Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-29 / 35. szám
/ JUyL évfolyam. Veszprém, 1908. augusztus 29. 35. szám. VESZPRÉMI ELLENŐR MEGJELELIK MILiBE^t 8ZOMBATOL 1ÍÉLUTÁL. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Az uj társadalom. Valamennyiünk emberséges élete nem lehet csupán egy kiváltságos népnek egyetlen létformája, mely különválasztva a többi népektől, ezt az állapotot sem megállapítani, sem fentartani nem tudná. A mi egész fejlődésünk nemzeti és nemzetközi erők és viszonyok együttműködésének eredménye. Habár a nemzeti eszme még nagyon is sok gondolkodót tart hatalmában és egy politikai meg társadalmi uralkodás fentartásának eszközéül szolgál, — mert ez csak nemzeti korlátokon belül lehetséges, — azért mégis már mélyen benne vagyunk az internacionalizmusban. Kereskedelmi-, vám- és hajózási szerződések, nemzetközi kiállítások, a posta, a népjog, meg nemzetközi fokméréseket tárgyaló gyűlések, másmilyen nemzetközi tudományos gyűlések és összeköttetések, nemzetközi kutató utazások, kereskedelmünk és a közlekedés, főleg a munká-. sok nemzetközi gyűlései, kik az uj idő pillérjei, mindez bizonyít a nemzetközi jelleg mellett, melyeket a különböző kul- turnemzetek, nemzeti zárkózottságuk dacára, mely mindjobban szenved, máris felmutatnak. Ellentétben a nemzeti gazdálkodással, mi a világgazdálkodásról beszélünk és ennek tulajdonítunk nagyobb jelentőséget, mert javarészt tőle függ az egyes nemzetek jóléte és fölvirágzása. Saját termékeink nagy részét idegen országok termékeiért adjuk cserébe, mert már nem tudnánk nélkülük meglenni. És mint ahogy az egyik iparágat a másik ág bénulásával megkárosítja, úgy bénul meg az egyik ország nemzeti termelése nagy mértékben, ha a másik ország termelése megreked. Az egyes országok egymáshoz való viszonya, dacára a múló zavaroknak, mint amilyenek a háborúk és a nemzeti izgatások, mindig bensőbb lesz, mert rajtuk az anyagi érdekek, minden érdek közül a legerősebb, ezek uralkodnak. Minden uj közlekedési ut, valamely közlekedési eszköznek mindennemű megjavítása, minden találmány, vagy javítás a termelési folyamatban, melyek I által az áruk olcsóbbak lesznek, megerősítik ezt a viszonyt. Hogy egymástól távoleső országok és népek között oly könnyű a személyes összeköttetést létrehozni, már ez is egy uj, lényeges tényező az összekötések láncolatában. Kivándorlások és telepítések megint másforma hatalmas eszközök. Az egyik nép tanul a másiktól és azon van, hogy megelőzze őt a verseny küzdelmében. A legkülönfélébb anyagi termékek kicserélése mellett a szellemi termékek cserélése is végbemegy, úgy az eredeti nyelven, mint a fordításokban. Az emberek millióinak föltétlenül meg kell tanulni idegen élő nyelveket. Anyagi előnyök mellett semmi sem tud annyira ellenszenvet legyőzni és rokonszenvet kelteni, mint éppen egy idegen nép nyelvének és szellemi termékeinek megismerése. Az uj világ harcba szállott a régivel. Tömegek lépnek a színre, az intelligenciának olyan mennyiségével hadakoznak, amilyet a világ még egy háborúban sem látott és amelyhez hasonló háborút nem is fog .látni soha többé. Mert ez az utolsó szociális háború. A huszadik század elején állunk és látjuk, mint éri el ez a háború utolsó fázisait, melyekben az uj ideák győzedelmeskednek. Az uj társadalom akkor azután ehhez mért alapon fog épülni. A népek egymással testvéresülnek, kezet nyújtanak egymásnak és azon lesznek, hogy az uj állapot lassanként a föld minden népére kiterjedjen. Az egyik nép nem mint ellenség lép a másik elé, hogy kifossza éselnyomja, hanem mint barát, aki minden TÁRCA. Senes tres. Öregek, hárman jöttek le a hegyről. Lassan haladtak, megroskadt térddel. Az egyik dús volt . . . tömjéné, myrrhája Három királyok vagyonával ért fel. A másik a legszebb nőt bírta nőül, Akire csak lemosolygott az ég, Kinek szemében szilaj szenvedélyek Elfojtott, olthatatlan lángja ég. Bölcs volt a harmadik ... sok pergamenre Rótta tudását föl egy élten át — — — Öregek, hárman, jöttek le a hegyről. Ősz volt. Hervadtak a gliciniák.-----------S egy koldusfiu haladt át az úton. Valami kóbor, jókedvű bolond. Csapzott fürtéi vállára borultak, Feje födetlen, a ruhája rongy. Sötét szemében vidám, dacos tűz ég, Virág díszíti ócska hegedűjét, Pajzánkodva, mosolyogva, szökellve, Ment föl a hegynek. Ajkán játszi ének---------Ut ánna néztek irigykedve, búsan, Hárman, a dús, a nagyszakállú vének. Farkas Imre. Egy hős a huszadik századi»an. Irta: B. S. Az elmúlt szombat éjszakán sorba jártuk a mulatóhelyeket, hogy kortörténelmi tanulmányokat csináljunk. Más ezt lumpolásnak nevezné, de én és barátom a detektív — mellesleg költő is — inkább a megfigyelésre szorítkoztunk és csendesen kávézgatván, bele-bele tekintettünk a modern részegség természetrajzába. Nem tudom, szomorkodjam-e vagy víg legyek, amidőn megállapítom, hogy egy erőteljes részegeskedésről szó sincs most Budapesten. A férfiak őszintesége még ebben is kimerült, szerepüket részben a hölgyek vették át, akik látszólag miattuk isznak, de ugyancsak becsületesen. A női nemnek - már mint azoknak, akik éjjeli életet élnek — hervadhatatlan érdemeik vannak a pezsgő és a cognac-ipar föllenditése körül és a két ital — az egyik a szellem, a másik a buta — szintén jól tűri őket, helyesebben jól bánik velük, nem teszi őket szomorúvá, mint a férfiakat közönségesen. Ez utóbbiak — a végén — rosszkedvűen és ostobán ülnek egy- egy elzüllött éjjeli fiakker zugában, míg a hölgyek kiülnek a bakra, a gebék közé vágnak és vidám kacagás közepette üdvczlik a hajnalt, a városi tanácsosokat, a hegyek aranyozott ormát, a rendőrséget és más egyébb természeti tüneményeket ... De nehogy azt higyjék, hogy akár én, akár barátom a detektív föl akarjuk őket adni, vagy az erkölcs szempontjából kisebbíteni. Nekünk kell, hogy tessék az ilyesmi, zavarja és színezi Budapest buta éjszakáját, az Andrássy-ut temetői csendjében, hideg és sötét hajnalában tavasztól őszig tartó farsangi menet, És különösen szép nézni, amint a fiatal, szét- bomlott hajú, lebegő ruháju boszorkák vágtatnak, baktatnak a Gellért felé; a seprőből ime Victoria Csathó Aurél és Rumbold Bernát Budapest, Baross-utca öl. szánt. — Telefon: 52—09. Az eg'ybeszőtt (merino) zászlók készítője. Veszprémi vezérképviselő: I % kárpitos, Papvásár-utca.
