányán ütni kezdett az óra.

— Három óra, ugyebár? — kérdezte Doretta?

— Nem; négy óra.

Négy? Borzasztó. Egy percig sem késhetek tovább ... A kocsimat fél négyre rendeltem ide . . .

De Doretta, csak annyit mondjon . . .

— Máskor. Ma lehetetlen ... A gyónásomat hallotta ... &y

— igen gyermekem. Csakhogy mások bűneit gyónta meg ... A magá

— Az enyimek oly jelentéktelenek, hogy már előre meglehet adni a feloldozást. Reményiem, hogy ezt szüleim is be fogják látni.

— Még egy percre . . .

— Egy pillanatra sem. Köszönöm, signor Anselmo. Viszontlátásra!

Doretta fürgén, mint a barázdabillegető, kiosont a szobából, mig gyóntatója hosszú arccal és elhülve bámult utána.

— Szerkesztőségünk és lapunk kiadóhivatala hokép-u. 13. szám alatt van.

HÍREK.

A szent karácsony ünnepére minden olvasónknak, jóakarónknak, zavartalan boldogságot kíván

a „Veszprémi Ellenőr“

szerkesztősége.

— Személyi hír. Teleházy János m. kir. honvéd ezredes, a 17-ik honvéd gyalogezred parancsnoka, a múlt héten városunkban időzött, s az itt állomásozó két honvéd zászlóaljat megvizsgálta, A megejtett szemle, tekintettel az esetleg bekövetkezhető mozgósításra, a szokottnál sokkal behatóbb és részletesebb volt, mégis az ezredes a tapasztaltak felett teljes megelégedését fejezte ki.

— Díszközgyűlés. A veszprémi szinpár- toló egyesület 1909. évi január hó 10-én délelőtt 10 órakor, dísztermében, ennek ünnepélyes felavatása alkalmából matinévei egybekötött dísz- közgyülést tart Csapó Mária, Kenessey Jozefa, Noszlopy^ Ilona urhölgyek, Aggházy Károly, Eötvös^ Károly, dr. Lamperth Géza urak és a veszprémi dalegyesület közreműködésével.

_ — jótékonyság. A veszprémi ipartesíület elöljárósága a Karácsonyi ünnepekre 150 kor. segélyben részesített több elaggott és munka- képtelen iparost, részben pedig segélyre szoruló elhalt iparosok özvegyeit.

— Évzáró választmányi gyűlést hirdet

Cservény Ferenc a Veszprém megyei vendéglősök, korcsmárosok, szállodások és kávésok ipartársulatának elnöke folyó hó 30-ikán, délelőtt 10 órára, a helybeli ipartársulat helyiségében. Tárgysorozat: 1. Folyó ügyek. 2. Jegyzői jelentés. 3. Pénztárnoki jelentés. 4. Számvizsgálók jelentése. 5. Indítványok.

— Munkásgimnázium. Veszprém r. í. városa is a legújabb kultur-mozgalomhoz csatlakozott e napokban. Az iparos és kereskedő tanonciskolából kikerült ifjúság részére munkásgimnázium név alatt továbbképző tanfolyainot léptet életbe. Tegnap, folyó hó 22-én alakították meg a szép számmal megjelent iparosok, keieskedők és tanárok a munkásgimnáziumi bizottságot Hunkár Dénes főispán, Koller Sándor alispán és Szeglethy György polgármester jelenlétében. Védnökökül megválasztották az említetteken kívül még Kránitz Kálmán-fölsz. püspököt és dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselőt.

~ Pásztorjáték Nagyvázsonyban. A

nagyvázsonyi állami elemi népiskola tanítótestülete folyó évi december hó 25 én, vagyis karácsony első ünnepén, az iskolai felszerelés kiegészítésére, a növendékek közreműködésével Pásztorjátékot rendez.

Népszövetségi karácsonyi estély.

A veszprémi kath. Népszövetség december hó

27-én, vasárnap este fél 6 órakor karácsonyi estélyt rendez a kath. legényegylet nagytermében, melynek műsora a következő: 1. Megnyitó. Tartja méltóságos és főtiszt, dr. Rédey Gyula prelátus kanonok ur. 2. „A búcsú.“ Bordeaux Gézától. Zongorán előadja: Schmidt Ká- rolyné úrasszony, hegedűn kiséri Schmidt Károly tanái ur. 3. Beszámoló a kath. Népszövetség egy évi működéséről. Tartja: dr. Pados Gábor helyi igazgató. 4. „Angyalok üzenete.“ Szepessy Lász- lótól. Zenéjét szerzé Eustasio Rosales. Énekli: Lőrinc Józsefné úrasszony. Zongorán kiséri: Ritter Lőrinc ur, harmóniumon : Kertész Kálmán succentor. 5. „A katholikus sajtó.“ Szociális elő‘ Jarfja: dr. Vass József theologiai tanár Székesfehérvárról. 7. „Magyar ábrándok.“ Cimbalmon játssza: Gaá! Sándor énektanár. — Veszprém város kath. közönségét, férfiakat és nőket egyaránt, szívesen lát a kath. Népszövetség helyi igazgatósága.

— Alakuló villatelep. Farkas Sándor a fáradhatlan építkező és parcellázó, ismét Villatelkeket parcelláz a Plosszer sétány végében, azon a csendes, por és szélmentes területeken, ahol már néhány villát és egy emeletes házat épített. Nagyon helyesen teszi, s az úri körök bizonyára megragadják az alkalmat s ott építeni fognak Azonban a város is jól tenné, sőt most már becsületbeli kötelessége, hogy a Farkas Sándortól ingyen, parkírozás céljára kapott, de az idén nyáron, elég helytelenül, zabbal bevetett területet csakugyan parkírozná, s ezáltal a villatelep fejlődését elősegítené. A tél elmúltával tehát tessék azt a parkot megcsinálni! A villatelkeket illetőleg pedig utalunk mai lapunknak hirdetési részére.

— Veszprém legkövérebb embere meghalt. Kugler Ignác férfiszabó, akit mint a legkövérebb embert ismerték városunkban, szerdán reggel meghalt. Halálát fulladás okozta. Kugler Ignác 38 éves volt, s 188 kilogrammot nyomott.

— (Ha egy asszony) Schicht „szarvas“ jegyű szappanéval mos, s mellette egy másik asszony közönséges, kemény és nehezen oldódó szappanal, a mosással az lesz előbb kész, aki Schicht „szarvas“ jegyii szappanét használja. Egy év múlva a másik asszony lesz előbb kész, de fehérneműjével, mert a könnyen oldódó „szarvasszappan“ kíméli a fehérneműt és a színeket nem támadja meg.

— 4090 koronás lopás Veszprémben.

A tettest Győrött elfogták. Lusztig Béla szobafestő vadházasságban élt Steiner Teréz tejkihordó nővel, kinek házasságot is Ígért. Folyó hó 19-én ellopta Steiner Teréz 4000 koronás takarékpénztári könyvét, a pénzt a takarékpénztárból felvette, s a délelőtti 11 órai vonattal Győr-felé elutazott. Dr. Komjáthy rendőrkapitány azonnal minden irányban sürgönyzött, hogy Lusztigot tartóztassák le. A távirat Győrbe is érkezett, hol a távirat kézhezvétele után Szalay rendőrfogalmazó nyomban intézkedett, hogy az esetleg odaérkező tolvajt letartóztathassak. Esti féltiz órakor berobogotí Győrbe a Dombóvár felől jövő vonat. Király detektív a peronra kisietett, hogy megfigyeljen minden leszállót. Elsőnek senki más nem szállt le, mint a keresett tolvaj, aki feltűnő gyorsan akart a detektív előtt elmenni. Podgyász nem volt nála és igy Királyban megerősödött a gyanú, hogy az előtte elsiető ember a keresett. Utánna ment, igazolásra szólította fel. Az illető megmondta a nevét. Nem gondolta, hogy oly hamar kiderült a bűne. Király titkos rendőr azonnal letartóztatta. Bekísérte a központi rendőrőrsre, ahol személy- azonossága megállapítása után levitték a rendőrségi fogdába. Megmotozásakor 541 korona készpénzt találtak nála. Reggel kihallgatásakor a letartóztatott azt állította, hogy a feljelentés bosszú müve, mert övé a pénz és a feljelentést Steiner Teréz boszuből tette, akivel vadházasságban élt. A leányánál volt a kérdéses takarék- pénztári könyv, ő azt szombat délelőtt elkérte tőle, mert az volt a szándéka, hogy szakit a nővel. Ezért akar boszut állani ralta. A hiányzó pénzt Veszprémben egy ház pincehelyiségében rejtette el. Vallomása után elszállították haza, hol a rendőrség vette át, majd pedig a kir. ügyészségnek átadta. Lusztig Béla már 5 év 7 hóig be volt zárva lopásért.

— Orvtámadás. Amióta Doktorics Sámuel volt szolgabiró, kerületünk országgyűlési képviselőjét nyilvános utcán inzultálta, azóta napirenden vannak az úgynevezett „kaputos emberek“ utcai verekedései. Bebizonyúl, hogy a példa vonz. Szerdán délután 5 óra után ismét volt egy ily undok verekedés a Főutcán, a Szabadság-téren. Rosenberg Zsigmond vagyonbukott bőrkereskedő, aki ellen sikkasztás, hamis bukás, váltóhamisítás, stb., miatt volt és van bűnügyi eljárás folyamatban, s akit csak 10,000 korona óvadék letétele mellett helyeztek szabadlábra, arra használta fel szabadságát, hogy dr. Benkö Károly ügyvédet, tűzoltó főparancsnokot az utcán tettleg bántalmazta. Az eset története és előzményei a következő: dr. Benkő ügyvédje Rosenberg Zsigmond egyik nagyobb hitelezőjének, kinek megítélt követeléseiért csütörtökre volt kitűzve az árverés. Rosenberg mindenféle- kép igyekezett az árverést meggátolni, csak

%